Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Az írói naplók, ahogy a szerzői levelek is, a magánélet területéről törnek át az irodalomba: olykor a művek írása mellett, olykor azok helyett.

Füst Milán még azzal az instrukcióval indította korai naplófüzeteit, hogy „Halálom esetén elégetendő!”,

ám néhány év elteltével már élete fő művének tartotta feljegyzéseit, ugyanúgy, mint Karinthy Ferenc, aki publikálta is a legérdekesebbnek tartott részeket.

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum / Birtalan Zsolt

A tárlat elsősorban a PIM Kézirattárában őrzött naplókat mutatja be. A múzeum gyűjteményében található a magyar irodalom legendás naplóírói közül Csáth Géza, Fodor András, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Cs. Szabó László, Szentkuthy Miklós és Lesznai Anna kéziratos naplója, de naplószerű feljegyzések, időszakosan vezetett naplók és határidőnaplók szinte minden hagyatékban vannak.

Az író, a napló és az életmű viszonya rendkívül változatos képet mutat:

míg Márai Sándor egyenértékűnek tekintette a feljegyzéseit és a szépirodalmi műveit, addig Kassák Lajos és Lengyel József inkább csak lehetséges szépirodalmi alkotások csíráit látta személyes jegyzeteiben, Fodor András pedig szerkeszthetetlennek és emiatt művészietlennek tartotta őket.

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum / Birtalan Zsolt 

A kiállítás olyan naplórészleteket is összegyűjt, amelyek a nagy történelmi eseményekre reflektálnak, a látogatók különböző írói szemszögekből nézhetnek rá olyan eseményekre, mint az első világháború kitörése, az 56-os forradalom, a rendszerváltás, a teljes napfogyatkozás vagy a covid.

Emellett olyan magántörténeti pillanatokról is gyakran írnak a naplóikban, mint a születésnapok, karácsonyok, újévi fogadalmak, kiállítás- és mozilátogatások.

A naplók egy téma köré rendeződő altípusai is megjelennek a tárlaton: Lesznai Annának alkotói előmunkálatokat tartalmazó műhelynaplója volt, Szerb Antal háztartási naplót vezetett, míg Polcz Alaine, Kányádi Sándor vagy Tandori Dezső hangos naplóiból is meg lehet hallgatni részleteket.

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum / Birtalan Zsolt 

Az érdeklődők láthatnak példákat álomnaplóra, olvasónaplóra, útinaplóra is, illetve megtekinthető egy 1790 körül keletkezett szöveg is, Bethlen Pálné Kemény Krisztina gyermekei születéséről szóló feljegyzése, ami tulajdonképpen a babanaplók őse.

A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat harmadik állomása, megtekinthető 2025. augusztus 31-ig. Az első két rész, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás és A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei január végéig látogatható.

Nyitókép: Petőfi Irodalmi Múzeum / Birtalan Zsolt