Tech

Szociálisan érzékeny vagy csak lusta? – mit mond el rólad, ha hetente új profilképkereted van?

A Facebook egyik funkciója, hogy különböző képkeretek beállításával „ünnepelhetünk, kampányolhatunk, szurkolhatunk, támogathatunk”. Egy kattintás az egész, és a profilképünkön ott díszeleghet az az idea, megmozdulás, kezdeményezés, ami mellett kiállunk. És ezzel talán meg is elégszünk, megveregetjük a vállunkat – akkor is, ha egyetlen dolgot tettünk az ügyért: beállítottuk a képkeretet. Ennek hatása pedig igen kevés. Vagy nem? Véleménycikkünk következik.

A Facebook a kapcsolatokra épül és ezernyi lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük önmagunkat. Egészen olyan (már nevében is), mint egy képeskönyv: beszámolhatunk az életünkről olyan gyakorisággal és olyan mélységgel, ahogyan az nekünk tetszik.

Mostanra a reggelizésről való fotóposztolás, a mindennapokról való szóbeli beszámolók, a névjegyben beállított elvégzett tanulmányok listázása, a könyvajánlók és a történet funkció mellett a profilképünk segítségével is állást foglalhatunk bizonyos kérdésekben. Látszólag ezzel véleményt alkothatunk, megmutathatjuk, milyenek vagyunk, mi számít nekünk. Látszólag. Mert ha belegondolunk, a képkeretek és azok gyakori váltogatása igen félrevezető: egy-egy képcsere egy-egy identitás-kocka a nagy kirakósunkban csupán, ami inkább rólunk szól, mintsem a támogatni kívánt nemes ügyről.

A Facebook részéről okos döntés volt, hogy ezt a funkciót a profilképpel egyesítették. Így röviden és tömören, a másik bejegyzéseinek olvasása nélkül, mindenféle kifejtés és párbeszéd nélkül hirdethetünk szinte bármit. Megmutathatjuk: az identitásunkhoz szorosan kapcsolódó ügyről van szó. 

Persze minden ilyen képkeret ad egyfajta közösségtudatot is. Lehet, hogy barátaink és ismerőseink között találunk „rokonlelkeket”, akiknek látszólag ugyanaz fontos, mint nekünk. A valahova tartozás pedig mámorítóan jó érzés, az egyik alapszükségletünk. Egy ilyen képkeretnek hála elkönyveljük, hogy nem vagyunk egyedül a világban a véleményünkkel.

Ugyanakkor ez a képkeretek nagy hibája is: adnak egy ál-elégedettségérzetet, hiszen

tevőlegesen nem segítettünk az ügyön, a lelkünk mégis megnyugodhat, mintha...

Úgy érezhetjük, hogy tettünk valamit, aminek kézzelfogható eredménye van. Ez pont elég lehet arra, hogy elcsendesítsük a lelkiismeretünket, és abba a hitbe ringassuk magunkat, hogy mi minden tőlünk telhetőt megtettünk. Úgy érezhetjük, hogy kontrolláljuk a helyzetet, holott közel sem. Legtöbbször ugyanis a valódi változás esélyét a fizikális jelenlét és a kézzelfogható tettek adhatják; ha valóban támogatunk egy ügyet anyagilag, munkánkkal, ha beszélgetünk róla ismerőseinkkel, ha formáljuk a környezetünket. Vajon képes erre egy profilkép-keret cseréje?

Ha fontos neked egy ügy, az az első és legfontosabb, hogy tegyél érte valamit, ami túlmutat a mai ember által piedesztálra emelt virtuális közösségi téren. És talán, amikor beálltál segíteni, akár munkával, önkéntességgel, a jelenléteddel vagy bármilyen valós, offline módon, akkor már nem is tűnik olyan fontosnak naponta cserélni a képkereteket. Lehet, hogy annyira magával ragad a valóság, hogy nem fog érdekelni, ki mit lát vagy gondol rólad egy képkeret alapján. És lehet, hogy mások számára is többet nyom a latba a véleményed akkor, ha valóban van mögötte fedezet; tettek, szavak, igazi jelenlét.

Mert ha ezeket felváltjuk egy-egy képkerettel, egyre kevesebbet teszünk majd a környezetünkért, azért, ami fontos nekünk. 

Ajánljuk még:

5 TIPP, HA SZERETNÉD BIZTONSÁGBAN TUDNI A SZEMÉLYES ADATAIDAT A FACEBOOKON
A NŐK JOGA FONTOS, DE A VILÁG BONYOLULTABB ANNÁL, HOGY CSAK AZOKRA FIGYELJÜNK
A FACEBOOKON KÍVÜL NINCS ÉLET. VAGY CSAK OTT KEZDŐDIK IGAZÁN?