Ugyan egyre több barátom számol be arról, hogy online társkeresőn talált rá az igazi szerelem, azért még mindig többségben vannak azok a történetek, amelyek arról szólnak, hogy a férfiak mennyi ízléstelen képet, üzenetet küldenek, és a személyes találkozókról is gyakran csalódottan, (olykor egyenesen menekülve) térnek haza a lányok. Úgy vettem észre, a férfiak kevesebbet mesélnek a tinderezésről. Megkértem hát egy huszonéves ismerősömet, meséljen, szerinte milyenek a nők az online ismerkedés világában – és megtudtam, hogy a férfiakat is érik bőven negatív meglepetések.
A játszótéri háromszögből egy mindig kilóg – mondta a védőnő a kismamák babaváró oktatásán, és figyelmeztette a kerekded egybegyűlteket, hogy amikor eljön a babakocsizós-játszóterezős időszak, mi, kisgyermekes anyák figyeljünk oda egymásra, ne változzunk át padon ücsörgő pletykafészkekké, akik mindig az éppen jelen nem lévőt veszik a szájukra. Nehezebb feladat ez, mint bárki hinné!
Az egyik legemlékezetesebb pillanat az életünkben, amikor örök hűséget fogadunk életünk szerelmének. Csakhogy vannak olyan törvények világszerte, amelyek kissé megbonyolíthatják a ceremóniát. Vagy a lánykérést, a házaséletet, a válást. Szokatlan házasságtörvények nyomába eredtünk – talán nem is olyan meglepő, hogy főleg a tengerentúlon bukkantunk érdekességekre.
A nők szexualitása régen is megosztó téma volt, és még manapság is megjelennek különféle sztereotípiák ezen a területen. Szerencsére azt a gondolati kört, miszerint a szexualitását megélő nő bűnös vagy mentálisan beteg lenne, már meghaladta a világ. De mi van a nimfomániával? Most akkor a nimfomán nő könnyűvérű vagy pszichés nehézségekkel küzd?
Azt mondják, nem is a hűtlenség öli meg a szerelmet, hanem az, ha elveszik a figyelem a kapcsolatból.
Szakítani sajnos bizonyos esetekben igenis tudni kell… na de hogyan? Kivitelezhető mindez fájdalommentesen? Dr. Szalma Ibolya, pszichológus szerint nem, ugyanis minden egyes szakítás a maga módján mind a két fél számára nehéz, még akkor is, ha ez a legtöbb esetben nem így tűnik.
Manapság egyáltalán nem meglepő, ha olyan történeteket hallunk az ismeretségi körünkből, hogy valaki társkeresőoldalon lelt párra. Az viszont ritkábban fordul elő, hogy ezek a kapcsolatok nemcsak egy éjszakáról, pár hétről vagy hónapról, hanem évekről szóljanak. Pedig szép számmal akadnak kivételek.
„Jövőre minden máshogy lesz”, fogadkozunk. Aztán átbillenünk az új évbe, és a lendület pár nap vagy pár hét után alábbhagy. De vajon mi lehet olyan különleges az év utolsó napján, miért érezzük fontosnak ígéretekkel kezdeni az új esztendőt, és mi okozza a gyorsan elillanó lelkesedést? Az újévi fogadalmak csodás pszichológiáját tárjuk most Önök elé – remélve, hogy van még mód a megújulásra most is...
Segíteni sokféleképpen lehet, és nehéz is megtalálni, mi a legjobb megoldás egy adott helyzetben. De azt biztosan tudjuk, mi nem működik. Vizsgázók tapasztalatai alapján készítettünk gyűjtést arról, mit NEM szeretne hallani egy megmérettetés előtt álló diák sem.
Biztos mindannyian ismerünk olyan párt, akik évek óta együtt vannak, és lassan-lassan már csak a megszokás tartja össze őket. Nem járnak sehova, nem szerveznek közös programot, látszik, hogy nem boldogok, mégis inkább csak úgy elvannak egymással, hiszen ez sokkal könnyebb, mint felvállalni, hogy elkezdtek „belepunnyadni” a kapcsolatba, és esetleg ideje lenni tenni valamit ez ellen.
