Mangófelfújt

Gasztro

Mangófelfújt

Peti István receptje

Hozzávalók

  • 240 g (kb. 6 db L-es) szobahőmérsékletű tojásfehérje
  • 200 g leredukált passiógyümölcs-püré
  • 50 g leredukált mangópüré
  • 80 g cukor

A forma előkészítéséhez:

  • olvasztott vaj
  • kristálycukor

A díszítéshez:

  • fehér csokoládé
  • lime-héj

 

Tovább olvasok

Elkészítés

A szobahőmérsékletű tojásokat feltörjük, a sárgáját és a fehérjét különválasztjuk. A sárgájára ezúttal nem lesz szükség, a fehérjékkel dolgozunk tovább. Egy robotgép üstjébe rakjuk őket, majd közepes sebességen elkezdjük felverni. Ha már kezd habosodni a fehérje, beleszórjuk a cukrot is. Krémesre és fényesre verjük fel, nem törősre. Ha elkészültünk, a habot óvatosan összeforgatjuk a gyümölcspürékkel. A szufléformákat egy ecset segítségével vékonyan kivajazzuk. A vaj legyen puha, kenhető, de ne meleg. A kenésnél figyeljünk oda, hogy az ecsetet függőlegesen kifelé húzzuk a formából, ezzel is segítve a felfújt emelkedését.

Ha megvagyunk a vajazással, szórjunk kristálycukrot a formákba, forgassuk őket körbe, hogy a cukor egyenletesen be tudja vonni a formák belsejét. A felesleget ütögessük ki belőle. Ezután mindegyik formát töltsük színültig a habos keverékkel. A tetejét húzzuk el szép egyenesre. Ezután a hüvelykujjunkat körben húzzuk végig a forma belsején körülbelül 2 centi mélyen, hogy legyen egy kis hely a püré felső rétege és a sütőforma között. Ezután tegyük a felfújtat 180 fokra előmelegített sütőbe. Mivel minden sütő más, érdemes kipróbálni egy-egy darabbal, hogy légkeveréssel vagy sima alsó-felső sütéssel lesz szebb, magasabb. Ha kisültek a felfújtak, mindegyik tetejére teszünk egy fehércsokoládé lapocskát, illetve egy pici lime-héjat.

Ajánljuk még:

Mágikus erejű étkek a karácsonyi asztalon: hagyj helyet nekik!

Az adventi böjt szimbolikus feloldása a karácsonyi asztal megterítése különböző „kötelező” és mágikus erejű ételekkel. Népi kultúránk archaikus hagyományrétegeiben a szentesti vacsora elfogyasztása a családok egyik legfontosabb közösségi alkalma volt, amelyre „hivatalosak voltak” a már nem élő családtagok is. Mindennek, ami helyet kapott a karácsonyi asztalon, különleges jelentősége és ereje volt, katolikus vidékeken a karácsonyi asztalt ugyanis az oltár kicsinyített másként értelmezték.