A fagyi talán nem is egészségtelen?

Hogyan is álltunk eddig a fagylalthoz és a jégkrémekhez? Bűnös édességnek látjuk. Nem véletlenül, hiszen többségéről úgy tudjuk, a magas cukor- és telítettzsír-tartalom miatt nem ideálisak a szervezet számára. Ettől függetlenül a fagylalt rendkívül népszerű desszert, és mind Amerikában, mind Európában nagy mennyiségben fogyasztják: a becslések szerint az átlagos európai fogyasztás évente mintegy 6,2 litert személyenként.

Tanulmányok sora található ma arról, milyen összetevőkkel kísérleteznek, hogy büntetlenül ehessük a fagylaltot. Legyen bár csökkentett zsírtartalmú, csökkentett cukortartalmú vagy tejmentes, az eladhatóság érdekében mindenképpen ízletesnek is kell lennie. Még mediterrán verzióval is próbálkoznak, ahol a tej helyett az egészségre jótékony hatású olívaolaj kerül a hideg desszertbe.

A neten is jobbnál jobb recepteket találunk arról, hogyan készítsünk egészséges fagyit. Például: 

David Merritt Johns közegészségügy-történész viszont éppen arról publikált az Atlantic magazin oldalán, hogy a hagyományos fagylalt fogyasztása talán egészégügyi előnyökkel is rendelkezik. A szakember szerint az elmúlt évtizedekben számos olyan tanulmány született, amely a fagylalt egészségre gyakorolt pozitív hatásait mutatta ki, csak az eredményeket nem verték nagy dobra.

Johnst az sarkallta további kutatásokra, hogy a kezébe került egy Harvard doktorandusz 2018-as tanulmánya. Andres Ardisson Korat, a dolgozat írója arra a következtetésre jutott, hogy napi 60 gramm fagyi elfogyasztása csökkentheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát a cukorbetegek esetében. Korat további kutatásokat is elvégzett, hogy megcáfolja elsőre képtelennek tűnő eredményét, de nem sikerült neki: a fagyi pozitív hatásai továbbra is kimutathatóak maradtak.

Nem ez volt az első vizsgálat, ami a fagyifogyasztás előnyeiről szólt. Húsz évvel korábban is készült tanulmány, amely szerint a tejtermék alapú desszertek fogyasztása – és itt főleg a fagylaltot emelték ki – a túlsúlyos emberek esetében

drámaian csökkentettet az inzulinrezisztencia-szindróma kialakulásának esélyét.

A fagyinál mérték a messze legkedvezőbb hatást, a vizsgálatban 2,5-szer jobbnak teljesített, mint a tej.

Mark Pereira azt nyilatkozta, hogy ez az eredmény az elit táplálkozásszakértők világában nem mutat jól. „Nem akarják belátni. Lehet, hogy egy pillanatra elgondolkodnak rajta, miközben megmosolygják, de nem hiszik el” – mondta el Pereira. – „Azt hiszem, ez összefügg azzal, hogy a táplálkozás-epidemiológia területe a modern korban nagyon gyakran dogmákkal átitatott.”

Mielőtt elszaladnánk fagyiért, nem árt tudatosítani: Pereira elgondolása még nem törte át az üvegplafont, és talán soha nem is fogja. A szakemberek nagyobb része továbbra is szkeptikus. Dr. Duane Mellor, az Aston Medical School vezető oktatója és dietetikusa a The Guardiannak nyilatkozott e témában, és ő határozottan óva int attól, hogy egyetlen élelmiszerfajta egészségügyi előnyeire összpontosítsunk. Szerinte „az a probléma, hogy megpróbáljuk az egészségre gyakorolt hatást vagy előnyöket egyetlen élelmiszerhez kötni, holott

a valóságban többféle élelmiszert fogyasztunk, és a teljes táplálkozási mintánk számít”. 

Ezzel együtt Mellor azt is elismerte, hogy a fagylalt tartalmazhat néhány olyan tápanyagot (például kalciumot), amelyet a szervezet jól tud hasznosítani, és hogy a népszerű édességnek alacsony a glikémiás indexe. Ő úgy gondolja, hogy ezt az előnyt valószínűleg ellensúlyozza a fagyi magas cukor- és kalóriatartalma. A táplálkozási szakember tehát úgy véli, nem szabad a fagylaltot egészséges tápláléknak tekinteni, csak olyasminek, amit kis mennyiségben, egy általános egészséges táplálkozási minta részeként lehet élvezni.

Vagyis mielőtt eszelős fagylaltozásba kezdenénk, érdemes megvárni, amíg további kutatások véglegesen lerántják a leplet a fagylaltról. Addig is, maradjunk a kiegyensúlyozott táplálkozásnál, és lássuk a fagyinak előnyeit (finomságát, adott esetben magas gyümölcstartalmát, a benne található vitaminokat stb.), de hátrányait (például cukortartalom) is.