A karácsonyi fények története – a hovatartozás szimbólumától az áruházakon át a szívünkig

A karácsonyt évszázadokkal ezelőtt is fények kísérték. Az adventi időszakban egy-egy újabb gyertya meggyújtása egyre több melegséget hozott az otthonoknak, ám a karácsonyi gyertyák azokban a háztartásokban is megjelentek, ahol nem koszorú készítésével várták az ünnepet. A fény ugyanis mindenhol ugyanazt jelentette: Jézus érkezését. Szimbólumként volt jelen, s nemcsak a Megváltó születésének időszakára emlékeztette az embereket, hanem a szeretetre és a melegségre is, amit a világra hozott.

Amíg nem volt elektromosság, egyébként is gyertyákkal világították meg a házakat, de az ünnepi időszakban teljesen más céljuk volt vele: közelebb kerültek a karácsony szellemiségéhez. A 17. századi Németországban, amikor elkezdtek karácsonyfát állítani, még a díszített fákon is gyertyákat helyeztek el. Ez a szokás Luther Márton nevéhez köthető, aki elsőként tett gyertyákat a fára, így magyarázva el a gyerekeinek Krisztus születésének történetét. Ekkoriban

az ablakba tett égő gyertya azt jelezte, hogy a házban élő család keresztény,

és örömmel tölti együtt az időt az arra járó keresztényekkel, ha betérnének egy közös imára.

Nagy változást hozott az elektromosság megjelenése: 1880-ban Thomas Edison egy évvel a villanykörte bemutatása után már a karácsonyra is gondolt, és vasútállomás mellett csinált szabadtéri fényjátékot, hogy minden arra járó és utazó is láthassa. Az első karácsonyi fényfüzér azonban az Edison mellett dolgozó Edward Johnsonhoz kötődik, nyolcvan kis izzóból hozott létre egy sort: 1890-re ezeket a fényfüzéreket már tömegesen gyártották, és az áruházak is ezekkel a fényekkel csalogatták a vevőket a kirakatok felé. A századfordulóra már a különböző hivatalok is kaptak díszkivilágítást, majd ahogy az elektromosság egyre több háztartásban megjelent, úgy jött szaporodtak a karácsonyi fények.

Sokan azonban bizalmatlanok voltak, ugyanis igencsak gyakran okoztak tüzet a fényfüzérek, így 1917-ben bizonyos biztonsági intézkedések után újabb típusok kerültek piacra, az 1930-as évekre pedig már különböző világító alakok is kaphatóak voltak, így hóembert és jégcsapot formázó fények is.

A fényfüzér azonban nem volt olcsó mulatság, sokáig csak a jómódúbbak engedhették meg maguknak: még a nyolcvanas évek végén is sokan használtak gyertyát, ám idővel szinte minden háztartás átállt az izzós változatra, hiszen sokkal biztonságosabb volt, mint tüzet gyújtani a fán.

Fortepan / Erdei Katalin, 1985

 

Magyarországon 1962-ben jelent meg a gyertyánál valamelyest biztonságosabb karácsonyi izzósor, amelyen rendszerint tizenhat, recés, kúp alakú izzó díszelgett. Ekkoriban elektromos karácsonyfadísz névre hallgatott, és a hetvenes évekre igencsak népszerűvé vált. Egy ilyen ára 1976-ban 217 forint volt, míg a fehér színű fényekért 173 forintot kértek. Ekkoriban már kevesebben gyújtottak gyertyát a fákon, de sokáig népszerű volt a csillagszóró, ami továbbra is éberen tartotta a tűzoltókat karácsony környékén. (Forrás: Glázer Tamás: Így karácsonyoztunk a 80-as években – Micropress Digitális és Ofszet Nyomda Kft. Mályi)

Ma már a karácsonyi fények LED-lámpával működnek, ami rendkívül energiatakarékos és biztonságos megoldás, és a lakás bármely zugába világosságot varázsolhatunk általuk. Mára olyan népszerűek lettek, hogy sokan nemcsak decemberben, hanem egész évben is sokan ilyen fényfűzérrel varázsolnak hangulatot az otthonukba vagy egy étterembe: hiszen most is melegséget érzünk a szívünkben, amikor ilyen fényeket látunk.