Hasznuk és tápanyagértékük mellett kifejezett értékük az is, hogy sok esetben gyomnövénynek nevezett fajokból készülnek- ezzel is bizonyítva, hogy itt az ideje a gyomokkal kapcsolatos hozzáállásunk és gondolkodásunk újraértékelésének. Gondoljunk csak a legismertebb növényi trágyalé alapanyagra, a híres csalánra, amit a mai napig gyomnövénynek neveznek, annak ellenére, hogy felsorolni is nehéz a benne rejlő értékeket és hasznokat. A csalán erjesztett levével történő trágyázás erősíti a növények ellenállóképességét, javítja a talaj tápanyagtartalmát és támogatja a talaj ökoszisztémáját is.
Az általános recept szerint tíz liter esővízhez egy kilogrammnyi csalánt adunk, és lefedve állni hagyjuk. Naponta kétszer megkevergetjük, és mikor elkészült a trágyalevünk, 1:10- es hígítási aránnyal felhasználjuk. Természetesen a csalánlevet alkalmazhatjuk lombtrágyaként is, de ilyenkor érdemesebb nagyobb hígítást alkalmaznunk, 1:30, 1:50-es arányokkal dolgozva.
A növényi erjesztett levek készítésekor fontos, hogy esővizet használjunk, és a levek készítésekor ne használjunk fém edényeket- nagy mennyiség készítésekor a legjobb, ha műanyag hordóval dolgozunk. A csalán után a mezei zsurló és a fekete nadálytő lehet a legjobb választás- mindkettő értékes anyagokat tartalmaz, a nadálytő ismert gazdag káliumtartalmáról is. A mezei zsurló nagyon jó talajgomba ellen, de viszonylag sokáig tart elkészíteni: három hétbe is beletelhet, míg elkészül a trágyalevünk.
Kevésbé ismert praktika a paradicsomlevél felhasználása, pedig ebből is jó trágyalé készíthető, ami a tapasztalatok szerint a rágó kártevők ellen is védelmet nyújt. A kamillavirág is elismert növényi trágyalé- összetevő: gyökérbetegségekre és rothadás ellen is sikerrel alkalmazható. A pitypangnak virágát és levelét is felhasználhatjuk, ráadásul a pitypang ázalékot hígítatlanul is alkalmazhatjuk.
A hagymafélék „hulladék részeiből” is készíthetünk trágyalevet- ehhez akár egy nagyobb adag lecsó elkészítésekor is összegyűlhet a megfelelő mennyiségű lehámozott héj. Segíthet a gombabetegségek megelőzésében, és kártevőtávoltartó hatása is van: a vöröshagyma, a lilahagyma, a fokhagyma és még a metélőhagyma is alkalmas trágyalének.
Sokak szerint a céklalevélből készült erjesztett növényi lé alkalmas a fű megerősítésére, a káposzták külső leveleiből pedig szintén hasznos trágyalé készülhet. Ehhez legalkalmasabb a kelkáposzta és a fodros kel: három kilogrammnyi levelet tíz liter esővízben áztatunk két hétig, majd hígítva alkalmazzuk. Végül ne feledkezzünk meg a köményről se: csalánnal, zsurlóval és hagymával keverve kiváló trágyalé készíthető belőle.
Természetesen a többi, említett növényt is keverhetjük egy-egy receptúrához: érdemes kipróbálni a cickafarkat a kamillával, zsurlóval és a fekete nadálytővel, vagy olyan trágyalevet készíteni, amiben káposzta, csalán, kamilla és zsurló is van. Ezekhez bátran hozzáadhatjuk a lenyesett gyógynövény-részeket is: a levendula, zsálya, kakukkfű és citromfű is jó szolgálatot tehet.
