Minden kifogásunkon kifog ez a magyar innováció – bio tisztítószerek, bioműanyagba csomagolva
Tanulmányok sora, aktivisták hada és ismeretterjesztő cikkek tömkelege riogat a vegyszerek és a műanyagok környezetszennyező és egészségkárosító hatásaival – az adatok pedig a legsúlyosabb klímaszkepticizmussal fenyegetnek. A műanyagok felhasználásának globális előrejelzéseit, a műanyaghasználat csökkentését, újrahasznosítását, valamint ezek bioműanyagokkal való helyettesítésének lehetséges változásait 2050-ig becslő egyik legfrissebb tanulmány szerint a globális műanyagtermelés és a műanyaghulladék mennyisége 2050-ig fokozatosan növekedni fog.

A 2020-as 464 Mt-ról 2050-re a világ műanyagfogyasztását figyelembe véve 735,4 Mt/év, az egyes polimertípusokra vonatkozó előrejelzéseket összeadva pedig 884,0 Mt/év közötti mennyiségre fog emelkedni a műanyagfogyasztás. Összességében azt mutatják az előrejelzések, hogy
a műanyaghulladék mennyisége 2050-re megduplázódik,
annak ellenére, hogy az újrahasznosítási arányok várhatóan javulni fognak. A tanulmány szerzői a becslések alapján nemcsak a fogyasztás csökkentését javasolják, hanem a bioműanyagok innovációinak fejlesztését is sürgetik.
Szerencsések vagyunk: éppen egy magyar vállalkozó fejlesztéseinek köszönhetően válthatjuk ki a minden szempontból káros szintetikus anyagokat bio tisztítószerekre, a vendéglátóipar pedig nemcsak a teljes tisztítószer-készletét cserélheti le fenntartható alternatívákra, hanem különböző catering eszközeit is. A Cleaneco és a Bibo dunakeszi gyárából szállítmányok sora gördül ki naponta a kész termékekkel, majd ezek az autók hozzák vissza az üres göngyölegeket, újrahasznosításra. A tökéletes körforgás kulcsa, hogy a termékek csomagolóanyaga is organikus, biológiai alapanyagokból készült, az ugyancsak Juhász András által alapított Ipla gyártóbázisán, ahol biopolimerekből állítanak elő különböző eszközöket, többek között catering termékeket. Így
a Cleaneco és a Bibo tisztítószerek és catering termékek környezeti lábnyoma gyakorlatilag nulla.

„A Bibo Franchise Kft. biovegyipari üzemében vagyunk, amely kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy a lehető legkisebb környezeti lábnyommal tudjuk előállítani organikus alapanyagokból készült vegyipari termékeinket, ezen belül tisztítószereket, fertőtlenítőszereket. Ezek a termékek a Cleaneco márkanév alatt indultak el a piacon 15 évvel ezelőtt, most már Bibo és Cleaneco márkanevek alatt egyaránt fogalmazzuk ezeket. A Bibo márkanév már papírtermékek, hulladékzsákok, takarítóeszközök, de még csomagolóanyagok, catering eszközök, egyszer használatos és többször használatos termékeket is jelöl” – indítja András gyárlátogatásunkat.

A közel 200 saját terméket gyártó és forgalmazó Cleaneco és Bibo egyedüli olyan piaci szereplő hazai és európai szinten egyaránt, amely a töltőanyagtól a csomagolásig képes organikus megoldást kínálni a háztartási vegyipari termékek piacán.
„750 ezer kilogramm vegyipari terméket tudunk előállítani ebben az üzemben, a csomagolóüzemben pedig óránként 3500 darab termék becsomagolására vagyunk jelenleg képesek. Az elmúlt 3 évben pedig rohamosan, nagyságrendileg 4,5-szeresére nőtt a termelési kapacitásunk és -volumenünk: jelenleg naponta csak az 5 literes kiszerelésű tisztítószerekből 2000-2500 darab hagyja el raktárunkat” – mondja András, aki 15 évvel ezelőtt nem kis vállalással indította el kutatás-fejlesztési programját: az volt a célja, hogy kifejezetten növényi alapanyagokból tudjanak professzionális tisztítószereket előállítani a vendéglátóipar számára, hazai és nemzetközi piacra egyaránt – mára azonban innovatív termékpalettájukkal a lakossági szektort is kiszolgálják.

Az első kérdés, ami mindannyiunkban felmerül, hogy mivel lehet helyettesíteni a szintetikus alapanyagokat a tisztítószerek gyártásában úgy, hogy ne kelljen minőségi kompromisszumokkal beérnünk.
A Cleaneco és a Bibo tisztítószerek kivétel nélkül növényi alapanyagokból készülnek, akárcsak a csomagolásuk:
a termékek 100 százalékban lebomló, kukoricakeményítőből és cukornád-keményítőből előállított csomagoló-anyagokban kerülnek kereskedelmi forgalomba.

„Sajnos Magyarországon nincs alapanyaggyártás és vegyipari alapanyag-fejlesztés, így felhasznált alapanyagaink 99 százalékát nemzetközi forrásból kell beszereznünk. Csak a teljes mértékben növényi forrásból származó alkohol, a bioetanol származik hazai forrásból. A világ leginnovatívabb alapanyagaival dolgozunk, amik nagyon sok esetben Európából, de sok esetben akár Dél-Amerikából, Indiából vagy Japánból érkeznek hozzánk. Ezeknek az alapanyagoknak a keverékanyagából készítjük a receptúrákat, amelyeket legyártunk. A vízkőoldóhoz használt citromsavat például kukoricából állítjuk elő, fermentálással. Mitől olyan hatékonyak mégis ezek a termékek?
Míg a klasszikus tisztítószerek 90 százaléka víz, a maradék pedig színezőanyag és szárazanyag, addig a Bibo és Cleaneco tisztítószerek hatóanyag-tartalma 60 százalék fölött van.
Ezért nemcsak, hogy felveszik a verseny a klasszikus tisztítószerekkel, de hatékonyabbak és gazdaságosabbak is” – avat be a András a termékek alapanyagainak használatába.

Miből tudjuk, hogy a bio tisztítószerek gyártása során használt alapanyagok biztonságosak az egészségre, és valóban nem szennyezik környezetünket? „Termékeink gyártása során szigorúan figyelünk arra, hogy minden felhasznált alapanyag rendelkezzen ECOCERT-tanúsítvánnyal, ugyanis ez a minősítési rendszer már nem csak azt vizsgálja, hogy az adott alapanyag növényi eredetű-e, hanem azt is, hogy hogyan állították elő, és az előállítás során a környezetet károsították-e. Természetesen minden termékünk rendelkezik ECOCERT-tanúsítvánnyal. A töltőanyag és a csomagolás előállításában azonban nemcsak arra vigyázunk, hogy alapanyagaink tiszták és környezetkímélőek legyenek, hanem a felhasznált energia szempontjából is igyekszünk zöldek lenni: 60 százalékban megújuló energiával gyártjuk bio-vegyipari termékeinket” – mondja András, majd a különböző tanúsítási rendszerek eltérő, a fogyasztót megtévesztő mércéire is felhívja a figyelmet:
„Az Európai Uniónak van egy EU Ecolabel tanúsítási rendszere, amely azt vizsgálja, hogy az adott alapanyag mennyi idő alatt bomlik le, ám ez a szabályozás nagyon megengedő, így arra is lehetőséget nyújt, hogy akár szintetikus alapanyagokból is elő lehessen állítani EU Ecolabel tanúsítvánnyal rendelkező termékeket. Ezért nem elegendő csupán ennek a tanúsítványnak a beszerzése, ha igazolni akarjuk, hogy termékeink valóban nem károsak az egészségre és karbon-semlegesek. A nagy nemzetközi multinacionális cégek portfóliójában nagyon sokszor találhatunk olyan terméket, amelyek öko-felirattal rendelkeznek, miközben tartalmaznak nem lebomló alapanyagot is.” Lássuk be, fogyasztóként kevesen ismerjük ezeket a minőségi buktatókat: ezért is olyan fontos az a szemlélet, amellyel a Cleaneco és a Bibo márkák alapítója nemcsak a termékek előállításának folyamatát mutatja be, hanem a szakma kulisszatitkait is megosztja.

Mi történik a csomagolóanyaggal, ha elfogy a termék? Ez a kérdés minden háztartási fogyóanyaggal kapcsolatban jogosan merül fel, és leggyakoribb válaszunk, hogy természetesen kidobjuk a göngyölegeket. „A statisztikai adatok szerint a klasszikus tisztítószeres palackok többsége – 90 százaléka – a kommunális hulladékban végzi.
A hagyományos, polietilénből készült palackok azonban 400 év alatt sem bomlanak le a természetben, legfeljebb kisebb darabokra – mikro- és nano-műanyagokra – esnek szét, bekerülnek a talajba és akár az emberi szervezetbe is,
vagyis nemcsak környezetszennyező, de egészségkárosító hatásuk is jelentős.

Számunkra nagyon fontos volt, hogy olyan csomagolóanyagot használjunk fel a termékek csomagolása és előállítása során, amelynek nulla környezeti lábnyoma van, azaz karbon-semleges. Ez azt jelenti, hogy bomlása során ugyanannyi széndioxidot bocsájt ki, mint amennyit a növény elnyelt akkor, amikor növekedett. Így egyrészt növényi alapanyagokból készítjük csomagolóanyagainkat, másrészt ezeket a csomagolóanyagokat újrahasznosítjuk, amikor pedig elöregednek, komposztáljuk” – mondja Juhász András.

A Cleaneco vezetője a dunakeszi gyártóbázison különböző kapacitású – napi 5,5 kg, 30 kg, 90 kg, 150 kg hulladék befogadására képes – komposztáló berendezések működésén keresztül mutatja meg a lebomlási folyamatot, és egy példával szemlélteti a biopolimerek és a szintetikus műanyagok lebomlása közötti különbséget:
„Míg egy hagyományos műanyag szívószál 400 év alatt mikro-műanyagra és nano-műanyagra fog szétesni, de nem bomlik le, addig
egy bioműanyagból, cukornád-keményítőből előállított szívószál, akár 3-5 év alatt lebomlik, ha pedig a Bibo komposztáló gépeibe kerül, akkor akár már 24-48 óra alatt komposztálódik.
Amennyiben ugyanez a biopolimer szívószák a klasszikus, kommunális hulladékgyűjtésbe kerül – ami Magyarországon még mindig a legvalószínűbb –, akkor a szemétlerakóban 3-5 év alatt fog úgy lebomlani, hogy a bomlásterméke kizárólag széndioxid és víz lesz, viszont a felszabaduló széndioxid mennyisége ugyanannyi lesz, mint amennyit a növény, amiből készült a termék, növekedés közben elnyelt a környezetből.”
Milyen minőségű komposzt keletkezik a bioműanyagok lebomlása során? Erre a kérdésre is A Cleaneco üzemében kapunk választ: „Napi 5,5 kg-os mennyiségtől egészen napi 1,5 tonnás mennyiségig tudunk konyhai ipari hulladékot és biopolimereket, csomagolóanyagokat, akár catering eszközöket újrahasznosítani úgy, hogy a végeredmény egy komposzt koncentrátum, aminek
a klasszikus kerti komposzthoz képest 7-10-szeres szerves anyag tartalma van.
Tehát egy nagyon hatékony, nagyon-nagyon magas tápanyagtartalommal rendelkező komposztot nyerünk, amit a termőföldhöz keverve kiváló eredményeket érhetünk el a konyhakertben, vagy akár szobanövényeink fejlődésében” – tudjuk meg Juhász Andrástól.

Az újrahasznosítás alapja egy jól működő, körforgásos rendszer: „A Cleaneco és a Bibo termékek fejlesztésével kifejezetten az volt a célunk, hogy tisztítószereink ne csak háztartási felhasználásban, hanem indusztriális, professzionális környezetben – a szállodaiparban, a takarítócégek számára – is alternatívái legyenek a káros vegyipari tisztítószereknek. 2013-tól működik a vendéglátóipari egységek számára indított zeo waste programunk, amelynek keretében visszagyűjtjük a kiürült csomagolóanyagokat, majd ezeket vagy újratöltjük vagy komposztáljuk. A visszagyűjtéshez ingyenesen biztosítunk zöld színű zero waste zsákokat, amikbe partnereink összegyűjthetik a kiürült kannákat, majd mikor a megrendelt termékeiket megkapják, mi visszavesszük tőlük, szelektáljuk, tisztítjuk és újra a gyártási áramba tesszük. Akár 4-5 alkalommal is meg tud fordulni egy kanna, 4-5 alkalommal is újratöltjük, mielőtt elfáradna vagy megsérülne. Ha sérült kannával találkozunk, akkor ezeket regranuláljuk, és újrahasznosítjuk:
ez 100 százalékban zárt láncú értékáram, -anyagáram és -körforgásos gazdálkodási modell” – mondja Juhász András, a Cleaneco és a Bibo márkák alapítója és tulajdonosa.

Az egyik leggyakoribb és legkárosabb tévhit a környezetvédelemmel kapcsolatban, hogy ez elsősorban a nagyok játéka: a bolygó megmentése nem az egyes embereken múlik, hanem a nagy iparvállalatokon és a különböző kormányzati politikákon. Valóban jelentős mértékben ez utóbbiak járulnak hozzá a szabályozási környezet és a károsanyag-kibocsájtás alakulásához, ám mindennapi döntéseinkkel mi, magunk tartjuk fenn a keresletet azokra a termékekre, amelyekre a reduce, reuse és a recycle elvei közül az újrahasználat és az újrahasznosítás nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazható.
Most viszont már rendelkezünk fenntartható és hatékony alternatívákkal ezek kiváltására, tehát többé nem lehet kifogásunk a pazarlás csökkentésére, az újrahasználatra és az újrahasznosításra.
A Cleaneco és a Bibo alapötletéről és a vállalkozás indulásáról Marcsi beszélgetett Andrással ebben a podcastben:
„Nagyon fontos, hogy jó minőségű, magas hatóanyag tartalommal rendelkező termékeket használjunk, amelyekből nem kell nagy mennyiség a hatékony tisztításhoz.
Olyan termékeket válasszunk, amelyek életpályája nem ér véget, amikor a kukába kidobtuk őket. Mindannyiunknak bele kell gondolnunk abba, hogy ez a pazarlás, hogy milyen hatással van környezetünkre, tanulnunk kell a múltból, és mindenképpen végig kell gondolnunk, hogy milyen hatással lesz a jövőnkre és a bolygóra” – összegzi Juhász András.
A cikk megjelenését a Cleaneco támogatta.
