Állítsuk meg az ázsiai lódarazsat!

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) viszonylag könnyen felismerhető: kisebb, mint az európai lódarázs (teljes hossza körülbelül 2,5-3 cm), teste sötét, potrohvége sárgás-narancssárga és a lábvégei jellegzetesen sárgák. Fészkét magas fákra és bokrokra építi, de nem ritka, hogy a talajszinten találkozunk vele.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület azt kéri minden természetbaráttól, kirándulótól és felelősen gondolkodó állampolgártól, hogyha találkoznak a faj egy egyedével, a fészekkel, vagy más jelenlétére utaló jellel, akkor készítsenek képet a látottakról, és küldjék el a képet az észlelés helyszínével az Egyesület e-mail címére: velutina [at] omme [dot] hu.

Ázsiai lódarázs: dolgozó – Fotó: Wikipedia / Didier Descouens

A problémát komolyan kell venni, ugyanis az ázsiai lódarázs egy inváziós faj, amely Európa több országában rohamtempóban terjed, és nagy számban támadja a méheket, más beporzókat, és számos olyan élőlényt, ami fontos szerepet játszik az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában.

Kártékony hatását nem érdemes kétségbe vonni: egyetlen kolóniája akár több tízezer méhet is elpusztíthat.

Első európai megjelenésével 2004-ben szembesülhettünk, amikor bekerült Franciaországba, valószínűleg egy kínai teherhajón áttelelve. Olaszországban és Németországban sajnos már nagymértékben elszaporodott, idehaza azonban még van esély a megfékezésére, mert első észlelését csak 2023-ban jelentették. Az első példányokat Márta Tamás kimlei méhész és méhegészségügyi felelős fogta be 2023 augusztus második felében.

Az első európai utasok ide kerülésének és családalapításának ténye kiváló példája az invazív fajokkal vívott küzdelem nehézségeinek, és mindannak a sokszor láthatatlan cselekvésnek, amelyben az emberi felelősség és a felelős gondolkodás hiánya megkérdőjelezhetetlen. A Franciaországba került darázs ugyanis képes volt megérkezése után azonnal családot alapítani, köszönhetően annak, hogy a fiatal ivaros nőstények még a téli pihenő előtt párosodnak a hímekkel, így a leendő királynő egymagában is elég a kolónia megalapításához. Hiába tehát a magányos utazás,

egyetlen egyed idetévedése kontinensnyi problémát tudott okozni.

Fotó: Flickr / Gilles San Martin

És hiába a francia szakemberek igyekezete:

egy évtizeden belül Franciaország teljes területét meghódította, és egymás után jelent meg a környező országokban is.

Ma már megjelent Portugáliában, Belgiumban, Svájcban, Hollandiában, Angliában és Írországban is, és mivel a hazai klimatikus viszonyok is kedvező körülményeket biztosítottak számára, felénk is alkalmas élőhelyekre talált.

Fotó: 123RF

Egy fészekben körülbelül 2000 lódarázs él, és közülük nagyjából 150 telel át.

A királynő egy évig él, tavasszal minden királynő saját kolóniát alapít, majd a szezon végén a leendő királynők védett helyet keresnek, ahol áttelelnek, hogy a következő tavasszal új kolóniát alapíthassanak. A számokból talán jól látszik, hogy alig pár év alatt egy adott területen komoly gondot okozhat zavartalan szaporodásuk, így fokozott figyelemmel kell kísérni hazai elterjedésüket.