ZónánTúl

Fejlődés, ami megmaradt – 150 évvel ezelőtt kezdődött a világkiállítás Bécsben

150 éve volt az a világkiállítás Bécsben, amely világvárossá tette az osztrák fővárost. Bécs ma is profitál az akkori vívmányokból, melyek a kozmopolita város fejlődésének hajtóerejét jelentették. Idén tengernyi programmal, városi víziókkal ünneplik a település múltját, jelenét, jövőjét.

A bécsi világkiállítás 1873. május 1-jei megnyitójáig rögös út vezetett: heves esőzés öntötte el a bécsi Práter melletti kiállítóteret. A megnyitóra özönlő látogatók közlekedési káoszt okoztak. Az impozáns rotunda, a világ akkori legnagyobb, 108 méter átmérőjű kupolája, és jó néhány pavilon nem készült el idejében. Ez azonban nem akadályozta meg Ferenc József császárt abban, hogy a világkiállítást a következő szavakkal nyissa meg: „Nagy elégedettséggel látom egy olyan vállalkozás befejezését, amelynek fontosságát és jelentőségét teljes mértékben értékelem”.

Később, ha lehetett, még rosszabbra fordult a helyzet: a várt 20 millió látogató helyett novemberig alig 7,3 millióan érkeztek a világkiállításra. A nyitás után röviddel kitört a kolerajárvány, majd a tőzsdekrach akadályozott meg sokakat abban, hogy Bécsbe utazzanak. A világkiállítás hatalmas lyukat vájt az államháztartásba. A pénzügyi bukás ellenére a világkiállítás meghozta gyümölcsét Bécsnek. A világ minden tájáról érkező kiállítók bemutatták a legújabb eredményeiket és találmányaikat, ma úgy mondanánk, újragondolták a jelent. (A 19. század második fele amúgy is technikai fejlődés és az új kezdet időszaka volt Bécsben.)

Hogy mi változott ekkoriban a városban? A teljesség igénye nélkül:

  1. Elkészült a várost kristálytiszta ivóvízzel ellátó csőhálózat, az a technikai remekmű, amely 95 kilométeres távolságról, Alsó-Ausztria és Stájerország hegyeiből közvetlenül Bécsbe hozta a friss ivóvizet.
  2. Hat új vasútállomás és vasútvonal tette Bécset hirtelen közép-európai vasúti csomóponttá.
  3. A tömegközlekedés és a városi turizmus felgyorsult.
  4. Új szállodák épültek, például az Imperial és a Hansen Kempinski.
  5. Olyan minőségi éttermek nyíltak, mint a ma is álló a Café Landtmann a Ringstrassén
  6. Az első nemzetközi kongresszusokra Bécsben került sor.
  7. Sok olyan múzeum és gyűjtemény is létrejött, amelyekre az egész világ azóta is irigységgel tekint.
  8. A hagyományos kézművesség is nagy sikert aratott a világkiállításon, ekkor robbant be J. & L. Lobmeyr csiszolt üvegkristály-remekeivel és Jarosinski & Vaugoin ezüstműves kézzel készített ezüstneműivel.
  9. A híres Strauss-dinasztia tömegek számára tette kedveltté a klasszikus zenét.
  10. A kiállítás területén a szakácsok sem tétlenkedtek. Feltűnést keltő finomságokkal próbálták elkápráztatni a közönséget – a borsosan túlárazott ételek láttán a kor újságírói is fejüket csóválták.

A világkiállítás nagyszabású, világraszóló társadalmi esemény volt. A vendégek közt harminchárom uralkodót köszönthettek, köztük az orosz cárt, a német császárt és az olasz királyt. Szenzációként hatott Naser al-Din perzsa sah látogatása hatvanfős kíséretével.

Bécset alapjaiban változtatta meg a világkiállítás, amelynek köszönhetően kozmopolita várossá vált. Új identitást kapott, és a gazdasági, kulturális, politikai, társadalmi és technikai fejlődés fókuszpontjába került. Ekkor találta meg a város igazi helyét Európában. Olyannyira, hogy 

150 évvel később még mindig profitál az akkoriban elindított nagy horderejű változásokból.

A pavilonokat lebontották, volt, amelyik leégett, de az akkor elkezdett projektek energiája tovább él. A 2023-ban az egykor ünnepelt hegyi forrásvonalon keresztül továbbra is friss ivóvíz érkezik a városba. A város számos eseménnyel ünnepli a bécsi vízhálózat 150 éves fennállását. Az akkori városrendezés napjainkban új városfejlesztési területek kialakítását teszi lehetővé. A technológia, a haladás és a kutatás virágzik. A vasúthálózat tovább bővült. Ma a város az Európai Unió legfontosabb éjszakai vasúti csomópontja, és még mindig a világ egyik legsikeresebb kongresszusi város a kontinensen. Az 1900 körül készült műalkotások pedig mára a világ legfontosabb és legértékesebb alkotásai közé tartoznak, gondoljunk csak Gustav Klimtre, akit a világon mindenhol úgy ismernek, mint Bécs ikonikus képzőművészét.

Ennek a 150 évvel ezelőtti eseménynek a bűvöletében telik májustól a 2023-as év Bécsben. A Bécsi Műszaki Múzeumban (Technisches Museum) Women At Work. 150 éves női pavilon a bécsi világkiállításon címmel nyílik kiállítás. A jubileumra extra program is lesz a Világmúzeumban (Weltmuseum Wien), ahol eddig is külön termet szenteltek az 1873-as világkiállításnak.

A Iparművészeti Múzeum (MAK) ajánlatában két 1873-ra utaló kiállítás szerepel. Egyrészt az egyik leghagyományosabb bécsi céget köszöntik a tárlattal, a J. & L. Lobmeyrt, a neves kristályüveggyártót, amely idén 200 éves fennállását is ünnepli. A vállalat 1873-ban részt vett a világkiállításon, és a császári pavilont is számos különleges tárggyal látta el. A másik téma a bécsi világkiállítás által inspirált orientalista irányzat, amelyben Japán áll a középpontban – az ország Bécsben mutatkozott be először igazán nagyszabásúan, az itt megjelenő „japonizmus” pedig formálta az osztrák művészeket, megmutatkozik ez Klimt alkotásaiban is. A japánkertek, a japán konyha és a szokatlan múzeumi kiállítások Ausztria Japánhoz fűződő szoros kapcsolataira emlékeztetnek, amelyeket a mai napig hűségesen ápolnak. Ez a különleges kapcsolat egy rég elfeledett érdekességhez is vezetett: Japán a világkiállítás keretében először mutatta be a szóját a nyugati világnak, vagyis 1873-ban Bécs volt a szója elterjedésének kiindulópontja. Az első termesztési kísérletek a Schönborn palota kertjében történtek – itt ma a Bécsi Folklórmúzeum található. Idén különleges szójatörténeti kiállítással kedveskednek a közönségnek.

Fotók az előkészületekről: 

A világkiállítás 150. évfordulójának csúcspontja a nyár végén lesz a Práterben. Egy különleges, új kiállítóteret nyitnak meg, amely a legendás rotunda emlékét idézi. A 34 méter magas „Panorama Vienna” hamarosan elkészül, benne olyan méretű képek lesznek, amelyeket csak panorámaként lehet átélni. 

Kint járva érezhetjük: a Bécsi Világkiállítás szellemisége mind a mai napig megmaradt: Bécs továbbra is az optimizmus szellemében él. Az innováció gondolata nélkülözhetetlenné vált, de az évek hoztak egy fordulatot: ma már az embereken, az ő jólétükön van a hangsúly. A bécsiek azt mondják, Bécs a jövőben is profitál majd mindabból, ami ebben a városban most, 2023-ban történik.

Ezen a nyáron feltétlenül érdemes (újra) Bécsbe látogatni!

Nyitókép: WienTourismus/Christian Stempe, a Wien Tourismus engedélyével

Ajánljuk még:

10 termék, amit azonnal hazahoznánk az isztambuli Nagy Bazárból

Az isztambuli Nagy Bazár a világ egyik legnagyobb fedett bevásárlóközpontja – és egyben útvesztője is. Aki betér a 30.700 négyzetméteres területére, ami 60 utcájával gyakorlatilag egy mini város a 20 milliós Isztambul közepén, az biztosan nem jön ki üres kézzel. Az 1461 óta működő vásártér árkádos főutcáival, keskeny sikátoraival és több mint 4000 üzletével az egyik legjobb hely Isztambulban az oszmán kultúra megismerésére. Alkudni ér a kereskedőkkel, sőt kötelező, de lássuk is, hogy mire. Tíz ikonikus török termék következik a Nagy Bazárból, amit érdemes megszemlélni, és adott esetben a bevásárlólistánkra tenni.