Szűzpecsenye és tofu leveles tésztában sütve fodroskelsalátával

Elkészítés:

A szűzpecsenyét öt vastagabb szeletre vágjuk. A tenyerünkkel kicsit megnyomkodjuk, majd megsózzuk, és forró serpenyőben, kevés olajon megkérgezzük a szeleteket. Ezután kicsit pihentetjük. A tofut is körbepirítjuk. A leveles tésztát kiterítjük, majd 8 egyforma darabra vágjuk. Mindegyik tésztadarabra kerül egy szelet sajt, aszalt paradicsom és friss bazsalikom, majd egy szelet hús vagy tofu. A tésztával mindegyiket becsomagoljuk. A sarkokat felhajtjuk, majd összecsippentjük. Figyeljünk, hogy alaposan nyomkodjuk össze a széleket, hogy sülés közben ne nyíljon szét a tésztabatyu. Ezután mindegyiket megfordítjuk, hogy az összedolgozott tésztás fele kerüljön alulra. A tetejüket megkenjük felvert tojással és megszórjuk mákszemekkel.

Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a csomagokat, és száznyolcvan fokra előmelegített sütőbe rakjuk. 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük.

Közben elkészítjük a salátát. A zsemlét apró kockákra vágjuk, majd vajon megpirítjuk. Közben borssal ízesítjük. A húsos szalonnát is felaprítjuk és lassú tűznél kisütjük a zsírját abban a serpenyőben, amiben előzőleg a húst kérgeztük.  A fodros kelt megmossuk, majd kisebb darabokra tépjük. A mustárt, a mézet, a balzsamecetet és az olívaolajat tökéletesen simára keverjük. Sót is adunk hozzá. Ha mindennel elkészültünk, összeforgatjuk a fodros kelt az öntettel majd megszórjuk a pirított szalonnával és a ropogós zsemlekockákkal.

Ajánljuk még:

Akik a legtöbbet tették a rendszerváltás után a népi kultúra népszerűsítéséért

Egy világot teremtő háziállat, amit mégis megéri megenni: a pulyka története

„Rőzsét, rőzsét, adjanak rőzsét! Ha nem adnak rőzsét, elvisszük a tőkét!” – Szent Iván éji hagyományok

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.