A biogazdálkodás a fenntarthatóság zászlóshajója – az Európai Ökogazdálkodási Kongresszus eredményei

Csaknem harminc országból gyűltek össze a bio mozgalom képviselői, az agrárágazat szakemberei, köztük politikai döntéshozók, hogy az ökológiai gazdálkodási ágazat számára kiemelt fontosságú témákról folytassanak eszmecserét. A magyar EU elnökségnek köszönhetően

az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) idén Budapesten szervezte meg a találkozót, szoros együttműködésben az Agrárminisztériummal és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel (ÖMKi). 

Dr. Nagy István agrárminiszter – Fotó: ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / biokutatas.hu

 

Az ágazat kihívásokkal teli időszak előtt áll, hiszen a jelenlegi, átlagosan 10%-os ökológiai mezőgazdasági művelésbe vont területarányt 2030-ra 25%-ra szeretné növelni az Európai Unió, erősítve ezzel is a jövőálló mezőgazdaság alapjait. A szakemberek egyetértettek abban, hogy

a változó gazdasági és éghajlati környezetben a biogazdálkodás már többszörösen bebizonyította rugalmas ellenállóképességét,

ezért kiemelt és támogatandó alternatíva a fenntartható jövő építése és az élelmiszerbiztonság javítása érdekében. Dr. Nagy István agrárminiszter nyitó beszédében az agrár-fenntarthatóság vezető modelljének és kulcsának nevezte az ökológiai gazdálkodást. A miniszter köszönetét fejezte ki a biogazdáknak, akik mindamellett, hogy egészséges élelmiszert termelnek, a természettel összhangban és harmóniában gazdálkodnak, valódi értékeket örökítve a jövő generációjára. 

A European Organic Congress résztvevői – Fotó: ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / biokutatas.hu  

A fenntarthatóbb legyen a könnyebb választás!

Az EU országokban élők mindannyian elszenvedői voltak az elmúlt időszak magas inflációs rátáinak, azonban a tudatos, bio vásárlók a tagországok mindegyikében érzékelhették, hogy az infláció kevésbé érinti a biotermékeket. A bio termékek kereskedelmi forgalmának jót tett a szokványos és bio termékek közötti árkülönbség csökkenése. Ugyanakkor a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a termékpálya legelején álló termelők a gazdasági válsághelyzetben sokszor nem kapták meg méltányos jövedelmüket. Az élelmiszerárak általános növekedése ellenére is előfordult, hogy a termelési költségeket sem fedezte a felvásárlási ár. Éppen ezért

a gazdálkodók, és különösen a fenntarthatóság iránt elkötelezett termelők piaci helyzetét meg kell erősíteni. 

Jan Plagge, az IFOAM Organics Europe elnöke úgy fogalmazott „A vásárlók és a termelők számára is a fenntarthatóbb megoldások választása kell legyen a könnyebbik út. Adminisztráció, jövedelem és a fogyasztói élelmiszerárak tekintetében is azt kell elérjük, hogy a fenntarthatóbb termék legyen a könnyebben elérhető.”  

Jan Plagge, az IFOAM Organics Europe elnöke – Fotó: ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / biokutatas.hu  

A KANTAR Intézet 2023-as fenntarthatósági viselkedéseket vizsgáló kutatásából kiderül, hogy

a globális klímaváltozás és a vízhiány továbbra is az emberek legégetőbb környezetvédelmi problémái között szerepel, amelyekre csak egy rugalmasabban alkalmazkodó, a természeti erőforrásokat nem kizsákmányoló mezőgazdasági termelési mód adhat válaszokat. 

Fotó: ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / biokutatas.hu    

 

A ma fiatal gazdái kulcsszereplők a jövő mezőgazdaságában 

A biogazdálkodás különösen tudásigényes ágazat.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ökológiai gazdák iskolázottabbak és nagyobb arányban találunk közöttük fiatal szakembereket, 

ami együtt kiváló alapot adhat a jövő fenntarthatóbb gazdálkodásához. Jelenleg azonban összességében kevés a fiatal szakember az agráriumban. A kongresszus szervezői kiemelt figyelmet fordítottak az előadók között a fiatal generáció képviseletére és hangsúlyt kaptak azok a meglátások, miszerint a gazdálkodáson túl az értéklánc és a szakmai szervezetek döntéshozatali mechanizmusaiba is kerüljön be több fiatal szakember. 

Fotó: ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / biokutatas.hu 

Stratégiai Párbeszéd az új KAP kialakítására  

Az ökológiai mozgalom szereplői többször kiemelték, hogy 

a bio egy kifejezetten befogadó szemlélet, ami nem akar kizárólagos lenni, azonban képes vezető szerepet betölteni a fenntartható átállásban. 

A mozgalom szereplői hangsúlyozták, hogy „hídépítőkre” van szükség egy polarizált közösségben: olyan konszenzusos megoldást kell találni, ami sokkal több, mint az olcsó élelmiszertermelés, mert fenntartja a tájat, megőrzi a genetikai potenciált, biztosítja az olyan létfontosságú ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint például a természetes beporzás és sokszínűséget rejt magában.

Az ökológiai alapokon nyugvó megoldásokkal élhető marad a vidék, erősödik a hagyományos vidéki életforma. 

Ugyanakkor a jövő mezőgazdasága képes a megújulásra és az innovációra, egy olyan gazdálkodási forma, amit szívesen választanak a fiatalok, mert úgy adja a megélhetésüket, hogy közben tudják, segítenek a globális környezeti kihívások leküzdésében. 

Fotó: ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / biokutatas.hu

A kongresszus előadásai többször utaltak a Stratégiai Párbeszéd jelentésre, amely szeptember első napjaiban látott napvilágot és amely az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai egyeztetések eredménye. A dokumentum közös cselekvési keretet biztosít az EU környezetvédelmi céljainak eléréséhez az agrár-élelmiszeripari folyamatokban. A gazdák, szakmai szervezetek és az értéklánc szereplőinek párbeszéde során az érintettek arra törekedtek, hogy meghatározzák az EU mezőgazdaságának közös útját, alapot adva a következő Közös Agrárpolitika (KAP) ciklus célkitűzéseihez.  

A szakemberek hangsúlyozták, hogy össze kell egyeztetni a környezeti fenntarthatóságot a gazdálkodók méltányos jövedelmével, ami a KAP jelentős reformját jelenti, hogy az megfelelően honorálja a fenntarthatóbb gyakorlatokat folytató gazdálkodókat, és valódi pénzügyi hozzáadott értéket kínáljon az általuk nyújtott környezeti szolgáltatásokért. Bár a KAP nem tud minden területre kiterjedni, rendszerében és működésében mégis a teljes értékláncot figyelembe kell vennie és biztosítani kell az agrárágazat versenyképességét. 

Fotó: ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / biokutatas.hu

A Stratégiai Párbeszéd ajánlásai a biogazdálkodást az egyetlen olyan szabályozott, fenntartható termelési rendszerként ismerik el, amely már eddig is biztosította a környezet- és klímavédelmet. Fontos ösztönözni azokat, akik készek arra, hogy gazdaságaikat fenntarthatóbbá alakítsák át, és magas környezetvédelmi célokat tűzzenek ki maguk elé. Emellett a jövőbeli KAP-nak megfelelően kell jutalmaznia azokat a gazdálkodókat, akik jelenleg is a természettel együtt gazdálkodnak, és ökoszisztéma szolgáltatásokat őriznek meg mindannyiunk javára. Az ösztönzőrendszernek az egész gazdaságra kiterjedő megközelítésen kell alapulnia.  

A szakemberek olyan megközelítést javasolnak, amely biztosítja az arányosságot a gazdaságok környezetvédelmi törekvései és az általuk kapott finanszírozás között, a következő kulcsfontosságú területek alapján: talajvédelem, vízre gyakorolt hatás, éghajlat és biológiai sokféleség. Ez lehetővé tenné a magas szintű környezetvédelmi ambíciókat, a gazdaságok szintjén koherens megközelítést, miközben megkönnyítené a gazdálkodók és a nemzeti hatóságok adminisztrációját. Az elképzelés két célt tesz lehetővé: A fenntartható termelési módszereket már alkalmazó gazdálkodók jutalmazása és a többi gazdálkodó támogatása az agrárökológiára való fokozatos átállásban.  

Fotó: ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / biokutatas.hu 

A KAP-nak fontos szerepet kell játszania a piacszabályozásban is, hogy megerősítse a mezőgazdasági termelők szerepét az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban, növelje ellenálló képességüket a gazdasági válságokkal szemben, és tisztességes jövedelmet biztosítson számukra. Az európai biomozgalom várakozással tekint a felé, hogy az uniós intézmények hogyan fogják megvalósítani az ajánlásokat. 

Forrás: ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / biokutatas.hu

omki [at] biokutatas [dot] hu" data-hovercard-owner-id="46">