Tech

Soha többet unalmas történelemórák! – Így élheted át a múlt sorsfordító pillanatait

Milyen lehet egy séta a honfoglaló magyarok között? Ezt hamarosan számítógépes játékhoz hasonló, interaktív szimulációban tapasztalhatjuk meg, a Történelmi Animációs Egyesület munkájának köszönhetően. A szervezet elnöke, Baltavári Tamás láthatóbbá és átélhetőbbé tenné a magyar történelmet – az efelé vezető útról, az eddigi kép-telenségről és a számítógépjátékok használóiról beszélgettünk. Riportunk.

„Kép-telenek vagyunk” – foglalta össze frappánsan Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület elnöke, miért készít csapatával csataanimációkat a magyar történelem fontosabb ütközeteiről. A korábban tanárként is dolgozó történész célja, hogy megváltoztassa az iskolai és azon kívüli történelemoktatás vizuális kultúráját, ugyanis, mint kifejtette, ezen a téren több mint három évtizedes elmaradásunk van.

„A boldogabb időkben Zichyékkel, Munkácsyékkal készíttettek illusztrációkat történelmi anyagokba. Ennek mindig komoly alapja volt, ahogy a magyar filmgyártásban is kontinuitást tapasztalhatunk egészen a nyolcvanas évekig. Ezt nem törte meg a kommunizmus, sőt, még a Rákosi-rendszer sem: akkoriban olyan nacionalista filmek születtek, mint soha.

Valamikor a rendszerváltás környékén szakadt el ez a szál, azóta csak beszélünk róla”

– osztja meg Tamás. Ő maga korábban történelemtanárként tapasztalta, hogy az interneten található vizuális segédanyagok kínálata elkeserítően szegényes: IV. Béláról például csak rossz minőségű felvételeket talált a Hősök terén álló szoborról, „esetleg egy-két miniatúrát valamelyik kódexünkből, ahol úgy ábrázolják IV. Bélát, ahogy egy kisgyerek ábrázolná”. 

Ezen változtatna a  Történelmi Animációs Egyesület a videójátékok képi világát idéző – egy konkrét játék, a Total War grafikáján alapuló – csataanimációkkal, amik nemcsak bemutatják, de talán közelebb is hozzák a történelmet a fiatal generációhoz. Eddigi munkáik közül talán a legismertebb a nándorfehérvári diadalról szóló videó:

Könnyen beláthatjuk, hogy az amúgy is videójáték-kedvelő ifjú nemzedék tagjait egy-egy ilyen rendhagyó összefoglalóval minden bizonnyal jobban meg lehet fogni, mint azzal, ha valaki szárazon, pusztán szóban elmondja a tudnivalókat. A Történelmi Animációs Egyesület munkái hivatalosan nem részei semmilyen tantervnek vagy tananyagnak, de a hozzájuk érkező visszajelzésekből egyértelmű: a tanárok használják, a diákok pedig szeretik a tartalmakat.

Baltavári ezen felbuzdulva folyamatosan új projekteken dolgozik, a digitális oktatás fejlesztésében fő célja a „törióra tíz percben” koncepció megvalósítása. Tervei szerint, ha elkészül a projekt, az ember „fölmegy a Youtube-ra, és 160 videót talál, ami a kb. 160 középiskolai történelemleckének felel meg. Ezeket megnézheti, aztán elolvassa az ott található infografikus szövegeket”. Az egyesületben remélik, munkájuk gyümölcse komoly segédeszköze lehetne a jövő történelemoktatásának – én pedig egy hamarosan iskolába készülő nagyfiú apjaként csak egyetérteni tudok. Napról napra tapasztalom, hogy

ennek a generációnak a kép a minden, fotókban és videókban kommunikálnak és gondolkodnak;

és bár úgy nevelem a fiamat, hogy szeressen olvasni, nem tudhatom, mikor múlik el az a természetes igénye, hogy a mesekönyvben képek is legyenek, méghozzá pontosan arról a cselekményrészletről, ahol épp tartunk a szövegben. Nála biztosan betalál majd ez a megközelítés, és talán a tananyag részévé is válhatnak ezek a videók, mire beül az iskolapadba. Ha pedig úgy hozza az élet, a mostani iskolások a karantén miatt bevezetendő félig digitális oktatásban is támaszkodhatnának erre a modellre, akár idén ősztől is.

Az egyesület munkáival nem csak az iskolákban találkozhatunk; több naprakész múzeumban is jelen vannak, és tervezik visszatérésüket a gyökereikhez: első filmjeiknél számítógépes játékok grafikáját vették kölcsön, ezúttal pedig ők maguk kezdenének számítógépes játékok gyártásába.

Az egyelőre Történelmi Séták munkacíműet viselő projekt célja, hogy 22 olyan történelmi közeget teremtsenek, amit bejárhat és megismerhet a játékos. Az egyik ilyen helyszín egy honfoglalás kori falu, amiben virtuális sétát téve gyakorlatilag „találkozhatunk” az akkori emberekkel, akikkel szóba is elegyedhetünk, és a régi mesterségekkel való megismerkedés mellett kisebb feladatokat is megoldhatunk. És még ezt is tovább lehet fejleszteni, Baltaváriék ugyanis 360 fokos virtuális valóság szemüvegre is gyártanak tartalmakat,

a kettő ötvözetével pedig a szerencsések igazi időutazásra válthatnak jegyet. 

Márpedig ha valaki azt mondaná nekem, hogy egy híres magyarországi csata helyszínén nem kell mást tennem, mint megállni az egykori csatamező közepén, feltenni egy szemüveget, és máris a két sereg közt találom magam, nem lenne kérdés, hogy a következő hétvégén hová vinném a nagyfiamat.

Ajánljuk még:

LILIOMTÓL A PALÁSTFŰIG: ÍGY KÍSÉRTÉK TÖRTÉNELMÜNKET A GYÓGYNÖVÉNYEK
„DE KÁR, HOGY NEM FIÚNAK SZÜLETTÉL!” – PORTRÉ KARACS FERENCNÉ TAKÁCS ÉVÁRÓL, AKIT MINDEN MAGYARNAK ILLENE ISMERNI
A LEGTEHETSÉGESEBB MAGYAR FELTALÁLÓ, AKIT MÉGIS EGY SZEMFÉNYVESZTÉS TETT HÍRESSÉ: Ő VOLT KEMPELEN FARKAS