Áprilistól új életet akartam kezedeni, utazóként. Nem így alakult, mégsem bánom.
Sokan valószínűleg az otthonlét első pár hetét azzal töltötték, hogy a régóta halogatott kötelezettségeknek tettek eleget, mint takarítás, főzés és rendrakás. Ám ki mondta, hogy az otthoni tevékenységek csak unalmasak és fárasztóak lehetnek? Ha már mindennel végeztünk, a lakás csillog-villog, az ételek megfőttek, a lecke is készen van, és maradt még energiánk, íme nyolc tipp, mihez kezdjünk magunkkal.
Neked volt emlékkönyved?
Ki mondta, hogy a távolság megöli a romantikát?
Ha mi nem is merülünk a víz alá, akkor is tehetünk érte, hogy tisztán őrizzük meg az utókornak.
Utazási kisokos koronavírus idejére.
Arborétumajánlónk következik.
Meglepően gyönyörű barlangok, halálünnep, és olyan csípős szószok, amik mellett az Erős Pista elbújhat.
A pillanat, amit mindenki ismer és mindenki utál: véget ér egy utazás. Hacsak nem történt valami katasztrofális dolog, akkor ezt a pillanatot negatívan éljük meg. Hazatérve melankólia lesz rajtunk úrrá, nem találjuk a helyünket. Ismerős ez az érzés? A nemzetközi szakirodalom már egy kifejezést is talált rá: poszt-utazás depresszió. De hogyan lehet rajta enyhíteni?
Télen Horvátországba? Mindenképpen igen!
Nem lehetetlen, felnőtt fejjel sem – bár néha annak tűnik!
Gipszpiramis, rumbatök, sosem hordott szuvenírpólók. Biztosan kell mindegyik?
