Ez sokkal intenzívebb emberi odafigyelést és beavatkozást tesz szükségessé – ott legalábbis biztosan, ahol a természetes rendszerek az elmúlt évtizedekben károsodást szenvedtek. És valljuk be: a legtöbb kert – a legjobb szándék mellett is – ide tartozik.
A kertművelők és gazdálkodók számára az egyik legnagyobb „falat” a növények védelmének és a megfelelő minőségű és mennyiségű termés betakarításának biztosítása – jobb esetben vegyszermentesen, káros anyagok felhasználása nélkül. Ez azonban közel sem egyszerű, hiszen egy ilyen rendszer működőképességét nagymértékben meghatározzák a környezeti feltételek és -folyamatok: az időjárás, a csapadék mennyisége és gyakorisága, a termőföld állapota, a kertben élő élőlények közötti kapcsolatok, a légköri jelenségek és a levegő minősége, no meg természetesen a szomszéd kertművelő tevékenysége – hogy csak párat említsünk.
Ezek közül számos dologra nincs hatásunk – legalábbis közvetve nem –, és sok olyan kihívással meg kell küzdenünk, ami egy-egy pillanatra elgyengíthet bennünket: becsempészve a kisördögöt a fejünkbe, hogy talán mégiscsak drasztikusabb megoldásokhoz kellene folyamodnunk. Nehéz küzdelem ez, tudom, hiszen minden nap átélem. De amikor a természetről, a környezetről, az ember és a körülötte elterülő világ közötti kapcsolatról van szó, akkor nem gondolkodhatunk csupán a „most”-ban: csakis hosszútávon, évtizedekre előre kell gondolnunk.
Lehet, hogy kevesebb macera lenne vegyszerek, műtrágyák vagy más nem odavaló dolgokhoz nyúlni, de ezzel csak tovább ássuk magunk alatt a gödröt.
Nehéz hónap a július, igen: növényeink szenvednek a csapadékhiánytól, megviseli őket az extrém meleg, gyengül a védekezőképességük, így a kártevőknek, kórokozóknak és betegségeknek is sokkal kevésbé tudnak ellenállni.
Feladja a leckét a nyári kert, de tartsunk ki, és ne engedjünk egy cseppet sem természetközeli, a természet védelmét (is) célzó kertművelő szokásainkból!
Az elmúlt években sokat írtunk már arról, hogy miért célszerű és szükséges az ökológiai szemléletű kertművelés, miért alapozzunk a természetes folyamatokra, miért becsüljük meg a körülöttünk élő hasznos szervezeteket, és miért törekedjünk a megelőzésre. Nézzük, mivel kell megküzdenünk ebben a hónapban!
Folytatnunk kell a szőlőről való gondoskodást, mert továbbra is küzdhetünk a lisztharmat és a peronoszpóra ellen. A hónap közepétől a szőlőmolyok második generációi okozhatnak bosszúságot, és érdemes őket komolyan vennünk, kert a fertőzött fürtök hamar elkezdenek rohadni. Korai csemegeszőlő esetében a szürke rothadás elleni védekezés is szükségessé válhat, de ne adjuk be a derekunkat: ne alkalmazzuk a gazdaboltokban kínált vegyszeres megoldásokat! A bio megoldásokat kínáló kertészeti webáruházakban már több tucatnyi megoldás között válogathatunk, és érdemes felkeresnünk a Nébih oldalát is, hogy egy kicsit alaposabban tájékozódjunk a forgalomban lévő szerekről, hatásaikról és felhasználási lehetőségeikről.
Ha éppen érő gyümölcseinken a rothadás jeleit fedezhetjük fel, azt nagy valószínűséggel a monília okozza, ami a kártevők által okozott bőrszöveti sérüléseken keresztül támadhatja meg a termést.
A szilvamoly ellen mielőbb érdemes bevetnünk valamit, az őszibarackon támadó keleti gyümölcsmoly és az almamoly elleni védekezésre pedig a hónap közepétől kell felkészülnünk.
A káposztafélék esetében a káposztabolha okozhat fejfájást, de a hernyók sem kímélnek bennünket: viszonylag gyorsan, akár tarrágást is képesek végezni a konyhakertünkben. Sajnos a meleg, száraz időjárás kedvez a lisztharmatnak: nagy eséllyel támadhatja meg a petrezselymet, a tökféléket és sok dísznövényt is. A burgonyán és paradicsomon sok helyütt már észlelhető a fitoftóra, vagyis a burgonya-, illetve paradicsomvész, és a szőlő fitoplazmás betegsége is itt van a küszöbön: ennek mérséklése érdekében érdemes a vektor fajnak számító kabócákat gyérítenünk, de
a szőlő, az alma, a bogyósok és a zöldségfélék lisztharmata ellen próbálkozhatunk szódabikarbónás kezeléssel is!
Az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) és a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) két olyan polifág faj, ami károsítja a legtöbb kertészeti növényt, a zöldbabot, a cukkinit, a paprikát és a paradicsomot, de az almát, körtét, őszibarackot, málnát és a szedret is. Lárváik és imágóik megszúrják a növényt, ahol a termés és a levél deformálódik, majd a növény szövete elhal. A kertben járva érdemes figyelnünk rájuk, és ha egy vödörnyi szappanos vízbe gyűjtjük őket, akkor gondoskodhatunk a további kártételek megakadályozásáról is.
Megfigyeléseim szerint meglepően kedvelik a körömvirágot, sokszor ezekről tömegesen is összegyűjthetők. Kérek mindenkit, hogy mellőzze a piretrin hatóanyagú szerek használatát, és törekedjen a finom megoldások alkalmazására!
Fontosabb termő növényeinket akár hálóval is védhetjük, de ha nem sajnáljuk az időt a kerti sétára, akkor egy átlagos poloska populáció mellett véleményem szerint bőven elég a vödrös gyűjtögetés.
Júliusban nagy gondot okozhat a paradicsomvész (Phytophthora infestans), ami a leveleket, a szárat és a bogyókat is megtámadhatja. Kezdetben barna foltok jelennek meg a leveleken, amik később szétterjednek az egész növényen. Az olyan nagy melegekben, aminek most vagyunk elszenvedői, gyakori jelenség, hogy a növények nem tudnak megfelelő mennyiségű kalciumot felvenni a talajból, illetve azt nem tudják a terméscsúcsokhoz szállítani. Ilyenkor vehetjük észre a paradicsomon, de akár a paprikán vagy a cukkinin is, hogy a terméscsúcs barnul, majd elhal. Érdemes rásegítenünk egy kicsit, és gondoskodnunk a megfelelő kalcium ellátottságról!
Sajnos számos más betegség és kártétel is veszélyeztetheti a kertünket, hosszasan sorolhatnánk, hogy mik ellen kell védekeznünk: a paradicsom alternáriás szár- és levélfoltossága (Alternaria solani), a paradicsom szeptóriás levélfoltossága (Septoria lycopersici), a gyapottok-bagolylepke hernyó károsítása vagy a kabakosok peronoszpórája (Pseudoperonospora cubensis) mind a júliusi kihívások közé tartozik.
Szerencsére az ÖMKi oldalán számos hasznos tanulmány és segédlet elérhető a témában, ezeket ajánljuk olvasásra, még azelőtt, hogy bárki meggondolatlanul nekikezdene a permetezésnek. Tájékozódjunk alaposan és jól fontoljuk meg, mit használunk a növényvédelemben!
Nyitókép: Unsplash / Man Chung
