Ünnep

Felszín és mélység – Dolgok, amiért sokkal jobb a húsvét, mint a karácsony

Akárhogy is nézzük, a húsvét feleannyira sem jó brand, mint a karácsony. Nem kell igazán vallásosnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, karácsonykor a kis Jézus megszületését ünnepeljük. Letisztult üzenet. Főleg, ha még hozzávesszük, hogy az utóbbi időben a karácsony egyszerűen a szeretet ünnepévé vált. Még letisztultabb. Ehhez képest a húsvét? Ott van Jézus halála, aztán a feltámadása, a bűneink megváltása. Sok. Nem is beszélve arról, hogy az egészhez mi közük van a nyulaknak. Marketing szempontból tehát a húsvét alulmarad a karácsonnyal szemben, de ettől még (vagy éppen ezért) sok olyan vonása van, amik miatt szerethetőbb ünnep!

 

Húsvét rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség.

1. Nem kell ajándékozni (legalábbis nem akkora értékben)

A karácsonyról már jó ideje nemcsak az éjféli mise, a bejgli vagy a három királyok jutnak eszünkbe, hanem a vásárlás is. Legkésőbb november közepétől december 23-ig tart a hajsza, amikor mindenkinek meg kell találjuk a legmegfelelőbb ajándékot. Félreértés ne essen, az ajándékozással önmagában semmi probléma nincs. Szép gesztus, amivel kifejezhetjük szeretetünket, gondoskodásunkat a hozzánk közel állóknak. És bár adni jobb, mint kapni, azért egy-egy jól eltalált ajándéknak igazán lehet örülni. Azonban a vásárlás több szempontból is stresszforrás. Egyrészt rengeteg időt és energiát kell belefektetni, másrészt sokszor felesleges kiadásokat jelent. Ehhez képest

a húsvét (még) nem (ennyire) a fogyasztás ünnepe.

Ha meg is lepjünk családtagjainkat, akkor is inkább a gyerekeket, és inkább valamilyen aprósággal. Nincs akkora nyomás, nincs kényszer, tisztábban megélhetjük az együtt töltött pillanatok örömét!

2. Nem kell idegesítő zenéket hallgatni 

December közepére még azok is könnyen túladagolást kaphatnak a negédes karácsonyi zenékből, akik egyébként szeretik a műfajt. Ehhez hasonlóan vannak azok a tipikus filmek és sorozatok is, amik újra és újra előkerülnek az adventi időszakban, függetlenül attól, hogy milyen minőségűek. A húsvét valahogy kevésbé reprezentálja magát a popkultúrában. Természetesen azért akadnak klasszikus húsvéti filmek, de közel sincsenek annyira elkoptatva, mint karácsonyi társaik. És ez nem is biztos, hogy baj. A húsvét szerencsére nem tematizálja annyira a rádió és tévé műsorokat, ezáltal pedig nekünk is nagyobb teret hagy arra, hogy azt nézzük és hallgassuk, amihez kedvünk van.

A húsvétot kevésbé lengi körül a giccs,

ettől pedig végső soron könnyebb megtalálni az ünnep értékét.

3. Süt a nap és több a csoki

Mivel a fehér karácsony már évek óta elmarad, tulajdonképpen a havas ünnep helyett maximum csak hideget kapunk. Bár a húsvéti jó idő sem garantált, a tavaszi időzítés mégis nagyobb esélyt enged a napsütésre. Szerencsésebb években a húsvéti szünet lehet az első igazi kinti alkalom, akár a csoki és tojáskereséssel egybekötve.

A napsütés mellett pedig egy másik garantált boldogságforrás a csokoládé.

Amiben a húsvét szintén bővelkedik. Persze karácsony előtt ott a mikulás, a fán pedig a szaloncukor, de azért decemberben inkább a hagyományos nehéz kaják és sütemények dominálnak. Húsvétkor ezzel szemben a sonkás, tojáskrémes finomságok mellett bőven marad hely a töménytelen mennyiségű csokinak, amit ugye a nyuszi biztosít. Nem is beszélve arról, hogy azáltal, hogy kevesebb napot vagyunk otthon, kevésbé tudjuk teleenni magunkat. Még ha két-három napig bűnbe is esünk a csokinyuszikkal és tojásokkal, már csak az időhiány miatt sem fenyeget minket a karácsonyi szünethez hasonló túlevés veszélye.

4. Mindig vasárnap van

A húsvét mozgó ünnep, ami legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Viszont mindig vasárnapra! Vagyis ha pontosabbak akarunk lenni, akkor húsvétvasárnap esik mindig vasárnapra (nem meglepő módon), maga az ünnep pedig virágvasárnaptól húsvéthétfőig tart. Ezzel viszont

elkerülhetjük azt a kellemetlen érzést, hogy összefolynak a napok.

Ami viszont nagyon is jellemző a karácsonyi ünnepekre. Az ugyanis igaz, hogy a karácsony mindig december 25., viszont mindig más napja a hétnek. Emiatt szentestétől szilveszterig könnyű elveszíteni az időérzékünket és csak folyni a napokkal.

5. Igazából a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe

Bár ez az érv alapvetően a hívők számára lehet meggyőző, mégsem szabad elfelejteni, hogy mind a húsvét, mind a karácsony, alapvetően egy egyházi ünnepből nőtte ki magát. Vallási jelentőségét nézve pedig a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe.

Igaz, hogy karácsonykor ünnepeljük a megváltó megszületését, de maga a megváltás húsvétkor történt.

A Biblia szerint Jézust pénteken feszítették keresztre, majd harmadik napra (vasárnap) feltámadt. Ezzel pedig, bár a szenvedéstől nem szabadított meg minket, de megváltotta minden ember bűnét. Függetlenül attól, hogy ki mennyire vallásos, a húsvéti eseményeknek ugyanúgy érdemes utána olvasni, mivel kevésbé élnek a köztudatban, mint a karácsonyi legendák. A feltámadás (mint újjászületés) és a bűnbánat motívuma pedig spirituális értelemben és a mentális egészségünk szempontjából is érdekes kérdések, amiken egyszer egy évben akkor is érdemes elgondolkodni, ha egyik felekezetnek sem vagyunk aktív tagjai.

Húsvét rovatunk  szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség. 
Éld át idén otthonról a húsvét csodáit, fedezd fel és próbáld ki velünk legszebb hagyományait! Magyarország, a csodák forrása! 

 

Ajánljuk még:

Az ünnep vasárnapjai: virágvasárnap, húsvétvasárnap és fehérvasárnap

Az ünnep nem pillanatok halmaza, hanem folyamat, áramlás – jó benne lenni és figyelni, ahogy fő tematikáját többféle formában jeleníti meg. Erről szólnak néphagyományaink. Legnagyobb sátoros ünnepünk – a húsvét – a megtisztulás, az újjászületés és a megújulás gesztusait rendezi különféle variációkba – tájegységek szerint. Három fő vasárnapja e témakör feldolgozásának gazdag tárházát vonultatja fel. Idézzük fel a legfontosabbakat!

 

Már követem az oldalt

X