Vér is van benne, vagy csak rengeteg vitamin? – Igazságot a tejnek!

Egészség

Vér is van benne, vagy csak rengeteg vitamin? – Igazságot a tejnek!

Napjaink információdömpingjében szinte lehetetlenség kiigazodni. Ma azt mondják, fogyasszunk tejet, mert gazdag kalciumforrás, holnap már azt, ne tegyük, mert nincs szükségünk rá, igyunk inkább növényi tejkészítményeket, amelyek valójában nem is tejek, és folytathatnánk a sort szinte a végtelenségig. Nem kisebb dologra vállalkoztunk, mint arra, hogy kiderítsük: érdemes-e ma egy felnőtt embernek rendszeresen tejet innia.  Ebben Dr. Raposa László Bence egyetemi adjunktus, dietetikus, az MTA Élelmiszertudományi Bizottság Táplálkozástudományi Munkabizottságának tagja segített bennünket.

Kezdjük a legfontosabbal: vajon egészséges-e a tehéntej fogyasztása?

A szakértő szerint a válasz nem fekete vagy fehér. A tudomány jelenlegi állása szerint a tej beltartalmi értéke és biológiai hasznosulása alapján az egyik legértékesebb fehérje- és tápanyagforrásunk, ráadásul számos egyéb makro- és mikrotápanyagot tartalmaz, segíti egyes ásványi anyagok felszívódását, energiát ad, ráadásul értékes vitaminokat is tartalmaz, köztük a D-, B2-, B6- és B12-vitamint.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének jelenlegi – az egészséges felnőtt lakosságra vonatkozó – ajánlása alapján napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék elfogyasztása javasolt. Ugyanakkor javasolják, hogy a csökkentett zsírtartalmú tejtermékeket válasszuk, mivel több fontos tápanyagból közel ugyanannyit tartalmaznak, mint a teljes tej és tejtermékek, azonban kevesebb zsír és energia van bennük.
Viszont hogyha valaki a tej valamely összetevőjével szemben érzékeny, allergiás rá (ilyen a laktózintolerancia, tejfehérje-allergia), netán egyéb betegsége, állapota ellenjavallja (fenilketonuria, szájsebészeti beavatkozás, etc.) úgy a tej és az egyes tejtermékek fogyasztása a diagnózistól függően korlátozott, nem ajánlott vagy tilos.

 
Dr. Raposa Bence

De ha mindez így van, miért hallunk annyi rosszat a tejről?

A szakirodalomban található tudományos állítások sokszor ellentmondásosak, eltérő eredményeket mutatnak a tej egészségre gyakorolt hatásával és az egyes betegségek megelőzésében betöltött szerepével, hatásosságával kapcsolatosan. „Mindazonáltal jelenleg nincsen olyan jelentősebb tudományos bizonyíték, mely evidenciaként szolgálhatna a tej negatív, egészségre gyakorolt káros hatásával kapcsolatosan” – emeli ki Raposa.

Ne felejtsük: tej és tej között is hatalmas különbségek lehetnek! De honnan tudjuk, mi a jó?

„Élelmiszer-összetevők szempontjából bizton kijelenthető, hogy az állatok – így a hétköznapi szóhasználatban tejnek mondott szarvasmarha – tejének összetétele jelentősen inkább a takarmányozással függ össze, illetve befolyásolható. A tartástechnológia a tej beltartalmi értékére és jellemzőire gyakorolt hatása bizonyítottan csupán a D-vitamin-tartalom tekintetében lehet mérvadó, hiszen a napfényen tartózkodás lehetősége, a szabadon tartás egyértelműen növeli annak mennyiségét” – magyarázza. A szakemberek szerint tehát a tápanyagmennyiség szempontjából jelentősebb különbséget nem mutatnak a különböző, boltban vásárolható tejek.

Baj az, ha kezelik; avagy minél feldolgozottabb, annál rosszabb?

A szakember szerint eljárások jelenléte alapvetően nem jelent gondot, hiszen azokat a tej tartósítása miatt használják, egészségünk megóvása érdekében fejlesztették ki a technológiákat, amiknek inkább előnye, mintsem hátránya ismeretes. A nyers tej pasztőrözésére különféle módszerek vannak, amelyek jellemzően a hőkezelés időtartamában és hőmérsékletében különböznek egymástól. A hőkezelés célja a mikroorganizmusok részleges vagy teljes elpusztítása.

 
Forrás: Unsplash

A látszólag pozitív hatás ellenére azonban sok negatív információ és ellenvélemény is kering a köztudatban a pasztörizálással kapcsolatban. De mi lehet az igazság?

Raposa szerint „a beltartalmi érték csökkenésével kapcsolatos tévhit a régi csíraszámcsökkentési technológia miatt terjedt el, napjainkban azonban a tej korszerű hőkezelése nem ártalmas sem a tejzsír, sem a tejfehérjék természetes tulajdonságaira.” Ezzel szemben a hőkezelésen át nem esett, úgy nevezett nyers tej számos kórokozó (patogén) mikroorganizmust tartalmazhat. A takarmányozás – a tejtermelés higiéniájától függően – befolyásolhatja a tej mikrobiológiai állapotát, nem beszélve a fejés higiéniai körülményeiről, tényezőiről. A hőkezelés elpusztítja az E.coli, Mycobacterium tuberculosis, Brucella és egyéb patogén baktériumtörzseket is, így a tejet emberi fogyasztásra teljes mértékben alkalmassá és biztonságossá téve. Igaz ez a vírusokra is – a megfelelő időtartamban és hőmérsékleten végzett kezelés megfelelő hatással bír, inaktiválja a vírusokat, ezért a szakemberek a nyers tej fogyasztását megfelelő hőkezelés nélkül senkinek sem ajánlják, hiszen az jelentős kockázattal jár: fertőzéseket közvetíthet és így megbetegedéshez vezethet.

És mit tudunk az ipari előállítás során a tejbe kerülő egyéb alkotókról? Igazak a feltételezések; vér, ürülék és genny is kerülhet az árusított tejbe?

Az ipari előállítást szigorú élelmiszer-biztonsági törvény szabályozza, mely részletesen tartalmazza az előállított tej és tejtermékkel szemben állított kívánalmakat. Ezt az ellenőrzésre felhatalmazott szakhatóság folyamatosan vizsgálja, ellenőrzi is. A legtöbb gyártó belső minőségbiztosítási rendszert is használ, fenntartva ezzel a folytonos és megfelelő élelmiszerminőséget. Amennyiben bármely termékkel kapcsolatosan gyanú merül fel vagy csoportos megbetegedést jelentenek, úgy azt a hatóság kivizsgálja, mintát vesz, szükség esetén visszahívja a terméket, vagy kivonja a forgalomból, akár megsemmisíti azt. Raposa szerint a mai élelmiszeripari előállítás szigorú törvényi szabályozása mellett kedvezőtlen hatású szennyező anyag nem kerülhet a tejbe. Ráadásul az ivótejhez semmiféle adalékanyag (pl. konzerválószer) nem adható. 

Gyermekeink mindennapi étrendjébe illesszük be a tejet?

Az első és legfontosabb, hogy a gyermekek táplálásában kiemelt szerepet az anyatejnek tulajdonítunk. Az anyatej alkotói nem állandók, hanem folyamatosan változnak. A csecsemő számára az anyatejes táplálás nagyon fontos (legalább 6 hónapig), valamint jóval előnyösebb, mint a tápszeres táplálás. A túl korán és túl nagy mennyiségben bevezetett tej és tejtermékek magas fehérjetartalmuk miatt megterhelhetik a gyermekek emésztőrendszerét és veséjét, mindemellett táplálékallergia kialakulásához is vezethetnek.

A tehéntejtartalmú termékek, ételek bevezetése hozzátáplálásban egyéves kor alatt tilos,

a natív tej fogyasztása pedig 2 éves kor alatt nem ajánlott. Gyermekkorban ugyanakkor már kiváló tápanyag és kalciumforrás, így a fejlődésben levő, 2 évnél idősebb – gyermekek és serdülők táplálkozásában egyaránt ajánlott a tej és tejtermékek megfelelő mennyiségben történő beillesztése, főleg egészséges csonttömegük elérése érdekében.

Az elmúlt években felkapottak lettek a növényi tejkészítmények. Valóban megfelelő alternatívát jelentenek?

A növényi tej elnevezés megtévesztő, hiszen a tej növényi alternatívájaként elterjedt növényi italokat illetik a köznyelvben ezzel a kifejezéssel, pedig valójában a kókusztejen kívül nem nevezhetőek tejnek. Dr. Raposa a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének álláspontját tartja iránymutatónak a témában:

„A növényi italok közös táplálkozás-élettani jellemzője, hogy fehérjéik kisebb fokú biológiai hasznosulásúak a tehéntejhez képest.

A 2,8% zsírtartalmú tehéntejhez hasonlítva a növényi italok többsége alacsonyabb zsírtartalmú. Zsírsavösszetételüket tekintve főként egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak és koleszterinmentesek, mely szív- és érrendszeri szempontból kedvezőbb, mint a hagyományos tejben jelenlévő koleszterin és nagyobb telített zsírsavtartalom. A növényi italok közül kivételt képez a kókuszital, mely nagyrészt telített zsírsavakat tartalmaz. A növényi italok szénhidráttartalma változó, ez attól is függ, hogy tartalmaznak-e hozzáadott cukrot vagy sem. Általánosságban elmondható, hogy a gabonákból (rizs, zab) készült fajtáknak akkor is nagyobb a szénhidráttartalma a tehéntejhez képest, ha nem adtak hozzájuk cukrot a felhasznált nyersanyagból származó keményítő miatt. A tehéntejben sokféle vitamin és ásványi anyag jól hasznosuló formában van jelen, közülük kiemelkedő a kalcium. Bár sok növényi ital (de nem mind!) dúsítva van kalciummal és különböző vitaminokkal, abból a célból, hogy a tehéntejhez hasonló tápanyag-összetételt érjenek el, ezen mikrotápanyagok biológiai hozzáférhetősége bizonytalan, több tényezőtől függő.”

Ennek értelmében tehát a növényi italok alternatívái lehetnek a tejnek, amennyiben érzékenységünk, allergiánk, betegségünk áll fenn, mely ellenjavallja a tej fogyasztását. Amennyiben viszont ilyen nincs – a fent leírtak értelmében semmilyen okunk nincs a tej mellőzésére, kiváltására, így fogyasztása inkább javasolt és szükséges.

Ajánljuk még:

KISLÁNYOM BÚCSÚJA A TEJTERMÉKEKTŐL – TEJCUKORÉRZÉKENYSÉG ÉS TEJFEHÉRJE-ALLERGIA A GYAKORLATBAN
DIVATBETEGSÉG, MODERNKORI HUNCUTSÁG LENNE AZ ÉTELINTOLERANCIA?
TEJEN ÉS KENYÉREN TÚL ELKÉLNE A VALÓDI ÉRDEKLŐDÉS IS – AZ IDŐS EMBEREK SZÜKSÉGLETEIRŐL