Szlovénia, a fenntarthatóság bezzegországa: így csinálják a szomszédban

Miért éppen Szlovénia?

Az alig több mint kétmillió lakossal rendelkező ország kis területe ellenére az egyik legváltozatosabb természeti környezettel rendelkezik Európában. A rengeteg zöldterület, a friss alpesi és tengeri levegő, valamint a tiszta víz mágnesként vonzza a turistákat.

Csak néhány adat, hogy szemléltessük, környezetileg mennyire diverzifikált országról beszélünk:

• területének 60 százalékát erdő borítja, ezzel Svédország és Finnország után a legnagyobb zöldfelülettel rendelkezik Európában,
• több mint 22.000 állat- és növényfaj található az ország területén belül,
• 26.000 km hosszan természetes folyóvizek szövik át,
• 13.000 karsztbarlangot tartanak nyilván Szlovéniában,
• az ország területének 13 százaléka természetvédelmi oltalmat élvez.

Az idegenforgalom növekedése óriási nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra. Ellentétben sok olyan vezetéssel, ami a turizmus negatív hatásaival szembesülve igyekszik minimalizálni a károkat, miután azok már bekövetkeznek, Szlovénia 2015-ben elkezdte bevezetni a fenntartható turizmus zöld rendszerét – mindezt pedig utazóként meg is tapasztalhatjuk!

 

Szlovénia vidéki része nem meglepő módon nagyon zöld, ám ugyanez a városokra is igaz. Ljubljanában és a nagyobb centrumokban a gyalogosok és a kerékpárosok abszolút elsőbbséget élveznek, olyannyira, hogy az autók ki vannak tiltva a legfrekventáltabb helyekről, a városközpontba például csak alacsonypadlós és földgázzal működő autóbuszok léphetnek be. Pont ezért a városokban a legtöbb ember biciklivel, vagy gyalogosan közlekedik, mondjuk a távolságok sem olyan óriásiak, hogy ezt ne lehetne könnyűszerrel megtenni.

Hogy mennyire komolyan gondolja Szlovénia a zöldítést, az a turizmusban elég markánsan megjelenik. A zöld Szlovénia program keretében különböző minősítéseket szerezhetnek a helyszínek és szolgáltatópartnerek attól függően, hogy mennyire törődnek a környezetvédelemmel. Nem kell hatalmas dolgokra gondolni a fenntarthatóság címszava alatt, jópár kritériumot könnyű szerrel lehetne teljesíteni.

Jó példa erre  a ljubljanai Hotel Park, amely a főváros egyik legfenntarthatóbb szállásaként

a tetőteraszán méhkaptárokat és gyógynövénykertet tart, és az itt termelt alapanyagokat a vendégek részére reggeliként szolgálja fel.

De a vidék sincs elmaradva e téren, a Hotel Ribno Szlovénia első zero-waste szálláshelyeként 2018-ban nyílt meg Bled mellett.

Ma Szlovéniában 53 zöld címkével ellátott úticél közül választhatunk és 45 szálláshely érdemelte ki a zöld jelzőt, amelyekről bővebben itt tájékozódhatunk.

Ha pedig Szlovéniában járnánk, a helyi ételekre különösen érdemes odafigyelnünk. A legkisebb fogadótól kezdve a nagyvárosok menő étterméig mindenhol kifogástalan minőségű ételeket szolgáltak fel, amikben a közös pont a legtöbb esetben a kizárólag helyi és idénytermékek alkalmazása volt.

Szlovéniában nincsenek több oldalas éttermi menük, cserébe a kínálat attól függően változik, hogy a séf milyen alapanyagot szerzett be aznap reggel a piacon.

Tagadhatatlan, hogy az utazók száma évről évre folyamatosan növekszik, hacsak nincs világjárvány és ebből fakadóan utazási korlátozás. A fentiekben említett környezetbarát példák gondolatébresztőek lehetnek mindenki számára, hogy ha újra lehet biztonságosan utazni, igenis helye van a világban a fenntartható turizmusnak. Nem csak Szlovéniában.