Garantált csoki-, mütyűr-és embertömeg – Adventem Bécsben

Ünnep

Garantált csoki-, mütyűr-és embertömeg – Adventem Bécsben

Mindenhol szól a zene, és kevesen dohányoznak. Nekem már ennyi elég, hogy Bécsben karácsonyi vásározzak.

Némi káröröm parázslott fel lelkem mélyén a Bécs előtti dugóban, de ez nem volt illő az advent reményteli várakozásához. Ha későn foglalsz, hát így jársz, megfizethető szállást csak az elővárosokban lehet találni, de a minőség ott is garantált.  

A belvárost célszerű vonattal és metróval megközelíteni, de a külvárosi részeken rengeteg a P+R parkoló, így mi is, kis tervezéssel ötven percen belül beértünk a korneuburgi szállástól a központi Karlstadt állomáshoz. Az internet rögtön feldob legkevesebb húsz vásárt, köztük a legfelkapottabbakkal; a Christkindlmarkt, a Maria-Theresien-Platz karácsonyi faluja és a Schönbrunni kastély előtti kulturális- és karácsonyi vásár.

Mindenhol garantált a teljes kínálat, a puncs-gesztenye-csokoládé bermuda háromszög, a mütyürök végeláthatatlan tengere és a tömeg.

Ha nincs olyan „szerencsénk”, hogy mínusz három fokban, metsző szélben és ónos esőben kell bejárni a fél fővárost, akkor csak tyúklépésben lehet haladni turistacsoportok között szlalomozva.

A kötelező látványosságokkal szerintem nem ilyenkor érdemes megismerkedni, bár a Schönbrunni kastélynál van elég terület fellélegezni (vagy éppen fújtatni) annak, aki az épülettel szemközti dombra is felkapaszkodik a szebb kilátás reményében. A többi belvárosi nevezetességet inkább hintóról érdemes megtekinteni – van belőle elég, ugyanis minden harmadik épületben kiállítanak valamit, és

jóformán nincs olyan utca, ahol ne mutattak volna be hajdanán egy Mozart-operát.

Ha mégis úgy döntünk, hogy egy nap, vagy hétvége alatt készülünk fel a „ki tud többet a sógorokról” vetélkedőre, célszerű a térképen az Inner Stadt határain belül maradni. Akinek elege van a tömegből, és romantikus esti kikapcsolódásra vágyik, annak sem kell azonnal 4G-kapcsolat, a fontosabb csomópontoknál mindig találni jelmezes jegyüzért, aki azonnal rád akar tukmálni egy Strauss-koncertet, kis éji zenével kombinálva.

Az esti koncertektől nem kell megijedni, borsos áruk ellenére nincs kötelező outfit, kényelmes, de vállalható ruhában nem nézik ki az embert a tételek közötti szünetekben.

A zene egyébként mindenhol szól, a metrón harmonikások, az aluljáróban utcazenészek nyomják a karácsonyi örökzöldeket.

Tiszta, rendezett és nagyon kivilágított Bécs, néha már a giccs határát súrolja, de panasz nem lehet, küldik az áramot rendesen az év végén. A tömegközlekedés ésszerű, a szolgáltatások működnek, a vendégekkel kedvesek, és ha lehet hinni az idei felméréseknek, Zágráb után itt a legkedvezőbbek az árak a régióban.

Ajánljuk még:

Egy kendőben az élet, avagy karácsonykor a hiány tépte seb is jobban sajog

Az öreg, vastag kendőknek párja nincs – takarózni abba kincs. Gyerekkorom óta imádom a vállkendőket, bár nekem nem volt, csodálattal adóztam mindazoknak, akiknek meg igen. Akiknek az anyukája, nagymamája horgolt egyet, és ő hordhatta boldogan. Repkedhettek benne, mint pillangó a fényben. Nekem a vállkendő a valahova tartozás szép, színes szimbóluma volt gyerekként, és amikor saját családom lett, akkor is az maradt. 

 

Már követem az oldalt

X