Csíksomlyó vagy Lourdes helyett: 5 hazai zarándokhely, melyet biztosan szeretni fogsz!

Kult

Csíksomlyó vagy Lourdes helyett: 5 hazai zarándokhely, melyet biztosan szeretni fogsz!

Akik rendszeresen zarándokolnak, azok tudják, hogy egy zarándokhely felkeresése mindig változtat valamit az emberen. Ezekről a helyekről nem tudunk úgy hazajönni, hogy minden ugyanúgy folytatódjon, ahogy előtte volt. Itt van az ideje hát, hogy felfedezzük a hazai zarándokhelyeket, mert itthon is van bőven lehetőség az elcsendesedésre és az imádságra: ezek közül most 5 olyan belföldi kegyhelyet mutatunk be, melyek kiváló lehetőséget nyújtanak a terhek letételére, az elvonulásra és a lelki megújulásra.

1. Mátraverebély-Szentkút

A ferences szerzetesek által működtetett nemzeti kegyhely a római katolikus hívők leglátogatottabb magyarországi búcsújáróhelye. A fővárosból indulva egynapos kirándulásra is remek lehetőség, hiszen alig másfél óra alatt elérhető. A felújításnak köszönhetően 21. századi színvonalú, lelkigyakorlatok, előadások megtartására is alkalmas konferenciateremmel, zarándokszállással és étteremmel rendelkezik. Lelkiségét és békés hangulatát őrzi ugyanakkor a „basilica minor” ranggal kitüntetett barokk kegytemplom, a szabadtéri misézőhely és a szent kút, melynek mélyből előtörő vizéhez számos, a Szent Szűz által kieszközölt, csodás gyógyulás köthető.

 

Ha véletlenül nem vittünk magunkkal kulacsot, a kegytárgyboltban kapható műanyag flakonban mindenképpen vigyünk magunkkal haza a vízből. A kegytemplom fölötti hegyoldalon lévő barlangok is látogathatók, melyekben a 13. századtól éltek remeték (az utolsó, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg).

2. Fallóskút

Ha valaki elindul Mátraverebély-Szentkútra, érdemes tennie egy kis kitérőt, és Pásztó után letérnie a főútról Galyatető irányába. Fallóskút az egyik legismertebb a felső-mátrai templomok közül, melynek története 1947-ig nyúlik vissza. Ekkor jelent meg a szomszédos Hasznos településen élő Sánta Lászlónénak (Klára asszonynak) a Szűzanya, aki elvezette őt és férjét a mai kápolna helyére, ahol forrás is fakadt.

 

Fallóskút sajátossága, hogy 2011-ig (haláláig) itt élt Magyarország egyetlen főállású remetéje, Szél Sándor Paszkál, aki szívesen mesélt a zarándokoknak, kirándulóknak a zarándokhely történetéről. Közvetlenül a kápolna előtt található a kút, amelynek vízéért az ország legtávolabbi pontjairól, sőt a határokon túlról is nap mint nap érkeznek zarándokok. Ne mulasszunk el benézni a templom háta mögé, mert a Szűzanya legkedvesebb imádságának, a rózsafüzérnek a titkai elevenednek meg előttünk a kőből faragott képeken.

3. Máriagyűd 

A Harkány és Siklós között, festői környezetben, a Villányi-hegység déli oldalán fekvő Máriagyűd csodatévő hírében álló kegyhely, melyet évente több mint százezer zarándok és látogató keres fel. A legenda szerint még Szent István korában építették itt az első kápolnát a bencések, a Mária-jelenések és a csodás gyógyulások pedig a 17. században kezdődtek.

 

A ma ismert templom fő látványossága és értéke a több mint háromszáz éves Mária-kegyszobor, a máriagyűdi domb aljában lévő forrás pedig már a Római Birodalom idején is ismert volt. Ma már korszerű látogatóközpont fogadja a zarándokokat és a turistákat a gyönyörűen felújított és kiépített templomban és környékén. Aki súlyos terheket hord, és ide ellátogat, vigasztalást, testi-lelki gyógyulást találhat.

4. Máriapócs 

Első nemzeti kegyhelyünk a Nyíregyházától nem messze található görögkatolikus búcsújáróhely, Máriapócs, mely a Szent Mihály kegytemplom könnyező Szűzanya képéről ismert, és méltán vált európai hírűvé. Évente öt-hatszázezer zarándok és turista keresi fel. Május 22-én volt annak a kis fatemplomnak az ünnepe, amely az Istenszülő-ikon első és második könnyezésére emlékeztet bennünket.

 

A régi fatemplomot annak rendkívül rossz állapota miatt ugyan lebontották, de eredeti formájában állították helyre a kegytemplom melletti bazilita rendház udvarán. Sokan szeretik ezt a kápolnát, mert itt lehet igazán megérteni, hogyan is vehették észre az emberek a csodás történést. Oly kicsi maga a hely, hogy bárhová állunk/ülünk, nem lehet távol lenni az ikonosztáziontól.

5. Bodajk 

Kissé elfeledett kegyhelyünk, pedig a Székesfehérvárról Győr felé tartva könnyen elérhető bodajki plébániatemplom és a hozzá kapcsolódó kálvária az ország egyik legrégebbi zarándokhelye, ahol családjával Szent István királyunk is megfordult. A kálvária dombjára a keresztút stációi mellett felsétálni önmagában is egy belső, lelki út, melyre érdemes egy kis időt szánni magunknak.

 

Tizenkét méter magas kegyoltárával a templom nemcsak a vallásos zarándokok, hanem a művészetek, a kultúra élvezőinek is érdekes lehet. Az ezeréves kegyhely éppen felújítás alatt áll, a honlapjuk szerint előreláthatólag 2020. szeptember 1-jéig nem látogatható, de a várható látványról kisvideóban adnak tájékoztatást.

Ajánljuk még:

Egészségtelen, elhízunk tőle, és azt sem tudjuk, mennyit eszünk belőle: a nátrium-glutamátról

A nátrium-glutamátot egy japán kutató izolálta tengeri hínárból 1908-ban, majd az 1940-es években terjed el a nyugati világban mint az ételek ízletességét fokozó adalékanyag. Ma már gyakorlatilag nincs olyan élelmiszer, amiben ne lehetne ott. Szépen ívelő karrierje azonban pár évvel ezelőtt hanyatlásnak indult, ugyanis számos kutató megkérdőjelezte emberi egészségre gyakorolt hatását.