Tiszta étrend: étkezzünk úgy, mint a 18. századi tihanyi bencés szerzetesek!
Az ipari élelmiszerek korában egyre nagyobb jelentőséggel bír a clean eating, azaz a tiszta étkezés. A természetes, jó minőségű alapanyagok használata, a feldolgozott élelmiszerek helyett a valódi ételek fogyasztása nem csupán egészségünkre lehet jó hatással, de egy valóságosabb, emberibb dimenziót is nyújt számunkra a gasztronómián keresztül. E téren sem kell feltétlenül feltalálni a spanyol viaszt, elég, ha elődeink, az iparosodás előtti világ étrendjeit fürkésszük.
Élő vagy holt, ő elkapja a gyilkost – Kenneth Branagh legújabb Poirot-filmje az eddigieknél is jobb
Az Agatha Christie regényeiből, David Suchet főszereplésével készült egész estés Poirot-filmváltozatok sokszor elképesztően jó, komplex krimikre sikeredtek. Minden adott is ehhez: csodás szereposztás, gyönyörű látkép, erős operatőri munka, pazar díszlet és jelmez, Christie remekbe szabott történetei az arisztokratákról. Ott sem stimmelt minden a szövegekkel, de Branagh-nál végképp nem, mert a Szeánsz Velencében az eredeti regénynek csak a csontvázát tartalmazza. Azonban mindent éppúgy tud, mint a nagy elődök, sőt, látvány és atmoszféra kérdésében rájuk is tesz egy lapáttal. Persze nem feltétlenül érdemes az almát és a körtét összehasonlítani, most egy egész más Poirot-val állunk szemben.
Tündérek és boszorkányok nyomában: 4+1 banyaház a Káli-medencében
Kevesen hallottak Szádeczky-Kardoss Gézáról, aki számos tematikus túramozgalmat keltett már életre, érdemes ezeket végigjárni, Magyarország rejtett kincseit felfedezni. Ezek közé tartozik A vadlányok és tündérek titka a Balaton-felvidéken nevű túra is. A szerző füzete többek között a mosóházak, más néven banyaházak világába kalauzol el. A helyszíneken elsősorban annak a szellemét érezhetjük meg, hogyan éltek az asszonyok közösségi életet egykor.
Régi mesék ölelésében – Egy vállusi summás asszony mesevilága a Balatoni Múzeumban
A régi, vándorló magyarok vagy az indiánok juthatnak eszünkbe arról, hogyan éltek együtt a summások, és hogyan meséltek a nagy öregek esténként történeteket az ifjabbaknak. A keszthelyi Balatoni Múzeum állandó kiállítása is kiemelkedő, viszont a időszaki tárlatuk, az Igaz vót ám! – Egy vállusi summás asszony mesevilága erre még rátesz egy lapáttal. Dedikált célja, hogy élményközpontú módszerrel mutassa be kulturális identitásunk egyik jellegzetes néprajzi értékét és a summások életformáját, amit egy Keszthely környéki település még 1945-ig is őrzött.
„Most én lettem a halál, a világok pusztítója” – az Oppenheimer című filmről
Christopher Nolan epikus, nagyszabású filmjei mindig különleges attrakciónak számítanak, ez az Oppenheimer esetében sincs máshogy. Cillian Murphy játssza a címadó J. Robert Oppenheimert, akit az „atombomba atyjaként” tartanak számon. Ha a Manhattan-terv tudományos vezetőjéről van szó, rendre felmerül egy idézet tőle, amelyet ő maga is a Bhagavad-gítá szent könyvéből idézett tovább, s amelynél jobb és drámaibb összefoglalása nem is lehetett volna annak, mit is tett a Manhattan-projekt a világ jövőjével: „Most én lettem a halál, a világok pusztítója”.
