ZónánTúl

Fejlődés, ami megmaradt – 150 évvel ezelőtt kezdődött a világkiállítás Bécsben

150 éve volt az a világkiállítás Bécsben, amely világvárossá tette az osztrák fővárost. Bécs ma is profitál az akkori vívmányokból, melyek a kozmopolita város fejlődésének hajtóerejét jelentették. Idén tengernyi programmal, városi víziókkal ünneplik a település múltját, jelenét, jövőjét.

A bécsi világkiállítás 1873. május 1-jei megnyitójáig rögös út vezetett: heves esőzés öntötte el a bécsi Práter melletti kiállítóteret. A megnyitóra özönlő látogatók közlekedési káoszt okoztak. Az impozáns rotunda, a világ akkori legnagyobb, 108 méter átmérőjű kupolája, és jó néhány pavilon nem készült el idejében. Ez azonban nem akadályozta meg Ferenc József császárt abban, hogy a világkiállítást a következő szavakkal nyissa meg: „Nagy elégedettséggel látom egy olyan vállalkozás befejezését, amelynek fontosságát és jelentőségét teljes mértékben értékelem”.

Később, ha lehetett, még rosszabbra fordult a helyzet: a várt 20 millió látogató helyett novemberig alig 7,3 millióan érkeztek a világkiállításra. A nyitás után röviddel kitört a kolerajárvány, majd a tőzsdekrach akadályozott meg sokakat abban, hogy Bécsbe utazzanak. A világkiállítás hatalmas lyukat vájt az államháztartásba. A pénzügyi bukás ellenére a világkiállítás meghozta gyümölcsét Bécsnek. A világ minden tájáról érkező kiállítók bemutatták a legújabb eredményeiket és találmányaikat, ma úgy mondanánk, újragondolták a jelent. (A 19. század második fele amúgy is technikai fejlődés és az új kezdet időszaka volt Bécsben.)

Hogy mi változott ekkoriban a városban? A teljesség igénye nélkül:

  1. Elkészült a várost kristálytiszta ivóvízzel ellátó csőhálózat, az a technikai remekmű, amely 95 kilométeres távolságról, Alsó-Ausztria és Stájerország hegyeiből közvetlenül Bécsbe hozta a friss ivóvizet.
  2. Hat új vasútállomás és vasútvonal tette Bécset hirtelen közép-európai vasúti csomóponttá.
  3. A tömegközlekedés és a városi turizmus felgyorsult.
  4. Új szállodák épültek, például az Imperial és a Hansen Kempinski.
  5. Olyan minőségi éttermek nyíltak, mint a ma is álló a Café Landtmann a Ringstrassén
  6. Az első nemzetközi kongresszusokra Bécsben került sor.
  7. Sok olyan múzeum és gyűjtemény is létrejött, amelyekre az egész világ azóta is irigységgel tekint.
  8. A hagyományos kézművesség is nagy sikert aratott a világkiállításon, ekkor robbant be J. & L. Lobmeyr csiszolt üvegkristály-remekeivel és Jarosinski & Vaugoin ezüstműves kézzel készített ezüstneműivel.
  9. A híres Strauss-dinasztia tömegek számára tette kedveltté a klasszikus zenét.
  10. A kiállítás területén a szakácsok sem tétlenkedtek. Feltűnést keltő finomságokkal próbálták elkápráztatni a közönséget – a borsosan túlárazott ételek láttán a kor újságírói is fejüket csóválták.

A világkiállítás nagyszabású, világraszóló társadalmi esemény volt. A vendégek közt harminchárom uralkodót köszönthettek, köztük az orosz cárt, a német császárt és az olasz királyt. Szenzációként hatott Naser al-Din perzsa sah látogatása hatvanfős kíséretével.

Bécset alapjaiban változtatta meg a világkiállítás, amelynek köszönhetően kozmopolita várossá vált. Új identitást kapott, és a gazdasági, kulturális, politikai, társadalmi és technikai fejlődés fókuszpontjába került. Ekkor találta meg a város igazi helyét Európában. Olyannyira, hogy 

150 évvel később még mindig profitál az akkoriban elindított nagy horderejű változásokból.

A pavilonokat lebontották, volt, amelyik leégett, de az akkor elkezdett projektek energiája tovább él. A 2023-ban az egykor ünnepelt hegyi forrásvonalon keresztül továbbra is friss ivóvíz érkezik a városba. A város számos eseménnyel ünnepli a bécsi vízhálózat 150 éves fennállását. Az akkori városrendezés napjainkban új városfejlesztési területek kialakítását teszi lehetővé. A technológia, a haladás és a kutatás virágzik. A vasúthálózat tovább bővült. Ma a város az Európai Unió legfontosabb éjszakai vasúti csomópontja, és még mindig a világ egyik legsikeresebb kongresszusi város a kontinensen. Az 1900 körül készült műalkotások pedig mára a világ legfontosabb és legértékesebb alkotásai közé tartoznak, gondoljunk csak Gustav Klimtre, akit a világon mindenhol úgy ismernek, mint Bécs ikonikus képzőművészét.

Ennek a 150 évvel ezelőtti eseménynek a bűvöletében telik májustól a 2023-as év Bécsben. A Bécsi Műszaki Múzeumban (Technisches Museum) Women At Work. 150 éves női pavilon a bécsi világkiállításon címmel nyílik kiállítás. A jubileumra extra program is lesz a Világmúzeumban (Weltmuseum Wien), ahol eddig is külön termet szenteltek az 1873-as világkiállításnak.

A Iparművészeti Múzeum (MAK) ajánlatában két 1873-ra utaló kiállítás szerepel. Egyrészt az egyik leghagyományosabb bécsi céget köszöntik a tárlattal, a J. & L. Lobmeyrt, a neves kristályüveggyártót, amely idén 200 éves fennállását is ünnepli. A vállalat 1873-ban részt vett a világkiállításon, és a császári pavilont is számos különleges tárggyal látta el. A másik téma a bécsi világkiállítás által inspirált orientalista irányzat, amelyben Japán áll a középpontban – az ország Bécsben mutatkozott be először igazán nagyszabásúan, az itt megjelenő „japonizmus” pedig formálta az osztrák művészeket, megmutatkozik ez Klimt alkotásaiban is. A japánkertek, a japán konyha és a szokatlan múzeumi kiállítások Ausztria Japánhoz fűződő szoros kapcsolataira emlékeztetnek, amelyeket a mai napig hűségesen ápolnak. Ez a különleges kapcsolat egy rég elfeledett érdekességhez is vezetett: Japán a világkiállítás keretében először mutatta be a szóját a nyugati világnak, vagyis 1873-ban Bécs volt a szója elterjedésének kiindulópontja. Az első termesztési kísérletek a Schönborn palota kertjében történtek – itt ma a Bécsi Folklórmúzeum található. Idén különleges szójatörténeti kiállítással kedveskednek a közönségnek.

Fotók az előkészületekről: 

A világkiállítás 150. évfordulójának csúcspontja a nyár végén lesz a Práterben. Egy különleges, új kiállítóteret nyitnak meg, amely a legendás rotunda emlékét idézi. A 34 méter magas „Panorama Vienna” hamarosan elkészül, benne olyan méretű képek lesznek, amelyeket csak panorámaként lehet átélni. 

Kint járva érezhetjük: a Bécsi Világkiállítás szellemisége mind a mai napig megmaradt: Bécs továbbra is az optimizmus szellemében él. Az innováció gondolata nélkülözhetetlenné vált, de az évek hoztak egy fordulatot: ma már az embereken, az ő jólétükön van a hangsúly. A bécsiek azt mondják, Bécs a jövőben is profitál majd mindabból, ami ebben a városban most, 2023-ban történik.

Ezen a nyáron feltétlenül érdemes (újra) Bécsbe látogatni!

Nyitókép: WienTourismus/Christian Stempe, a Wien Tourismus engedélyével

Ajánljuk még:

Mintha a divattervezők is felfedeznék a távolkeletiek évezredes tudását

Augusztus van, sokszor harminc fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, a keleti turisták mégis – megfigyeléseim szerint – tetőtől talpig beöltözve járnak Budapest utcáin. Többször találgattuk az ismerősökkel, miért lehet ez, de egyikünk sem járt utána – ezidáig. Egy vietnámi hölggyel való találkozásom és a bőrgyógyász véleményének megismerése segít jobban megérteni az európai szem számára indokolatlannak látszó nyári öltözék titkait.

 

Már követem az oldalt

X