Így illeszd a krumplit a diétádba

Aktív

Így illeszd a krumplit a diétádba

A második világháború végén Magyarországon 300 ezer hektáron termesztettünk burgonyát, 2019-ben már csak 23 760 hektáron termett magyar krumpli. Burgonyafogyasztásunk negyedére csökkent a háború óta, mégis a krumpli vezeti a köretek listáját a magyar konyhában. Nem véletlenül. És a tévhitek ellenére még a diétákban is megtalálhatjuk a helyét!

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Tudományos Bizottságának együttműködésével állította össze és Okostányér néven adta ki ajánlását a különböző tápanyagok javasolt fogyasztására vonatkozóan. Ebben az szerepel, hogy: „Burgonyát legfeljebb minden második nap fogyassz!” Manapság ez már nem is tűnik olyan szigorú intelemnek, bár a magyar konyhát nyilván továbbra sem tudjuk elképzelni az ízletes és ezer formában élvezhető krumpli nélkül.

A burgonya nemcsak egészséges, de gyógynövény is

Salaktalanít és lúgosít, emellett igen gazdag A-, B- és C-vitaminban. A magyar népi gyógyászatban a nyers krumplit rendszeresen használták lázcsillapítóként, gyulladáscsökkentőként és vízhajtóként. A nyers burgonya leve óvja a gyomor nyálkahártyáját és növeli a szervezet ellenálló képességét. Lereszelve a lázas beteg tenyerébe és talpára tették, hogy lehúzza a forróságot, kifacsart levét pedig megitták, többek között vízhajtó gyanánt. Úgy tűnik, a krumplit nemcsak azért szeretjük, mert finom, hanem, mert egészséges is – amennyiben egészségesen készítjük el.

Fotó: Freepik

Fajtája válogatja, melyik mire jobb

Piros héjú, fehér, sárga húsú, korai érésű, középérésű és késői krumplik sokféle fajtájából válogathatunk a családi asztalra attól függően, éppen mit szeretnénk készíteni belőle. Érdemes megismerni a legkönnyebben elérhető fajtákat, hogy a célnak megfelelőt válasszuk a zöldségesnél. Szerencsére a kereskedelmi forgalomban kapható, csomagolt burgonyát A, B és C kategóriába sorolják aszerint, hogy milyen feldolgozásban nyújtja a legmagasabb élvezeti értéket a táplálkozásban.

  • A – salátának való burgonya

Ezek a fajták tartják meg leginkább kemény állagukat a főzés során. Kiválóan szeletelhetőek, ezért krumpligratinnak, tepsis burgonyának és mindenféle burgonyasalátának ezeket érdemes választani. Ilyen fajták például az Anuschka, Belana, Bernina, Monique, Ramona stb.

  •  B – főznivaló burgonya

A paprikás krumplihoz, krumplifőzelékhez és mindenféle burgonyás raguételhez leginkább B-típusú, kissé szétfővő burgonyát érdemes választani. Rengeteg fajtát sorolhatunk a B-kategóriába, így bőséges a választék a piacon, például: Bellarosa, Coronada, Jelly, Karelia, Laura, Marabel, Red Fantasy, Sanibel, stb. 

  • C – sütnivaló burgonya

Aki krumplipürét, burgonyakrokettet, krumplis tésztát és hájában sült, esetleg töltött burgonyát kíván, az a C jelzésű fajtákból válasszon! Ezek ugyanis jól szétfővő burgonyák, tehát könnyen pépesíthetők, simára, habosra pürésíthetők. Ilyen fajtákat keressünk, például: Donata, Madison, Priska stb.

Fotó: Freepik

### ZONE-2 ###

Ezerféle formában finom

Nincs olyan magyar ember, aki két kezén meg tudná számolni, hányféle formában imádjuk a krumplit. A legegyszerűbb főtt vajas burgonyától a rakott krumplin, a krumplileves megannyi változatán át a böjtös olajos krumpliig és a panírozott halfiléhez felszolgált majonézes burgonyasalátáig igazán bő listából választhat egyszerű ízlésű és ínyenc egyaránt. Egyik leghálásabb zöldségünket a hidegtálaktól a leveseken át a főételekig, sőt: a különféle tésztakészítményekig a konyhaművészet teljes spektrumában előszeretettel hasznosítjuk. 

Fotó: Pexels.com

Diétában mondjunk neki búcsút? 

A legtöbb kritikát keményítő- és szénhidráttartalma miatt kapta a burgonya az egészséges táplálkozás híveitől. A dietetikusok ajánlása is ezért int mértékletes fogyasztásra, azonban érdemes tudni, hogy az egyes krumplifajták szénhidráttartalma nem azonos. 

A piacon elérhető fajták között már találkozhatunk az átlagosnál 30 százalékkal alacsonyabb szénhidráttartalmú fajtával, a Coronada burgonyával, amely kalóriatartalom szempontjából is kedvezőbb. Míg 100 gr átlagos krumpli 70 kcal, a Coronada 100 grammja csak 60 kcal-val számolandó.  

Fotó: Freepik

Mit ajánl a dietetikus?

Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke kiemeli, hogy a krumplit diéta esetén sem szabad mellőzni a változatos táplálkozásból, viszont figyelembe kell vennünk, hogy a többi zöldségféléhez képest magasabb szénhidráttartalommal rendelkezik.

Ezért főként az elkészítés módjára érdemes figyelni.

Például diéta esetén kerülendők a bő olajban, sok zsírban sütött, esetleg sötétre pirított burgonya-köretek, de a krumplipüré sem kifejezetten diétás. A pirítás többek között az eljárás során a krumpliban keletkező akrilamid rákkeltő hatása miatt is kerülendő. Az étrendi kockázatok mind összeadódnak, ezért érdemes figyelni a mennyiségre és az elkészítés módjára.

A diétában is az egészséges táplálkozás arányai a meghatározóak. Megfelelő gyakoriság és mennyiség betartásával nyugodtan ehetünk hús mellé krumplit: 15-20 dkg, vagyis nagyjából 2 db közepes gumónak megfelelő burgonya a javasolt mennyiség. Inzulinrezisztensek diétájába viszont nem fér bele a krumplipüré, mert emeli a vércukorszintet, nekik inkább a héjában sült burgonyaköret javasolt.

 A cikk az EuroSol Kft. támogatásával készült.

### ZONE-3 ###