Ünnep

Felszín és mélység – Dolgok, amiért sokkal jobb a húsvét, mint a karácsony

Akárhogy is nézzük, a húsvét feleannyira sem jó brand, mint a karácsony. Nem kell igazán vallásosnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, karácsonykor a kis Jézus megszületését ünnepeljük. Letisztult üzenet. Főleg, ha még hozzávesszük, hogy az utóbbi időben a karácsony egyszerűen a szeretet ünnepévé vált. Még letisztultabb. Ehhez képest a húsvét? Ott van Jézus halála, aztán a feltámadása, a bűneink megváltása. Sok. Nem is beszélve arról, hogy az egészhez mi közük van a nyulaknak. Marketing szempontból tehát a húsvét alulmarad a karácsonnyal szemben, de ettől még (vagy éppen ezért) sok olyan vonása van, amik miatt szerethetőbb ünnep!

 

Húsvét rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség.

1. Nem kell ajándékozni (legalábbis nem akkora értékben)

A karácsonyról már jó ideje nemcsak az éjféli mise, a bejgli vagy a három királyok jutnak eszünkbe, hanem a vásárlás is. Legkésőbb november közepétől december 23-ig tart a hajsza, amikor mindenkinek meg kell találjuk a legmegfelelőbb ajándékot. Félreértés ne essen, az ajándékozással önmagában semmi probléma nincs. Szép gesztus, amivel kifejezhetjük szeretetünket, gondoskodásunkat a hozzánk közel állóknak. És bár adni jobb, mint kapni, azért egy-egy jól eltalált ajándéknak igazán lehet örülni. Azonban a vásárlás több szempontból is stresszforrás. Egyrészt rengeteg időt és energiát kell belefektetni, másrészt sokszor felesleges kiadásokat jelent. Ehhez képest

a húsvét (még) nem (ennyire) a fogyasztás ünnepe.

Ha meg is lepjünk családtagjainkat, akkor is inkább a gyerekeket, és inkább valamilyen aprósággal. Nincs akkora nyomás, nincs kényszer, tisztábban megélhetjük az együtt töltött pillanatok örömét!

2. Nem kell idegesítő zenéket hallgatni 

December közepére még azok is könnyen túladagolást kaphatnak a negédes karácsonyi zenékből, akik egyébként szeretik a műfajt. Ehhez hasonlóan vannak azok a tipikus filmek és sorozatok is, amik újra és újra előkerülnek az adventi időszakban, függetlenül attól, hogy milyen minőségűek. A húsvét valahogy kevésbé reprezentálja magát a popkultúrában. Természetesen azért akadnak klasszikus húsvéti filmek, de közel sincsenek annyira elkoptatva, mint karácsonyi társaik. És ez nem is biztos, hogy baj. A húsvét szerencsére nem tematizálja annyira a rádió és tévé műsorokat, ezáltal pedig nekünk is nagyobb teret hagy arra, hogy azt nézzük és hallgassuk, amihez kedvünk van.

A húsvétot kevésbé lengi körül a giccs,

ettől pedig végső soron könnyebb megtalálni az ünnep értékét.

3. Süt a nap és több a csoki

Mivel a fehér karácsony már évek óta elmarad, tulajdonképpen a havas ünnep helyett maximum csak hideget kapunk. Bár a húsvéti jó idő sem garantált, a tavaszi időzítés mégis nagyobb esélyt enged a napsütésre. Szerencsésebb években a húsvéti szünet lehet az első igazi kinti alkalom, akár a csoki és tojáskereséssel egybekötve.

A napsütés mellett pedig egy másik garantált boldogságforrás a csokoládé.

Amiben a húsvét szintén bővelkedik. Persze karácsony előtt ott a mikulás, a fán pedig a szaloncukor, de azért decemberben inkább a hagyományos nehéz kaják és sütemények dominálnak. Húsvétkor ezzel szemben a sonkás, tojáskrémes finomságok mellett bőven marad hely a töménytelen mennyiségű csokinak, amit ugye a nyuszi biztosít. Nem is beszélve arról, hogy azáltal, hogy kevesebb napot vagyunk otthon, kevésbé tudjuk teleenni magunkat. Még ha két-három napig bűnbe is esünk a csokinyuszikkal és tojásokkal, már csak az időhiány miatt sem fenyeget minket a karácsonyi szünethez hasonló túlevés veszélye.

4. Mindig vasárnap van

A húsvét mozgó ünnep, ami legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Viszont mindig vasárnapra! Vagyis ha pontosabbak akarunk lenni, akkor húsvétvasárnap esik mindig vasárnapra (nem meglepő módon), maga az ünnep pedig virágvasárnaptól húsvéthétfőig tart. Ezzel viszont

elkerülhetjük azt a kellemetlen érzést, hogy összefolynak a napok.

Ami viszont nagyon is jellemző a karácsonyi ünnepekre. Az ugyanis igaz, hogy a karácsony mindig december 25., viszont mindig más napja a hétnek. Emiatt szentestétől szilveszterig könnyű elveszíteni az időérzékünket és csak folyni a napokkal.

5. Igazából a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe

Bár ez az érv alapvetően a hívők számára lehet meggyőző, mégsem szabad elfelejteni, hogy mind a húsvét, mind a karácsony, alapvetően egy egyházi ünnepből nőtte ki magát. Vallási jelentőségét nézve pedig a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe.

Igaz, hogy karácsonykor ünnepeljük a megváltó megszületését, de maga a megváltás húsvétkor történt.

A Biblia szerint Jézust pénteken feszítették keresztre, majd harmadik napra (vasárnap) feltámadt. Ezzel pedig, bár a szenvedéstől nem szabadított meg minket, de megváltotta minden ember bűnét. Függetlenül attól, hogy ki mennyire vallásos, a húsvéti eseményeknek ugyanúgy érdemes utána olvasni, mivel kevésbé élnek a köztudatban, mint a karácsonyi legendák. A feltámadás (mint újjászületés) és a bűnbánat motívuma pedig spirituális értelemben és a mentális egészségünk szempontjából is érdekes kérdések, amiken egyszer egy évben akkor is érdemes elgondolkodni, ha egyik felekezetnek sem vagyunk aktív tagjai.

Húsvét rovatunk  szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség. 
Éld át idén otthonról a húsvét csodáit, fedezd fel és próbáld ki velünk legszebb hagyományait! Magyarország, a csodák forrása! 

 

Ajánljuk még:

A pogácsa szerepe az óév búcsúztatásában és az új év köszöntésében

A pogácsa a hétköznapokban és ünnepek alkalmával is asztalra kerülő étel, ami gyakori szereplője a legkülönfélébb menüsoroknak, vendégváró falatoknak és állófogadásoknak. Mégis kevesen tudják róla, hogy milyen fontos szerepet töltött be az új év és az új élet reménytejes várakozásában, és hogy mennyi hiedelem és szokás főszereplője volt az évszázadok során. Ezekből csemegézünk most.