A természet legfinomabb árnyalatai otthonunkban és lelkünkben is harmóniát teremtenek
Miért festik a babaszobákat gyakran, a kórházak folyosóit és a műtőket még gyakrabban világoszöldre? Miért kapnak világoszöld köpenyt az orvosok? Miért a világoszöld az egyik leggyakoribb szín a babakelengyék és a babajátékok világában?
Mert a zöld önmagában is a természet tisztaságát, a természetesség biztonságát, a megújulás és a növekedés képességét sugallja, világos árnyalatai pedig kifejezetten nyugtatóan hatnak a pszichére. Ez az alapvetés érvényes az élet minden területére, és ezért jó választás világoszöld árnyalatokat használni otthonunk különböző tereiben, beleértve a konyhát és a fürdőszobát is.
Kevesen ismerik Magyarországon azt a különleges kutatást, amelyet egy színdinamikai szakmérnök, Földvári Melinda végzett az 1980-as évektől a 2000-es évek elejéig, és tett közzé szintan.hu saját fejlesztésű oldalán. A kutatásban a különböző színtartományok színárnyalatait és a magyar színnevek rendszerezését végezte el: színnév típusok, színtartományok és a színek jelölési rendszere szerint osztályozta a színeket, illetve részletes színszótárat készített a különböző színnevekből. Ez az egyedülálló kutatási anyag nemcsak a színdinamika, hanem a szemiotika és az alkalmazott tudományok, valamint a különböző szakmák számára kínál gazdag inspirációs forrást – beleértve a belsőépítészet, a lakberendezés és a dekorációs szakágak széles spektrumát.
Ha ebben a színszótárban kutakodunk, a világoszöld 32 árnyalatát fedezhetjük fel, a hidegebb árnyalatoktól a meleg tónusokig, hexadecimális kóddal ellátva, amely lehetővé teszi az adott árnyalat értelmezését a többi – alkalmazási területenként specifikus – színkód-rendszerben (RGB, HSL, HSV, CMYK) is. Mitől olyan különleges ez az adatbázis? Egyrészt, mert
a világon egyedülálló módon mi, magyarok rendelkezünk egy, a saját anyanyelvi kultúránkat tükröző színszótárral,
amelyből meríthetünk, másrészt azért, mert ez az adatbázis lehetővé teszi különböző színárnyalatok beazonosítását – névváltozataiknak megfelelően – és példákat is ad előfordulásaikra. A színek ugyanis erős kulturális lenyomatokban teljesednek ki, és minden kultúra „előállítja” a sajátos, egyéni színértelmezéseit, sőt, árnyaltait is.
Például a világörökség részét képező, 1488-ban emelt moldvai voroneți kolostor kültéri falfreskóin használt kék színnek külön elnevezése van: ez a híres voroneți kék (albastrul de Voroneț), amelynek receptjét a kutatóknak máig nem sikerült rekonstruálniuk, csupán annyit tudunk, hogy ehhez a kék árnyalathoz az azurit szolgálhatott alapul. Ez az árnyalat más moldvai kolostorok falfestményein is megtalálható, de a voroneți kolostor falán a legélénkebb – nem véletlenül nevezik ezt a templomot a Kelet Sixtus-kápolnájának.
A magyar nyelvben előforduló színnevek közül a szintan.hu színszótárában szereplő mentazöldről például megtudhatjuk, hogy szinonimái a mentolzöld, a mentacukorkaszín, a mentoloscukorka-zöld, a mentatürkiz és a fodormentaszín, a világos hidegzöldek árnyalat-csoportjába tartozik, és nemcsak a növényről látunk fotót a leírásban, hanem ruházati és lakberendezési alkalmazásáról is.
A jégzöld a halvány hidegzöld, opálos zöld árnyalatok közé sorolható, és ha kételkednénk benne, hogy ezt a színnevet valóban használjuk-e a magyar nyelvben, akkor több idézetet is olvashatunk, amelyekben szerepel, például Szentkuthy Miklóstól: „az esthajnalka virágtrombitája a tölcsér mélyén jégzöld, mint Artemisz bakfissága, – a szirma meg olthatatlan lila”.
Ebben a különleges adatbázisban találunk tudnivalókat az üvegzöld, a topázzöld, a kaprizöld, a jadezöld, a pisztáciazöld és megannyi más világoszöld árnyalatról is.
A primér színnévtani és színszemiotikai rendszerezésen túl Földvári Melinda munkája azt is feltárja, mi a szerepük a színeknek a kommunikációban és milyen pszichológiai folyamatok hatására teszik gazdagabbá életünket. Éppen a zöld szín példáján magyarázza el, hogyan alakulnak ki a színasszociációk, és ezek miként képesek állandó érzelmi sémákat teremteni:
„A zöld színt leggyakrabban a növényzeten látjuk, ezért kapcsolódhat a zöldhöz a nyugalom és a remény fogalma.
A tavaszi megújulás mindenkit optimista várakozással tölt el, a vegetáció pedig alig rejt számunkra veszélyt (igaz, vannak mérgező növények, de ezek passzív veszélyforrások, és sokkal könnyebben kikerülhetőek, mint az aktív ragadozók). Sok ember hordoz individuális színasszociációkat, ezért egy szín olyan emóciókat és gondolattársításokat is előhívhat valakiből, amelyekkel senki más nem rendelkezik.”.
Ez a nem új keletű felismerés az alapja a színek kultúraformáló erejének is, és ugyanez magyarázza vásárlási döntéseinket: szín- és árnyalat-preferenciáink egyéniségünkről is sokat elmondanak. Az árnyalat, a világosság és a telítettség az a három alapvető jellemző, amely meghatároz egy árnyalatot, az árnyalatoknak pedig eltérő feszültségkeltő hatásuk van – a világos árnyalatoké a legalacsonyabb. Nem meglepő, hogy a színek szimbolikus jelentését a személyiségtipológia is alkalmazza: a dr. William Marston pszichológus nevéhez fűződő DISC-modellben
a DISC-modell szerinti zöld személyiség jellemzői többek között a stabil, együttműködő, megfontolt, türelmes, megértő, segítőkész, csapatjátékos – azaz harmóniára törekvő.
A világoszöld tehát minden aspektusában az élet egyensúlyának támogatását sugallja: a lakberendezésben pedig különleges szerepet tölt be.
Otthonunkban – de munkahelyi környezetben is – belső harmóniát erősítő hatása van, tehát egyaránt segít a pihenésben és a feltöltődésben, valamint a felfrissülésben és a megújulásban.
A világoszöld árnyalatok különösen hatásosak természetes anyagokkal kombinálva. A fa textúrája, a természetes kövek vagy a gyapjúszövetek mind olyan elemek, amelyek felerősítik a világoszöld természetes karakterét. A fém kiegészítők – legyen az réz, arany vagy matt vagy fényes acél – egyaránt izgalmas kontrasztot teremtenek ezzel a színnel.
A lakás talán legkomplexebb tere, a konyha a világoszöld rendkívüli terepe. Egyrészt az egészséges élelmiszerek között a zöld szín a domináns, azaz alapszín: zöld színű zöldségeink képezik a fenntartható táplálkozás alapját, a nyári hűsítők – limonádék, jeges italok – klasszikusai – citromos, mentás, uborkás – is a világos zöld árnyalataival erősítik nyugtató, frissítő hatásukat.
Másrészt a világoszöld berendezési tárgyak és konyhai kiegészítők, munkaeszközök – azontúl, hogy rendkívül elegánsak – erősítik a természetkapcsolódást, hiszen színasszociációink zöme ezt a területet és jelentéstartományt aktivizálja az agyban. Vagyis a világoszöld konyhai alkalmazása az egészséges táplálkozás és -életmód megteremtésében és fenntartásában is segít.
A világoszöld népszerűsége nemcsak esztétikai, hanem filozófiai okokra is visszavezethető. A környezettudatosság és fenntarthatóság iránti növekvő igény olyan színválasztást ösztönöz, amely tükrözi ezeket az értékeket. A lakberendezési trendek elemzői szerint ez a szín továbbra is meghatározó marad a következő években is, mivel képes megteremteni azt a békés menedéket, amelyre az urbanizált világban élő embereknek szükségük van. A világoszöld népszerűsége tehát nemcsak múló divat, hanem olyan alapvető emberi igények kielégítésére szolgál, mint a természettel való kapcsolat és a lelki egyensúly megteremtése.
A cikk megjelenését a SMEG támogatta.
