Te is meg tudod csinálni! – Koszorúötletek őszi terményekből

Otthon

Te is meg tudod csinálni! – Koszorúötletek őszi terményekből

A vasbilincset eltépni könnyebb, mint a virágkoszorút – írta Hamvas Béla. Az antik görögök óta a koszorú formája a halhatatlanságot és a szeretet végtelenségét szimbolizálja. A kert, a rét és az erdő annyi alapanyagot kínál ősszel, hogy nem is lehet betelni velük: színek, formák, ágak, termések, megszáradt virágok kerülnek a kezem ügyébe. Nincs két egyforma sosem. Ajtódísz vagy egy szép koszorú a falra? Egyedi kegyeleti koszorú? Te is meg tudod csinálni!

A hozzávalók nem is kerülnek pénzbe. Használd fel őket, az alkotás öröme varázslatos, az eredménye pedig gyönyörű. Íme, néhány ötlet!

Komlóinda-koszorú kétféleképpen

A kerítésre tekeredő, fára felfutó komlót könnyű leszedni: csak meg kell fogni egy vastagabb szárat, és húzni, húzni, amíg le nem jön. Kesztyűben dolgozz, szépen tépdesd le róla a leveleket! A csupasz indákból fonj koszorút. Az első ívnél fogd össze vékony dróttal az ágakat, azután pedig szépen egymás köré tekerheted őket. Minél több szárral dolgozol, annál vastagabb lesz a koszorúd. Ha elkészült, az iszalag habos terméseivel vagy lecsüngő komlótoboz-csokorral díszítheted. Ezeket is vékony drót segítségével lehet rögzíteni a koszorún.

Koszorú a csörgőfa csörgőiből

A csörgőfa parkokban, erdőszéleken viruló díszfa, ami tavasszal gyönyörű virágaival, ősszel pedig csörgő-zörgő terméstokjaival bókol. Ha óvatosan leszeded a felfújt, hosszúkás hólyagokat, gyönyörűen teliragaszthatsz vele egy egész koszorúalapot. Még dekoratívabb, ha szétbontod három részre, így láthatóvá válik – az amúgy ehető – magja is. Ezeket a mutatós növényi részeket ragasztópisztoly segítségével tudod a koszorútestre rögzíteni. Ha elkészült, levélfénnyel vagy hajlakkal lefújva adhatsz neki finom ragyogást. Egy természetes anyagból készült szalaggal kiemelheted egyszerű eleganciáját.

Szőlővenyigéből, szárazvirággal

A szőlő mostanra hosszúra nyúlt vesszőiből a komlónál leírtak szerint készülhet el a fonott koszorú. Különleges bájt kölcsönöz neki, ha rajta hagyod a kacsokat, legalábbis én nagyon szeretem ezeket a kis játékos kunkorikat. A kert elszáradt virágaiból gyűjts össze egy nagy maréknyit. Vékony drót segítségével rögzítsd a koszorúra. Beboríthatod az egész felületet, de az ilyen szépséges vessző-koszorúk magukban is jól mutatnak, tehát érdemes egy részét a szemnek szabadon hagyni. Ha ajtóra kerül, egy kis vidám figura kedvessé teszi.

Levendulás türelemjáték

Az angol levendula (Lavandula intermedia) a legjobb az alkotáshoz. Szépen megszáradt virágfüzéreit levágva egy szalmakoszorúra ragaszthatod. Ragasztópisztoly lesz a segítségedre, de sok türelemre is lesz szükséged. Ugyanakkor az egyenletes levendula-felület olyan szép, hogy megéri a hosszas munkát! Ha nincs kedved az egészet beborítani, vagy elfogyott a levendula, sebaj, így is szép lesz. Egy vékony selyemszalag elegánssá, egyben vagánnyá teszi.

Faforgáccsal vártalak

Nagy zsákokban gyűlt a forgács az asztalos keze alól, elmerengtem a fa szépségén. Kár lenne, ha ezek a gyönyörű fa-tekervények mind a nyuszik alatt vagy a kandallóban végeznék. Kiválogattam, és egy tavalyi szőlővessző-koszorúra szépen sorban felragasztottam őket. Habos, szépséges, a friss fa finom illatát árasztja. Az asztalos lecsapott rá, azóta hozza nekem a legszebb forgácsokat – ihletnek.

 

 

Már követem az oldalt

X