Ez milyen menő! Ismered a Folk_ME online platformot? Félezer videónyi magyar népzenét hallgathatsz rajta!

Kult

Ez milyen menő! Ismered a Folk_ME online platformot? Félezer videónyi magyar népzenét hallgathatsz rajta!

Új dimenziókat nyitott a zenetanulásban a Hagyományok Háza fejlesztésében nemrégiben nyílt Folk_ME online népzeneoktatási platform, amely rendszerezett tudást kínál a népzene iránt érdeklődőknek. Az ilyen fejlesztésekre szoktuk azt mondani, hogy „ez milyen menő!” – és a Folk_ME valóban méltó rá. Akinek eddig csak szórványos ismeretei voltak a népzenéről, de szeretné jobban megismerni a magyar hagyományos kultúra hangzásvilágát, a zenészeknek, illetve azoknak a pedagógusoknak, akik a népzene oktatásában szorgoskodnak, hatalmas segítség ez a bárhonnan elérhető adatbázis. Nem beszélve a gyerekekről, akik már egy kattintásra elérik a magyar népzene reprezentatív gyűjteményét. Emellett az Utolsó óra program is méltó formát kapott a világhálón. Ez inspiráló!

A Hagyományok Háza áprilisban tette közzé online felületeit, fejlesztéseit, amelyek megkönnyítik a zenészek, népzene oktatók és a zenetanulás iránt érdeklődők fejlődését, munkáját, tanulását. Az elkészült platformok kapcsán témanapot is tartottak Digitalizáció és innováció a népzene területén címmel hazai és külföldi szakemberek számára. A legfrissebb fejlesztés a Folk_ME (Folk Music Education) online népzeneoktatási platform, amelyet Both Miklós főigazgató, ötletgazda mutatott be a meghívott szakembereknek. 

A Folk_ME a Kárpát-medence legnagyobb online népzeneoktató platformjának számít, de a feltöltött anyagok számát tekintve benne van a világ élvonalában is.

A mindenki számára elérhető netes tudástár kiváló minőségű videókat, hangszerenként külön sávokra rögzített hanganyagokat, dalszövegeket kínál, amelyek segítségével a felhasználók aktív résztvevőként ismerhetik meg a népzene eredeti előadásmódját.

Fotó: Hagyományok Háza / Folk_ME 

Fontos, hogy a népzene minél nagyobb arányban foglalja el az online teret – fogalmazta meg vízióját Both Miklós. – A közösségi médiában az elmúlt években robbanásszerűen nőttek meg az online oktatási felületek, és fontos, hogy a magyar népzene tekintetében is nagy mennyiségű és jó minőségű anyagok legyenek elérhetőek az érdeklődők számára.

A platformon található kiemelkedő kép- és hangminőségben rögzített videók alkalmasak arra, hogy a vizuálisan és hangminőségre érzékeny fiatalabb generációnak is megragadja a figyelmét.”

A kezdeményezést páratlan szakmai érdeklődés övezte nemcsak itthon, de külföldön is, a világhálón lévő anyagok, a félezer videó és az adatbázisok a kutatók, az oktatók és a gyakorló zenészek körében egyaránt népszerűek.

Pávai István, Both Miklós és Zagyva Natália a Folk_ME bemutatóján – Fotó: Hagyományok Háza / Hrotkó Bálint

Ezt a sikert azért tartja fontosnak a Hagyományok Háza főigazgatója, mert

az eszköz segítségével a magyar népművészet és a táncházmozgalom eredményei nemzetközi szinten is láthatóvá és elérhetővé válnak.

Szintén a Hagyományok Háza gondozásában kapta meg végleges formáját az ezredforduló legnagyobb szervezett népzenei gyűjtésének, az Utolsó óra programnak az internetes felülete.

Fotó: Hagyományok Háza / Utolsó óra  

Kelemen László, az akkori gyűjtés megszervezője, kitalálója a programmal kapcsolatban a tudós-kutató Kallós Zoltánt idézte:

„Minden gyűjtés annyit ér, ami hasznosul belőle.”

Hangsúlyozta, hogy e munkában kizárólag a legújabb technika alkalmazása célszerű. Véleménye szerint az Utolsó Óra elnevezésnek van ugyan egy pesszimista felhangja, viszont a kezdeményezés jól szolgálja az eredeti célt. Dr. Pávai István, a Katalogizálási Osztály vezetője részletesen mutatta be a programnak újonnan kialakított weboldalt és számokkal illusztrálta a széleskörű munkát. Vázolta a „fehér foltok” eltüntetésének szükségességét: a kevésbé ismert zenészek megszólítását a teljeskörű gyűjtés érdekében. 

Dr. Pávai István, a Katalogizálási Osztály vezetője – Fotó: Hagyományok Háza / Hrotkó Bálint 

A délelőtti programot Zagyva Natália, az Adatbázis Szakcsoport szakmai vezetője zárta a Folklóradatbázis új weblapjának bemutatásával. A 2001-ben elkezdődött fejlesztés mára hatalmas adatbázissá bővült, és a Folk_ME-hez hasonlóan széleskörűen használható.

„A cél a népművészet elérhetővé és élővé tétele

– ezzel a kulcsgondolattal zárta mondanivalóját Both Miklós az innovációk kapcsán.

Dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója – Fotó: Hagyományok Háza / Hrotkó Bálint  

„A Hagyományok Házának nemcsak az a feladata, hogy a folklór kutatásokat segítse, de minden egyes népzene iránt érdeklődőnek jó minőségű, kontextualizált anyagokat biztosítson népzenéről, néptáncról, népművészetről.” 

Ajánljuk még:

A töklámpás – egy ezeréves magyar hagyomány nyomában

A töklámpás története Magyarországon egészen az Árpád-házi királyok koráig nyúlik vissza. Az első ismert történet 1081-ből származik, amikor Salamon király, aki trónviszályba keveredett unokatestvéreivel, a visegrádi vár tornyának rabja lett. I. László király parancsba adta az őröknek, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a foglyot. Ezek a különleges „lámpások” nem csak őrzési célra készültek – a Dunán közlekedő hajósoknak is tájékozódási pontként szolgáltak. Innen ered a máig ismert mondás: „fénylik, mint Salamon töke”.