Az őszi-téli időszak nemcsak szabadföldi növényeink számára tartogat kihívásokat: szobanövényeinknek is merőben más körülmények között kell boldogulniuk. Az ősz beköszöntével egyre rövidebbek lesznek a nappalok, kevesebb fény szűrődik be a szobákba, a fűtési időszakban a levegő szárazabbá válik, a hőmérséklet gyakran ingadozik, mi pedig hajlamosabbak vagyunk túllocsolni vagy épp túl keveset locsolni kedvenc szobatársainkat.
Ilyenkor sokkal éberebbnek, figyelmesebbnek kell lennünk, mert bizony beltéri növényeink sokáig tartják magukat, és általában hirtelen mutatkoznak meg szenvedésük jelei - sok esetben már csak akkor, amikor nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk visszahozni őket. A nappalok rövidülésével összhangban érdemes közelebb vinnünk őket az ablakhoz: lehetőleg déli vagy keleti tájolásba. Olyan apróságokra is oda kell figyelnünk, mint például az ablaküveg tisztán tartása, hiszen a poros üveg sok fényt képes visszatartani.
A fény csökkenését leginkább a szobafikuszok, a kaktuszok, a pozsgások és az olyan virágzó fajok sínylik meg, mint a begónia vagy a vitorlavirág- ezért az ő esetükben mindenképpen egy világos helyben gondolkodjunk, ügyelve arra, hogy rendszeresen forgassuk cserepüket, az egyenletes fényhozzáférés érdekében.
Ősszel és télen öntözzük kevesebbet beltéri növényeinket, mert ebben az időszakban a növények növekedése lelassul, a talajuk lassabban szárad ki, és a túlöntözésből fakadó gyökérrothadás komoly károkat tud okozni. Mindig ellenőrizzük a földjük nedvességét, és csak akkor öntözzük meg őket, ha a felső 1-2 cm száraz. Alkalmanként kevesebb vízzel locsoljuk meg őket, és arra is figyeljünk oda, hogy az alátétben se álljon a víz!
Egy fontos körülményt minden lelkes növénybarátnak meg kell tanulnia: a fűtési szezon nagymértékben megváltoztatja beltéri növényeink környezetét. A fűtés hatására ugyanis otthonunk levegője kiszárad - nem ritka, hogy a páratartalom mindösszesen 30 százalék körül alakul - és ezt a legtöbb növény nagyon nehezen viseli. Ilyenkor a levelek szélei elkezdenek barnulni, a levélcsúcsok pedig elszáradnak, és gyakran le is hullanak. Így hát érdemes kellő figyelmet fordítanunk a párásításra: akár egy vízzel teli tál radiátor mellé történő helyezésével, akár párásító alkalmazásával- de a legegyszerűbb, ha rendszeresen permetezzük növényeinket.
Mivel a legtöbb szobanövénynek 18–22 °C közötti hőmérséklet az ideális, kerüljük a túl hideg ablakpárkányokat - ha a nyílászáróink szigetelése nem megfelelő, akkor sajnos nem lesz jó helye növényeinknek az ablak előtt. De ugyanígy kerüljük a másik végletet: a radiátor mellé helyezést, ugyanis a túl magas hőmérséklet és a szárazabb levegő mellett könnyedén kiszáradhatnak szobanövényeink. Különösen érzékenyek a hőingadozásra a ciklámenek és a papagájvirágok - velük kapcsolatban érdemes figyelmesebben eljárnunk.
Mivel az őszi-téli időszakban növényeink is nyugalmi időszakba lépnek, nem igényelnek plusz tápoldatot, vagy csak nagyon ritka esetben: főként akkor, mikor virágoznak.
Amit viszont jó szívvel ajánlunk, az egy magyar fejlesztésű mikrobiológiai biostimulátor, ami balatoni élő zöld algát (Scenedesmus obtusiusculus) tartalmaz. Az Algafix-ben található algák a kijuttatás után folyamatosan termelik a növényi hormonokat, az aminosavakat és a zsírsavakat- ez pedig nagymértékben segíti növényeink mindennapjait.
És mivel nemcsak az algák élő anyagai, hanem az elpusztult algasejtekben tárolt hormonok is hasznosulnak, a termék hosszútávú hatást fejt ki: sokáig segíti a növény életét. A tapasztalatok szerint a készítmény alkalmazásával a növény anyagcseréje javul, a mikroelemek felvétele könnyebbé válik, és a növény a hőingadozásokkal szemben is ellenállóbbá válik.
Az Algafix-et érdemes ültetéskor, vagy közvetlenül utána alkalmazni, lehetőleg kora reggel vagy késő délután, amikor hűvösebb, párásabb a levegő, mert így lassabban szárad a permet, és az élő algák is jobban tudnak dolgozni. Az Algafix-et ugyanis lombtrágya formájában, a levélre permetezve kell kijuttatni. Hatását segíthetjük azzal is, hogy a növényeinket nem engedjük kiszáradni, és nem alkalmazunk mellette semmilyen vegyszert, hiszen azok tönkre tehetik a benne élő szervezeteket.
Végül pár apróságot fontos még megemlítenünk: mivel a poros levelek kevesebb fényt nyelnek el, fontos a levelek rendszeres portalanítása - ahogyan az elhalt levelek és növényi részek eltávolítása is. Utóbbival elejét vehetjük a gombásodásnak, további fertőzéseknek is. Télen sem pihennek a takácsatkák, tripszek és pajzstetvek, akik imádják a túlfűtött, száraz levegőjű lakásokat, ezért érdemes rendszeresen ellenőriznünk növényeinket, és szükség esetén elgondolkodhatunk kezelésükön is- persze csak szigorúan vegyszermentes, bio készítményekkel.
A cikk megjelenését az Agro.Bio Kft. támogatta.
