A Magas-Tátra az egyik kedvenc külföldi kirándulóhelyem. A zord, csipkézett hegycsúcsok látványa magasztos és tekintélyparancsoló. Gyerekként mindig csak a Mátrából vagy a Bükkből kémleltem vágyakozva a téli horizonton felsejlő fehér csúcsokat, ám mióta 20 évesen először eljutottam, rendszeresen visszajárok. Olykor kemény csúcstúrákra, máskor csak könnyebb kiránduláskora, természetsétákra. Ám nem csak a sport, de a kultúra oldaláról is vonz ez a vidék, így idén januárban felkerestem a tarajkai Jégtemplomot, melynek meglátogatásával egy újabb oldallal bővült számomra a tátrai repertoár.
Még nem késő felkeresni: 2025. április 21-ig látogatható!
A Magas-Tátra egyik központjaként ismert Ótátrafüred Európa-szerte híres gyógy- és üdülőhely, valamint kiemelt turisztikai célpont. Nagyobb népszerűségre az 1800-as évekre tett szert, melyet az itt fakadó savanyúvízforrások, a gyógyító levegő és persze a természeti kincsek sora alapozott meg. Az idő múlásával egyre több létesítményt – fürdőket, éttermeket, szállodákat, túraútvonalakat – hoztak létre, amelyek egyre több turistát és gyógyulni vágyót vonzottak.
Ótátrafüred: gyermekkori meséim hangulata – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
Érdekesség, hogy 1873. augusztus 10-én itt alapították meg a Magyarországi Kárpát Egyesületet (MKE), mely Magyarországon az első, a világon pedig a hetedik turistaklub volt,
mely szervezet rövid idő múlván egész hazánkban ismert lett. E virágzó üdülőhely mintájára kapta egykor nevét a jelenlegi országhatárainkon belül található, a Mátra déli kapujaként is nevezett, szintén népszerű turisztikai célpont, Mátrafüred is.
Ótátrafüred számomra elbűvölő. Kisgyermekként, amikor a szüleim, nagyszüleim esti mesét olvastak nekem, valahogy pont így képzeltem el a könyvek lapjaira írt, gondolataimban megelevenedett betűk helyszíneit: magas, hófödte hegycsúcsok, sziklákon lerohanó kristálytiszta patakok és vízesések, szélfútta, morajló fenyvesek és takaros, tornyos házikók az erdőszélen, a távolban pedig a térképként elterülő messzeség.
Lenyűgöző. Egyszerre tölt el kalandvággyal, s nyugalommal.
A település természeti fekvésén túl említést érdemel a helyi építészet is: az öreg, de kifejezetten elegáns villák, üdülők és szállodák pazar összképet nyújtanak a mögöttük emelkedő havasok sziluettjeivel. Személyes kedvencem a gerendavázas-kitöltőfalas, egyszerűbb nevén fachwerk stílusban épült kis templom, melybe, ha csak rövid időre is, de mindenképpen érdemes betérni, ugyanis sokak szerint a Magas-Tátra egyik legszebb építménye.
Ótátrafüred festői szépségű temploma – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
A tarajkai Jégtemplomot Ótátrafüredről érhetjük el. Megközelíthetjük gyalogosan, de a menetrend szerint közlekedő, híres ótátrafüredi siklóvasúttal is utazhatunk. Amennyiben a gyalogtúrát választjuk, akkor kb. 2 kilométeren át tartó folyamatos kapaszkodón keresztül juthatunk fel Hrebienokra, vagyis Tarajkára. A siklóval történő utazás persze jóval rövidebb, ám hétvégén mindenképpen készüljünk arra, hogy a helyszínen akár 30-50 percet is sorban kell állni, mire megváltjuk a jegyet és felszállhatunk a szerelvényre.
Ennyien kíváncsiak egy szép hétvégi napon a Jégtemplomra – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
A helyszínen, pénztárban váltott jegy ára 13 €, ám ha elővételben, online vesszük, akkor a sorállás jelentős részét és 1 €-t- is megspórolhatunk. (Én csak az odaút jegyet szoktam megváltani, lefelé mindig gyalogosan teszem meg az említett 2 kilométert.) A menetrendekről és a további árakról, esetleges karbantartási szünetről, egyéb információkról indulás előtt a GoPass Travel weblapon érdemes tájékozódni.
Legutóbbi látogatásom során én a siklót választottam. Amennyiben van rá lehetőség, érdemes hétköznapra időzíteni az utazás időpontját, ekkor ugyanis sokkal kisebb a sor. A siklószerelvények számításaim szerint 15-20 percenként közlekednek, egy kocsi egyidejűleg körülbelül 150-160 fő szállítását tudja ellátni. Az Ótátrafüred és Tarajka közötti 2 kilométeres szakaszt 5 perc alatt teszi meg.
A siklón – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
Igazán látványos az utazás, hiszen a szerelvény kialakítása végett nem csak oldalra, hanem felfelé tekintve is tudjuk kémlelni a tájat,
mely a fölénk hajló (télen) havas fenyőágakkal és Magas-Tátra csúcsival igazán exkluzív utazási élményt biztosít.
A sátorkupolák Tarajkán – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
Tarajkára érkezve nem tagadom, meglepett a jégtemplomnak otthont adó kupola előtt kanyargó sor hossza. Az utazás előtt, a tervezésekor sok beszámolót olvastam az egész szezonra érvényes kiemelt figyelemről és látogatószámról, ám ennek realitásával igazán csak a helyszínen szembesültem. Megközelítőleg 11-11.30 között érkeztem a csúcsra, s ekkor körülbelül 120-130 méter hosszú, 4-6 főnyi széles sor kígyózott a bejárat előtt, mely egyre csak gyarapodott. A természetjárás és az állandó pörgés szerelmeseként kevésbé viselem jól a hasonló szituációkat – talán nem vagyok ezzel egyedül – ám mit volt mit tenni: ezért jöttem, ki kell várni a soromat türelmesen, ha én is látni szeretném „Európa hét szezonális csodájának” egyikét, akárcsak az engem körbevevő több száz embertársam.
A sátorkupola alatt megbúvó, csodás Jégtemplomban – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
A sátor bejáratánál hárman is gondosan ügyeltek arra, hogy csak a meghatározott létszámban legyenek bent látogatók. Belépve pedig rögtön elszállt minden kezdeti fenntartásom azzal kapcsolatban, hogy megéri-e másfél órát sorban állni a jóval kevesebb bent töltött időért.
A Waweli székesegyház és krakkói Szent Adalbert-templom kicsinyített mása 1800 darab, összesen mintegy 225 tonnányi jégtömbből készült el 2024. októbere és novembere között, csaknem egy hónap leforgása alatt.
A Jégtemplom részlete – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
A 25 méteres átmérővel bíró kupolában álló műalkotáson 20 jégszobrász dolgozott, akik Németországból, Csehországból, Lengyelországból és természetesen az anyaországból, Szlovákiából érkeztek.
Az átlagosan -8 °C-os belső, mesterségesen előidézett hőmérsékleten álló építmény minden nap 9.00 és 16.00 óra között várja látogatóit, teljesen díjtalanul.
A Jégtemplom részlete – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
A látvány pedig magáért beszél, nem véletlen, hogy rengetegen kíváncsiak a lámpákkal megvilágított, többféle színben pompázó monumentális jégtornyokra. A Tátrai dómba való belépésnél a Waweli katedrális nyugati és déli oldalát láthatjuk, valamint annak három tornyát: az Ezüst harangok tornyát, óratornyát és Zigmundi tornyát. Az Adam Bakoš főépítész által vezetett team idén úgy határozott, hogy megerősíti a jégkatedrális egyébként is fenséges hangulatát, és az érdeklődők nem csak kívülről szemlélhetik az alkotást, de be is léphetnek a jégfalak közé.
A turisták így egy jégkapun át bejuthatnak a Szent Adalbert-templom kicsiny udvarára, mely az idei szezon legnépszerűbb fotópontjának minősül.
A Jégtemplom részlete – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
A Tátrai Dóm immár tizenkettedik évét éli Tarajkán, s vonzza a művészetek, a hitélet, a kultúra iránt érdeklődőket, és a csak „kíváncsiskodókat” egyaránt. Bárki számára maradandó élményt nyújt a precízen, aprólékosan megmunkált jégtömbök látványa.
A jégalkotás témája minden évben változó. Látható volt már itt az elmúlt évek során többek között a Notre Dame, a Sagrada Família, a Szent Péter Bazilika, a Szent Sír-templom és a Szent Jakab katedrális is.
A Jégtemplom részlete – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
A 2024/2025-ös szezon témáját II. János Pál Magas-Tátrában való látogatásának 30. évfordulója alkalmából választották az alkotók, hiszen a hajdani Szentatyát szoros kapcsolat fűzte ezekhez az épületekhez.
A jégtemplom idei jelmondata II. János Pál pápa szavait tükrözik: „A Tátra nem elválaszt, hanem összeköt!“
Az egykori egyházi vezetőre emlékeztetnek óratornyon megjelenő óra számai, 21:37 – II. János Pál halálának ideje.
A Tátrai dóm bejárása után egy kisebb, szomszédos sátorban jégszobrok megtekintésére van lehetőség, melyek között természeti, történelmi vagy szakrális témákban is szerepelnek aprólékosan kidolgozott, embernagyságú installációk.
A Jégtemplom részlete – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
Tarajka és környéke azonban nem csak a Jégtemplomot tartogatja: a Magas-Tátra környező csúcsinak „tenyerébe” már „csak” a panorámáért is érdemes ellátogatni, de rövidebb sétákra vagy hosszabb túrákra is el lehet innen indulni.
Kedvencem a nem túl megerőltető, de annál látványosabb Tar-pataki körtúra, mely többnyire télen is látogatható.
A Tarjkától mindössze egy kilométeres távolságban húzódó Tar-pataki vízesések télen is elragadóak, főként a fagyos napokon, amikor sajátos, kékes árnyalatokban játszó vizük jéglépcsőkké dermedve várja a túrázókat. Ide azonban mindenképpen megfelelő felszereléssel, réteges öltözetben, túrabakancsban, valamint a cipőre rögzíthető csúszásgátló eszközzel, úgynevezett hómacskával/vaskarmokkal érdemes elindulni. Ha hosszabb túrára nem is, a Tarajka gerincén álló Szilágyi Rezső kilátó kis pavilonjáig azért mindenképpen érdemes elsétálni.
Látkép Tarajkáról a Tátra magasabb csúcsira – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
Aki túrázás helyett a gasztronómia világában merülne el, a közeli menedékházak éttermeiben kedvére válogathat a helyi ételspecialitásokból. Személyes menüm a káposztaleves és juhtúrós sztrapacska ropogósra pirított pörccel és hagymával, de a téli időszakban a kvaszjenka, vagyis a gőzön főtt, töltött szlovák gombóc is népszerű. Kísérőként választhatunk egy korsó kofolát, de az itt étkezők körében az alkoholos kísérők, a borovicska és a Tátra tea is a kedvencek között szerepel.
Ikonikus helyi étel, a sztrapacska – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
Ugyan más volt ez az utam, mint a korábbi tátrai barangolásaim, kicsit sem bántam meg, hogy időt és türelmet szenteltem a Jégtemplom felkeresésére, hiszen ez idő alatt is gyógyító levegőt lélegeztem be, D-vitamint szívtam magamba, s új ismeretekkel, látnivalókkal gazdagodtam, melyek gyűjtése – nézeteim szerint – elengedhetetlenek az életünkben. Segítenek tudásunk gyarapításában, s pozitívan formálják szemléletünket, nyitottságunkat. Az a szemlélet pedig most is csak erősödött bennem – a megboldogult szentatya szavaival élve – hogy, a „A Tátra nem elválaszt, hanem összeköt!“
A Tarpataki-völgyben – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
Nyitókép: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
Ajánljuk még:
Az első magyar nő, akinek nyomtatott könyve jelent meg: bekukkantottunk a leghíresebb Zsuzsanna kertjébe és konyhájába
Te felismered, ha greenwashinggal próbálnak vásárlásra csábítani?
Nü-su: egy nyelv, amit csak nők ismertek és használtak
