ZónánTúl

Tériszonyosoknak nem való, de gyönyörű látnivaló: a „bajor tenger” és a Sasfészek

Bajorország nem csak az Oktoberfest idején vonzó úti cél. Németország legdélibb tartománya rengeteg látnivalót tartogat, és mindenki találhat köztük kedveset: kastélyt, kisvárost, hegyet, tavat, meghódítandó csúcsokat. A bajor tenger és Berchtesgadeni Alpok a legismertebbek közé tartozik – csak megfelelően kell időzíteni az időjárást a kirándulás időpontjához!

A Salzburg és München közötti autópálya mellett akár egy pihenőben is megtekinthetjük a bajor tengert. Ám ahhoz, hogy igazán felfedezzük, le kell térni és jó néhány napot rászánni: a Chiemsee Bajorország legnagyobb, Németország harmadik legnagyobb tava, partvonalának hossza 64 km. A tópart körben tele van élettel: északon és keleten nyüzsgő turistákkal, fürdőzőkkel, vitorlázókkal, horgászokkal, délen, a háborítatlan deltavidéken pedig vízimadarakkal, halakkal, burjánzó vízi növényzettel.

 

A tó természetes növényzetét túlnyomóan nádasok alkotják, főleg a Grosserache deltatorkolatánál. Ez a vízimadarak paradicsoma: 1950 óta a háromszázötven bajorországi ismert madárfaj közül háromszázat regisztráltak a Chiemsee körül. Száznegyvenöt madárfaj rendszeresen itt költ, húsz–negyvenezer vízimadár minden évben itt tölti a telet. A tó körül strandok, kempingek, kikötők, kerékpárutak és éttermek vonzzák a turistákat, rengeteg a látnivaló akkor is, ha éppen nem vízi élményekre vágyunk.

Hajóra szállni kötelező!

A tóból négy sziget emelkedik ki. A legnagyobb közülük a Herreninsel, vagyis az Urak szigete, ahol II. Lajos bajor király kastélyát csodálhatjuk meg. Erzsébet királyné távoli rokona az „Őrült Lajos király” és „Mesekirály” néven is ismert, leginkább építkezései révén vonult be a történelembe. A pompás kastélyparkban olyan érzésünk lehet, mintha Versailles elevenedne meg. És igen, annak imádott képmására álmodta meg a „dicsőség templomát” a bajor király. Felépített álomvilágainak sorozatában a palota és francia kertek másolata a monarchikus pompa megtestesítőiként jelentek meg bajor földön. A palota elkészültét II. Lajos már nem élhette meg, de kisebb változtatásokkal ma is áll a „Bajor Versailles”.

 

A palotában ma múzeum és kiállítótermek működnek. A fényűző berendezés, a luxus bútorok, a pompás festmények, szobrok ámulatba ejtik a látogatókat, külön kiállítás mutatja be a király nem mindennapi életét. Kedvelt zeneszerzőjének, Richard Wagnernek, akinek mecénása volt, szintén emléket állítottak: portrék, írásos emléke és színpadi tervek alkotják a tárlatot.

Az asszonyok szigetén (Fraueninsel) kellemes sétát tehetünk a vízparti erdőben. A háromszáz lakosú település szinte minden háza kínál valami kedves látnivalót. Meglátogathatjuk a bencés kolostort, bekukkanthatunk a kolostori termékek készítésének titkaiba. A középkorban a Krautinsel (Fűszersziget) fűszereit és gyógynövényeit a Fraueninsel bencés kolostorának lakói hasznosították, innen ered a ma is lakatlan sziget neve. A negyedik szigeten nehezen tudnánk kikötni, mert a Schalch-sziget alig 20 négyzetméteres.

 

A Bajor Alpok

A Chiemsee partjáról feltekintve gyönyörű hegyvonulat állja a szem útját – és ad csodás hátteret a fotóknak. Ha kivételesen szerencsénk van, akkor nem burkolózik párába. A Berchtesgadeni-Alpok méltán a leghíresebb tagja a bajor hegyvilágnak. A középkori sókereskedelméről ismert, hangulatos fürdőváros, Bad Reichenhall mellett a névadó Berchtesgaden számít a régió turisztikai központjának. Az Alpok egyik legszebb tava, a fjordszerű Königssee és a felette tornyosuló legendás, kétcsúcsú Watzmann hegyóriása turistáik hordáit vonzza tavasztól őszig. Itt sem utolsó dolog hajókázni, két keréken kirándulva is érdemes a kerékpár-hajó kombinációt választani.

 

A Sasfészek rejtelmei

A Berchtesgaden felett magasodó 1894 méteres Kehlstein, Hitler hajdani Sasfészkének helye és az alatta fekvő Obersalzberg Németország top 100 látnivalóinak egyike. A történelmi hitelességgel bemutatott, sötét időket felidéző, színvonalas kiállítás a világ minden tájáról vonzza a látogatókat.

 

Viszont a Sasfészek meglátogatása tériszonyosaknak nem való! A parkolóból menetrendszerint induló buszok viszik fel a látogatókat. Az út 6 és fél kilométer, ezalatt 700 méter szintkülönbséget kell leküzdeni az alagutakkal tűzdelt szerpentinen. Lélegzetelállító, ahogyan a nagy buszok látszólag a semmi felett fordulnak vissza a hegyoldalban. A végállomástól gyalogszerrel érhetjük el a célpontot. Kényelmesebb a feljutás a Kehlstein felvonóval, a 124 méter magas lifttel, amely közvetlenül a Kehlsteinhaus előcsarnokába érkezik. A csúcsra mindössze 41 másodperc alatt ér fel az „aranylift”, bejáratát gránittömbökből álló kapu képezi, amely egy szintén 124 m hosszú alagútba vezet. Maga a lift nem aranyból van: tükrök és sárgaréz lemezek borítják, ettől a ragyogása.

Fentről pazar panoráma tárul elénk: körben a Berchtesgadeni Alpok, lent Salzburg. Jó időben akár 200 kilométerre is elláthatunk. Rossz időben viszont a látogatás teljesen szünetel – ez az év során sokszor előfordul! Én többször nem jutottam fel a Sasfészekre, de néhány éve egy zivataros nap után kitisztult a légkör, szelíd bárányfelhők legelésztek az égen, és akkor minden más programot félretéve, végre meghódíthattuk a rég vágyott Kehlstein-csúcsot. Ha jóllaktunk az étteremben, vagy felhörpintettük a kávét, megtekintettük a kiállítást, akkor rövidebb-hosszabb túrát is tehetünk a környező, hívogató hegyekbe. 

sasfeszek

 

 

Ajánljuk még:

A kanapéról nem megítélhető a hegymászó teljesítménye – emberi sorsok a hírek mögött

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, Suhajda Szilárd május 23-án este elindult a Mount Everest csúcsára. A jeladója alapján 8795 méteren biztosan járt, ami egyedülálló teljesítmény: a magyarok közül „tiszta mászással” ő jutott a legmagasabbra a Mount Everesten. Azonban nem tért vissza. Mivel hatvan órája van az úgynevezett halálzónában, minimális esélye van annak, hogy életben találják, de a mentőcsapat elindult, s a csodában bízunk mindannyian. Erőss Zsoltot éppen tíz éve vesztettük el: a tragédia ismétlődik, de a reakcióink most lehetnek jobbak.