Nem egyedi eset, hogy a közösségi oldalak posztokat blokkolnak, sőt egész profilokat letiltanak azzal az indokkal, hogy szexuális tartalmat jelenítenek meg vagy szexualitáshoz kapcsolódó termékeket népszerűsítenek. Ez elméletben teljesen érthető lenne: vannak olyan tartalmak, amelyek 18 év felettiekre célozva jelenhetnek csak meg, vagy még úgysem. Egy pornóoldal vagy escort szolgáltatás reklámja tipikusan ebbe a kategóriába tartozik.
Csakhogy a közösségi oldalakon nemcsak ezeket a tartalmakat korlátozzák, hanem a szexuális edukációhoz, női intim egészséghez, menstruációhoz kapcsolódó bejegyzéseket is. Gyakran a tartalomgyártó nem is értesül róla hivatalosan, hogy a bejegyzése szankciókat vont maga után, mert nem függeszti fel vagy blokkolja a rendszer, hanem pusztán elrejti a felhasználók előtt. A Facebook, Instagram, Youtube, Tiktok vagy Twitter algoritmusa kéretlen tartalomként azonosítja be a posztot, és emiatt kevesebb felhasználónak mutatja meg. Ezzel pedig gyakorlatilag láthatatlanná teszi a számára nem megfelelő bejegyzéseket. A felhasználó még felülvizsgálatot sem tud kérni, mivel hivatalos értesítést nem kap arról, hogy az algoritmus elrejti a közlendőjét.
A jelenség gyakoriságát jól szimbolizálja, hogy amikor a brit menstruációs termékekkel foglalkozó cég, a Bodyform kampányt indított a női testhez kapcsolódó cenzúra ellen, videójukat a feltöltés után 30 perccel már letiltotta a Facebook. Joggal merül fel a kérdés, vajon mi szerepelt a videóban? Igazából semmi botrányos. Közszereplők magyarázták el negyven olyan szónak a jelentését, amit a közösségi médiában nem lehet használni, mert nagy az esély, hogy emiatt blokkolni fogják a tartalmat. Ezek között találunk a női anatómiához kapcsolódó kifejezéseket, mint például a vagina, a klitorisz vagy a nagyajkak, a menstruációhoz kapcsolódó teljesen átlagos elnevezéseket, mint a tampon, PMS vagy a menstruációs vér, de vannak olyanok is, amelyek csak tágabb értelemben kapcsolódnak a szexualitáshoz, viszont
fontos egészségügyi témák.
Ilyen például az egyre többeket érintő endometriózis, a PCOS, a HPV vagy akár a menopauza. Talán mégis a legmegdöbbentőbb, hogy a szexualitáshoz kapcsolódó szabályozások megsértésére hivatkozva több esetben cenzúráztak olyan tartalmakat is, amelyekben szerepelt a meddőség vagy a vetélés.
Persze, a korlátozás nemcsak a szöveges tartalmaknál jellemző, hanem a képeknél is. A Meta csoporthoz tartozó Facebook és Instagram esetén is régóta hangoztatott probléma, hogy rendszeresen eltávolítják azokat a fotókat, amiken megjelenik a női mellbimbó. Ez olyannyira tiltólistás, hogy semmilyen kontextusban nem engedélyezett a megjelenítése. Tehát akkor sem, ha egy szoptatási tanácsadáshoz kapcsolódó tartalomról van szó vagy ha a mellrák szempontjából kiemelten fontos önvizsgálatról jelenik meg egy fotókkal támogatott edukációs poszt. Ugyanakkor meztelen férfi felsőtestek árasztják el a közösségi oldalakat, azzal nincs gondja a rendszernek.
Miután több civil szervezet felemelte a hangját a helyzet diszkriminatív jellegével kapcsolatban, tavaly januárban a Meta ígéretet tett rá, hogy felülvizsgálja a szexuális egészséggel kapcsolatos tartalmakra vonatkozó előírásait. Kidolgoznak egy olyan keretrendszert, ami nemtől függően nem alkalmaz eltérő szabályokat. Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy az előírások megváltoztatása csak az első lépés. A képeket, szöveges tartalmakat ugyanis nem emberek vizsgálják felül egyesével, hanem a közösségi oldalak algoritmusa teszi ezt meg, ami egy tanulási folyamat alapján tudja eldönteni, mit engedélyezhet, és mit nem. Ez pedig sok eset vizsgálatát és hosszú időt igényel.
Miért olyan nagy probléma mindez? A közösségi média használata rendkívül elterjedt: hazánkban a tavalyi évben az Eurostat adatai szerint a 16-74 éves lakosság 79 százaléka használta a felmérést megelőző három hónapban valamilyen formában a social media felületeit. Ráadásul egyre több felhasználó számára a közösségi média számít referenciapontnak a tájékozódásban. A BeSocial felmérése szerint
a 14-25 éves magyarok több mint 60 százaléka elsődleges hírforrásként a közösségi médiát használja,
ezen belül az Instagramot (72 százalék), a Facebookot (64 százalék) vagy a TikTokot (64 százalék). Ha pedig ezeken az oldalakon nem kerülhetnek szóba szexuális edukációhoz vagy női egészséghez kapcsolódó tartalmak, az tovább fokozza az ezek körül egyébként is kialakult tabusítást és a hamis képzeteket.
A legtöbb tinédzser ugyanis online forrásokból szerez információt a szexről, a szexuális egészségről. Mi az, amihez jelenleg hozzáfér? A különböző online magazinok szexrovata, vagy még inkább a mindent elárasztó pornó. Egy brit felmérés szerint Európában a 14-18 évesek 40 százaléka látott már pornót, és általában 12 éves koruk környékén találkoztak először vele. Erről viszont csak nagyon kevesen beszélnek a szüleikkel vagy más olyan felnőttel, akiktől valós képet, magyarázatot kaphatnának. Emiatt különösen fontos lenne, hogy
az interneten is nagyobb teret kaphassanak olyan tartalmak, amelyek ellensúlyozhatják a pornó által keltett hamis benyomásokat.
Szükség lenne hiteles forrásokra a szexualitáshoz, a szexuális egészséghez kapcsolódó témákban. Ráadásul nem elegendő, hogy hozzáférhetőek legyenek ezek a tartalmak, hanem azoknak fel is kell kelteniük az olvasók figyelmét. Ez pedig a közösségi médiában jelenleg megtűrt módon – neutrális, tankönyvszagú hangnemben – kevésbé valósul meg. Ha csak annyit lehet például hangoztatni, hogy használj óvszert, az nem üti meg a felhasználók ingerküszöbét. Az elrettentő, félelmet keltő orvosi megközelítés helyett humoros, szexi, figyelemfelkeltő hangnemben kell ezekről a témákról is beszélni, hogy a szexuális egészség egy vágyott állapot legyen. Trendivé kell tenni a biztonságos szexet, és el kell juttatni a fiatalokhoz azt az információt, hogy amit a pornóban látnak, nem valós, hiteles ábrázolás.
A közösségi oldalak cenzúrája nem csak a tiniket érinti. Ugyanígy hatással van a felnőtt nőkre is. Ha
nem lehet nyíltan beszélni az őket érintő egészségügyi témákról, mert az ahhoz szorosan kapcsolódó kifejezések nem engedélyezettek,
az tovább fokozza az egyébként is meglévő szégyent, a kirekesztettség érzését. Holott épp ezek a témákat lenne könnyebb idegenekkel megbeszélni a social médiában, mint ismerősökkel személyesen. Ezek a platformok egy biztonságos teret adhatnának az egyébként kínosnak érzett egészségügyi helyzetekkel kapcsolatos őszinte tudásmegosztáshoz. Ha viszont már a helyzetet leíró szavakat – mint például a vaginizmus, a vulva vagy az endometriózis – sem lehet a cenzúra vagy a tartalom elrejtésének kockázata nélkül használni, akkor a számtalan érintett nem jut megfelelő információhoz arról, hogy nincs egyedül az állapotával. Ennek révén pedig komoly egészségügyi problémák maradhatnak feltáratlanul, szenvedést okozva ezzel rengeteg nőnek.
A közösségi média felelőssége tehát óriási. Ideje lenne, hogy ezt a tech cégek is felismerjék, és akár egészségügyi szakemberek bevonásával átdolgozzák szabályozásaikat egy nyitottabb, informatívabb, elfogadóbb kommunikáció érdekében.
Ajánljuk még:
Hol van a tisztelet a mai fiatalokból, és miért nem várhatunk el tőlük többet?
„Büntetéssel a mai gyerekeknél semmire nem lehet menni" – interjú a generációkutatóval
Hogyan viseljünk fiatalos ruhákat? – Néhány darab a Z generáció gardróbjából
