Négynapos munkahét: mindenki nyerhet vele, csak kérdés, mikor jön el az ideje

Szocio

Négynapos munkahét: mindenki nyerhet vele, csak kérdés, mikor jön el az ideje

A négynapos munkahét koncepciója külföldön és idehaza is hódít. Ráadásul már nemcsak a munkavállalók fantáziáját foglalkoztatja, így kutatások és gyakorlati tesztelések is zajlanak, amelyen mindannyiunkat közelebb vihetnek a háromnapos hétvégéhez.

Néhány tízévente valamilyen nagyobb változás történik a munkaidő szabályozásában. A szocializmusban még a szombat is munkanapnak számított, csak a nyolcvanas évektől alakult át a rendszer, és fokozatosan alakult ki ez, a máig is élő munka- és pihenőnap felosztás, ami a nyugati világban ismét alakulni látszik.

A kiinduló gondolat valószínűleg sokaknak szimpatikus: mivel a hétköznapok nagy részét a munka teszi ki, az egyéb teendőink jelentős része a hétvégére marad. Ilyenkor kell bevásárolni, a házimunkák nagyobb részét elvégezni, és kellene időt szakítani saját magunkra, párkapcsolatunkra, családunkra, barátainkra, a töltekezésre is. Mindezt a rendelkezésre álló két napba nem könnyű belesűríteni, a teendők egymás rovására mennek, leginkább pedig saját pihenésünk, feltöltődésünk marad el. Ennek eredményeképpen a hétvége után

épp olyan fáradtan térünk vissza hétfőn a munkahelyünkre, ahogyan pénteken eljöttünk,

emiatt hosszabb távon kimerültté, ingerlékennyé válhatunk, így pedig már lehet, hogy a munkahelyünkön sem fogjuk tudni hozni az elvárt, vagy a vágyott teljesítményt...

De jól tudjuk, az, hogy a munkavállaló jól érezze magát a bőrében, közel annyira fontos lenne a munkáltató számára, mint magának a munkavállalónak – ezért kezdtek el több vállalatnál azon gondolkodni, legyen egy nappal hosszabb a hétvége. Az, hogy heti négy napon dolgozzunk, nem egy új gondolat, 1977-ben is publikáltak a témában vizsgálatot az Alabamai Egyetem kutatói, de a 2010-es évektől kapott újult, valódi erőre e kampány. Vannak országok, ahol egyértelműen pozitív tapasztalatokat szereztek az eddigi kísérletezés során, így nagymértékben át is álltak erre a munkamódra, például Izlandon. Másoknál, például Új-Zélandon és Spanyolországban kevésbé nyilvánvalóak az előnyök, de nem is vetették még el az ötletet.

A négynapos munkahét előnyei

Izlandon 2019-ben ért véget a tesztidőszak, így ők már valódi, gyakorlatból származó eredményekről számolhatnak be. Náluk a heti négy napra való átállás gyakorlatilag munkaidőcsökkenést jelentett, vagyis csak 35-36 órában dolgoznak a munkavállalók, ugyanolyan fizetésért cserébe. Így bár nem feltétlenül szabadult fel egy napjuk, minden hétköznap órákat nyertek: ügyintézésre, pihenésre, bármire.

A tesztidő leteltével a munkavállalók arról számolnak be, hogy jobb az egészségi állapotuk, kevésbé stresszesek, kisebbnek érzik a kiégés kockázatát, és a munka-magánélet egyensúlyában is javulást tapasztalnak. Konkrét számok is elérhetőek: a stressz-szint 7 százalékkal csökkenése (45 százalékról 38 százalékra) és a munka-magánélet egyensúlyának viszonylagos rendeződése (54 százalékról 78 százalékra növekedett) is a csökkentett munkaidőnek tudható be. Az ilyen módon dolgozók beszámoltak arról is, hogy

boldogabban mennek be a munkahelyükre, feladataikat értelmesebbnek látják, és összességében is pozitívabban állnak a munkanapjaikhoz.

Tehát a munkavállalók szempontjából előnyös egy ilyen fajta változtatás – ez talán senki számára sem volt újdonság. Ami már meglepőbb, hogy egyes leírások szerint ebben a munkarendben magasabb a dolgozók termelékenysége, jobban teljesítenek, motiváltabbak feladataik elvégzésére. Tehát hiába dolgoznak kevesebbet, ha az óraszámokat tekintjük, mégis elvégzik ugyanazt a munkát ugyanolyan minőségben. Sőt! Szakértők szerint lehetséges, hogy ez a túlteljesítés a munkáltató iránt érzett pozitív érzésekből fakad, de minden bizonnyal közrejátszik az is, hogy ebben a rendszerben a munkavállalók hétvégéi valódi, minőségi töltődéssel telhetnek, nem csak arról kell, hogy szóljanak, hogy utolérjék saját magukat. A négynapos munkahét, vagy a heti ötnapos, de csupán 35 órás munkahét amiatt is előnyös lehet a munkáltatóknak, mert egy ilyen konstrukció sok munkavállaló számára vonzó lehet, így csökkenhet a munkaerőhiány és az egyes pozíciókban tapasztalt fluktuáció is.

A négynapos munkahétnek a tágabb perspektíva szempontjából is lehet jelentősége: csökkenhet az utazás, ingázás mennyisége, ez pedig környezetvédelmi szempontból is előnyössé válhat.

Aki még bővebben tájékozódna ezekről az érvekről, hallgasson bele a közgazdász Juliet Schor TED-előadásába – megéri:

 

A négynapos munkahét hátrányai

Sok olyan vállalat van, ahol bizonyos területek, vagy feladatkörök esetében könnyedén kivitelezhető ez a fajta átállás, más helyeken azonban nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg. Ez nemcsak a vezetőket hozza nehéz helyzetbe, de egyenlőtlenség-érzést is kelt a munkavállalókban, ami jócskán megnyirbálhatja a céges kohéziót.

Az tehát, hogy a négynapos munkahét előnyös vagy sem, sok mindentől függ: a vállalattól, a feladat típusától, a pontos feltételektől és olyan egyéni jellemzőktől is, mint a teherbírás, vagy a munkavállaló habitusa. Éppen ezért, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy feltétlenül jó vagy rossz a négy nap munka – három nap pihi.

A trend viszont egyre több országban teret nyer, Japán, Belgium, Skócia és az Egyesült Királyság is kísérletezik már. Magyarországon a Telekomnál kezdtek kísérleteket e területen, és a beszámolók szerint mind a dolgozók, mind a vállalat visszajelzése pozitív volt: 32 órás, négynapos munkahéten is elvégezte a kísérletben részt vevő 152 alkalmazott feladatait. Utólag azt mondták, a dolgozós napokon koncentráltabban, kevesebb szünettel és mennyiségben többet dolgoztak, mint általában, de a plusz egy szabadnap mindezért kárpótolta őket. A Telekom továbbra is kísérletezni szeretne, azt mondták,

februártól 300 emberükkel tesztelik a 36 órás munkahét sajátosságait. 

Ugyanakkor abban egyetértenek a szakértők, hogy egy fecske nem hozhat nyarat, és ha egyszer el is indul egy átállási folyamat, csak ágazatokra és munkavállalókra szabottan lehetne módosítani a rendszeren. De lehet, hiszen a hat nap helyett is eljött egyszer az ötnapos munkarend. És amiképpen mi azt megszoktuk, lehet, hogy a következő munkába lépő generáció számára már a négynapos munkahét lesz az általános.

 

Már követem az oldalt

X