Villámseprű, gyimbor, gyöngybuckó és madárlép: a csodálatos fagyöngy

Kert

Villámseprű, gyimbor, gyöngybuckó és madárlép: a csodálatos fagyöngy

Amikor azt halljuk: villámseprű, nem a legújabb Harry Potter-fejezetre kell gondolnunk, hanem egy olyan fantasztikus növényre, amit méltatlanul szorítottak háttérbe az elmúlt évtizedekben. Ez nem más, mint a fagyöngy, az összefonódó életek segítő szimbóluma. Tartsanak hát velem egy feltöltő utazásra, és ismerjük meg együtt a fagyöngy feledésbe merült csodáit!

A druidák természetfölötti erőt tulajdonítanak neki, az isteni kinyilatkoztatás, a tűz jelképének számított. A mondák szerint a mennyből hullott alá egy villámcsapáskor, ezért nem más, mint az istenek különleges ajándéka. Gyűjtését szigorú rituálék határozták meg: két fehér bika felajánlásának kíséretében aranysarlóval kellett levágni az év leghosszabb napján.

A bogyóiból készített főzetettel jövendölések tárházát tudhatták magukénak, de epilepszia és meddőség kezelésére is használták. Természetfeletti erejét pontosan annak a tulajdonságának köszönhette, amiért ma olyannyira elítéljük: gyökérzet nélkül is létezik a föld és az ég között, és télen, amikor a fák ledobják lombjukat, akkor az örökzöld fagyöngy még mindig él és virágzik, élelmet és menedéket nyújtva a madaraknak (ma már inkább úgy tartják a legtöbben, hogy parazitaként élősködik a fákon, és nem más, mint egy betegség). Őseink számára viszont az újjászületés, a halhatatlanság, a megújulás jelképe volt. A fagyöngy nemcsak a fával él szimbiózisban, hanem a madarakkal is, mivel az elfogyasztott bogyókat az állatok viszik tovább, hogy máshol is megtelepedhessenek.

A görög mitológiában Hermész az alvilág kapuját egy fagyöngy ágával tudta kinyitni, Indiának mai napig szent növénye, a skandináv mitológia szerint pedig Hader, a tél istene egy fagyöngynyíllal végzett Odin fiával, Baldurral. Baldur édesanyja, Frigga (aki az anyaság és a házasság istennője volt), miközben feltámasztotta fiát, könnyeket hullatott, és ezekből a könnycseppekből lett a fagyöngy fehér bogyója. A fagyöngy így lett Freyának, a szeretet, a szerelem és termékenység istennőjének szimbóluma. Valószínűleg ebből a mondából ered, hogy ha egy fiatal pár egy fagyöngy alatt csókolja meg egymást, szerelmük örök marad.

A gyimbornak, gyomborúnak, gyöngybuckónak és madárlépnek is nevezett fagyöngy a kereszténység számára a béke jelképe. A középkorban görcsoldónak, vérzéscsillapítónak és magas vérnyomás elleni szernek használták. A fagyöngy érdekes kettősséggel bír: egyrészt egy élősködő, mely a puha szövetű fákon élősködik (a vizet és az ásványi elemeket szívva el a fától), másrészt az egyik legősibb népi gyógyszer, amit már Hippokratész is előszeretettel használt – Kr. e. 460-ból fennmaradt írásaiban olvashatjuk lépfene elleni ajánlását.  

fagyöngy

 

A mai gyógyszeripar sokrétűen használja: vérnyomáscsökkentő, immunerősítő, fájdalomcsillapító, étvágygerjesztő készül belőle, sőt még a rák kezelésében is alkalmazható. A fehér fagyöngy (Viscum album) főként a puha szövetű fákon telepszik meg: leginkább az almafa, nyárfa, fűzfa, akácfa ágain látható gömbölyű bokor formájában. A fehér fagyöngy levelei bőrszerűek, bogyótermése fehéres színű, ragadós nedvű.

Könnyű összetéveszteni a tölgyfán élősködő sárga fagyönggyel, ezért legyünk nagyon körültekintők! A növényben lévő hatóanyagok milyensége és mennyisége attól is függ, hogy milyen fáról és mikor szedtük. Gyűjtésekor fontos tudnunk, hogy csak a leveleket és a fél centinél vékonyabb ágakat szabad összeszedni és felhasználni, megszárítani. Bogyói nem alkalmasak emberi fogyasztásra. A fagyöngyből készült teák, gyógyszerek csak orvosi felügyelet mellett használhatók!

Legtöbbször tinktúraként vagy szárított formában szerezhetjük be. Tea készítéséhez hidegen kell beáztatni a megszárított növényi részeket, majd az így elkészült teát is maximum langyosan szabad fogyasztani. A fagyöngyfőzet javítja az erek áteresztőképességét, a koncentrációs képességet, jó szédülésre, fülzúgás ellen, visszérre, köhögésre, asztmatikus görcsökre és szamárköhögésre is. Erősíti a szívet, és magas vérnyomás kezelésére, illetve érelmeszesedés ellen is alkalmazható. Külsőleg is alkalmazhatjuk: meleg borogatásként érszűkületre, visszérre, ízületi fájdalmakra javallott. A bőrgyógyászatban krémek alapanyagaként szolgál, samponokban és hajápolókban is találkozhatunk vele.  

A fagyöngy az egyik legősibb növényünk, így a történelem során számos hiedelem kapcsolódott hozzá. A világ örökkévalóságának és a lélek halhatatlanságának szimbóluma, és egyesek szerint Krisztus keresztje is fagyöngyös fából készíttetett. A néphit szerint a germán katonákat sebezhetetlenné tette, a bölcső fölé akasztott villámseprű pedig megvédte az újszülötteket a gonosz tündérektől. A Szent Iván éjszakáján szedett fagyöngy hatásos ellenszernek számított villámcsapás, rontás ellen, védelmet adott, és elűzte a gonosz démonokat. A babona szerint, ha a fiatal lányok ezen a napon párnájuk alá fagyöngyágat tettek, akkor megálmodták, ki lesz a férjük.

Zárásképpen fogadják szeretettel a fagyöngyből készített gyógybor receptjét! A gyógybor elkészítéséhez 40 gramm friss fagyöngyöt 1 liter édes fehérborban áztassunk tíz napig szobahőmérsékleten. Ha eltelt a tíz nap, szűrjük le, és napi egy pohárnyit fogyasszunk belőle étkezés előtt, a nap folyamán két részre elosztva. Kúraszerűen évente kétszer-háromszor használható, egy-egy alkalommal maximum 15 napon keresztül.

Ajánljuk még:

Téli kirándulóötletek: távol a város zajától és mégis közel ahhoz
Különleges helyek, páratlan kilátások. Ez a közös abban az öt helyben, amelyek alig egy óra távolságra találhatóak valamely magyar nagyvárostól, mégsem kell attól tartanunk, hogy tömegekbe ütközünk. Sapka, sál, kesztyű legyen kéznél, csakúgy, mint meleg öltözet, az élményről pedig a természet gondoskodik.