Nagypéntek a művészetben – a tragédia legszebb ábrázolásai

Kult

Nagypéntek a művészetben – a tragédia legszebb ábrázolásai

A húsvéti hét eseményei már csak művészeti jelentőségük miatt is figyelemreméltók. A húsvéthoz vezető nagyhét ugyanis nemcsak a kereszténység legfontosabb ünnepe, hanem egyben a művészettörténet egyik leggyakrabban ábrázolt és elbeszélt eseménye is. Különösen Krisztus keresztre feszítése, amiről ma, nagypénteken emlékezünk meg. Szóval érdemes átszellemülni a különböző művészeti alkotások segítségével, hiszen a bűneink megváltásánál kevés epikusabb dolog van! Mivel (már csak mennyiségi okokból is) az objektív listázás most lehetetlen feladat lenne, ezért egy igencsak szubjektív válogatás következik!

Képzőművészet

Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvéti előtti péntek, amikor Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékezünk meg. A húsvét legerősebb üzenete a feltámadás, ami egy igencsak pozitív kép, de a nagypéntek kicsit más tartalommal bír. A művészetek egyik legnagyobb értéke azonban, hogy

olyan erővel jelenítenek meg eseményeket, hogy a fájdalomban is képesek megmutatni a szépséget.

Több ezer festmény és szobor jeleníti meg a nagypéntek történéseit, Júdás árulásától kezdve a Pilátussal való találkozáson keresztül, a keresztút pillanatain át egészen a Golgotáig. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy szinte minden nevesebb festő készített pár képet ebben a témában. A hazai felhozatalból mindenképpen kiemelkedik Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota, amik keretbe foglalják a nagypénteki eseményeket.

 
Forrás: Wikipedia
 
Visszatérő motívum a nagypénteki műalkotásokban a fájdalmas anya alakja. Talán a leghíresebb ebben a témában Michelangelo Pietája, ami a keresztről levett Jézust gyászoló Máriát ábrázolja, és a római Szent Péter-bazilika egyik oldalkápolnájában látható.

Zene

A Jézus szenvedéstörténetét és feltámadását megörökítő művek a kezdetektől jelen vannak a zenetörténetben. Maga a passió műfaja már a negyedik században kialakult, majd szépen lassan az a hagyomány is, hogy a nagyhéten mind a négy evangélista szövegét éneklik. Virágvasárnap Máté, kedden Márk, szerdán Lukács, nagypénteken pedig János írása alapján alakul a szöveg. A tizenhetedik század közepétől megjelent az oratórium, és ezzel együtt a lehetőség, hogy a bibilikus és allegorikus-vallásos szövegek nagyobb terjedelemben, dramatizálva jelenjenek meg a hallgatók előtt. Aki csak ismerkedik a műfajjal, annak érdemes Bachhal kezdenie, hiszen mind a négy evangélista írását feldolgozta. Főleg a János- és Máté-passiót tartják számon az oratóriumirodalom legkimagaslóbb alkotásai között, amik különösen azért izgalmasak, mert a kor szellemével ellentétben mellőzik a teatralitást és hűen követik a bibliai kontextust. De nemcsak a klasszikus zene, hanem a népzene is gazdag húsvéti dalokban. Itt

a nagypéntekhez kapcsolódó hagyományok keverednek az ősi tavaszkezdő lusztrációs, vagyis tisztulási rítusokkal.

Alapból Jézus kereszthalála összekapcsolódik a testben való megújulás gondolatával, ehhez csatolták a régebbi, mindenféle gonoszt és betegséget távoltartó mosakodás szokását. Ennek fényében már nem annyira indokolatlan például a Nagypénteken mossa holló a fiát kezdetű népdalunk sem.

Irodalom

A húsvét tele van szimbólumokkal és szimbolizálásra alkalmas eseményekkel. Árulás, bűnbánat, megbocsátás, a szenvedés stációi, maga a keresztre feszítés aktusa, a kereszt, a bárány, a feltámadás. De az időpont, a tavasz, már önmagában is a megújulást, a reményt idézi fel bennünk. Megannyi áthallás, megannyi értelmezés.

Talán itt fonódik össze legjobban a nagypénteki szenvedés a remény ígéretével.

Nem csoda, hogy függetlenül attól, mennyire voltak vallásosak vagy hívők, nagyon sok költőt és írót megihletett az ünnep. De természetesen nem ugyanúgy. Két olyan költőt választottam, akik nagy másként gondolkozhattak a húsvétről. A saját magát szocialistaként definiáló Kassák Lajost a hit alapvetően hidegen hagyta, nem a teológiai mélység, hanem a krisztusi alak szegénységéből fakadó nagysága fogta meg.

Feltámadott, mondják a népek
és megsüvegelik
a nevét a názáretinek, ki az ács fia volt
s megenyhült már a szél is
s a rügyek kisarjadtak.
Kétezer éve látják őt a vének
és a gyerekek
amint hosszú, fehér ingecskéjében
lépeget
s alszik a tengerre szállt halászok
bárkájában.

Én is emlékszem rá, mint az egykori
játszótársra
s ti is útszéli csavargók és
mesteremberek
akik hű követői vagytok valamennyien
a nincstelenségben, az útban
és az igazságban.

Igen, igen, az Ő árnya és visszhangja
vagyunk mi
s bár nem ízlelhetjük a húsvéti bárány
húsát
mindennapi kenyerünkben s vizünkben
dicsérjük
hogy vérünkből való s meghalt értünk
a kereszten.

Kassáknál nincs szó örök életről, de Krisztus, aki részt vállal a nyomorúságunkból, a feltámadás motívumával azt hirdeti, hogy mégis érdemes élni. A mélyen vallásos Pilinszky Jánosnál a feltámadás egyszerre dicsőséges és megrendítő. A húsvéti csoda a rengeteg gyötrelemből fakadó élet.

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

/Nyitókép: Munkácsy Mihány Ecce homo című festménye. Forrás: Wikipédia/

Ajánljuk még:

„Merjük megkérdőjelezni a belső hangunkat” – Lili és István története fájdalomról, örömről és újrakezdésről

Sok stigmát visel magán az, aki kilép egy házasságból, pláne, ha gyerekek is születettek a kapcsolatból. Csakhogy valójában a házasságban élő két fél tudja, mi történik közöttük, bennük. És olykor igenis a váltás a legjobb döntés, minden fél számára. Ilyenkor pedig életbátorság és nem kevés energia kell ahhoz, hogy a reménytelen helyzetből ismét fölépítsük a bizalmat önmagunkban, majd egy új kapcsolatban, egy másik partnerrel. Lukács István és felesége, Lukács Lili negyvenes éveik derekán találkoztak, és alakítottak ki egy új, közös, mozaikcsaládos életet.
 

 

Már követem az oldalt

X