Bonelli az általa befogott apró madarat Louis Baillonnak küldte el, aki hosszas vizsgálódás után új fajként azonosította: Sylvia Bonelli (Phylloscopus bonelli) néven írta le. A Bonelli-füzike nevet Chernel Istvánnak köszönhetjük, ő fordította le 1902-ben tudományos nevéről – beépítve a köztudatba és a hazai szakirodalomba.
Magyarországon csak kevés észleléséről emlékeznek meg: Stetter és Czynk Erdélyben tett látogatásuk alkalmával véltek találkozni vele: Stetter állítólag 1845-ben lőtt is egyet, Czynk pedig 1889-ben és 1890-ben három példányt is befogott, azonban a három közül kettő esetében később bebizonyosodott, hogy azok nem Bonelli-füzikék, hanem csilpcsalpfüzikék voltak.
A Bonelli-füzike (Phylloscopus bonelli) méretre körülbelül akkora, mint a fitiszfüzike, de jellegzetes szemgyűrűjéről és sárgászöld színű felső farokfedőjéről könnyen felismerhető. Kifejlett rovarokkal és hernyókkal táplálkozik, de elfogyasztja a kisebb csigákat és pókokat is, és nem veti meg a bogyós gyümölcsöket sem. Az elegyes lomberdőket és fenyveseket kedveli, és évente egy költése ismert: felülről is zárt fészkét a talajra vagy partfal üregeibe építi. Fészekalja 5-6 tojásból áll: ezeket a tojó egyedül költi ki. A hím azonban később aktívabb lesz, és a fiókák etetésében már jelentős szerepet vállal.
A füzikék közül a Bonelli-füzike készíti a legnagyobb fészket, és ők azok, akik semmilyen más madarat nem tűrnek meg otthonuk körül.
A Bonelli-füzikék ráadásul kifejezetten lelkiismeretes szülők hírében állnak: a tojóról köztudott, hogy olyan szorosan üli tojásait, hogy még veszély esetén sem tágít onnan: a végletekig védelmezi utódait.
Leghíresebb kézrekerülése a Keszthely-Fenékpuszta-i madárgyűrűző táborhoz köthető. 1989.08.26-án reggel egy szokatlan színezetű füzikét fogtak: „A feltűnően világos begyű és hasú madár feje, háta szürkés-barna színű volt, szárnyán és farkán élénkzöld szegéssel. Farcsíkja nem volt határozott sárga! Színezete, szárnyformája és a faroktollak hegyessége alapján első éves Bonelli-füzikének határoztuk Farkas Sándor tolnai tagtársunk segítségével. A madarat még aznap bemutattuk a Madártani Intézetben, ahol ezt megerősítették. Ez az első adata hazánkban a Bonelli-füzike előfordulásának” – olvashatjuk a beszámolóban. Sajnos a madár befogás után elpusztult, így szeptember 7-én Budapestre, a Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményébe került.
A Bonelli-füzike 1993 óta védett madarunk, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Bár hazai előfordulásainak feljegyzései ritkák, a szakemberek szerint vonulásakor nagyobb eséllyel figyelhetjük meg egy-egy jól időzített madárles alkalmával. Egyedei küllemének köszönhetően felismerése nem okoz gondot, így csak türelem és jó időzítés kell a sikerhez.
Nyitókép: Wikipedia / Kookaburra 81
