Ünnep

Így várjuk az újévet angliai magyarként – Az angolok szilvesztere

Angliai magyarként bár hasonlóan ünnepeljük a szilvesztert mint Magyarországon, vannak jelentős különbségek: egy órával később lépünk az újévbe, mint hazai honfitársaink, és ha angolokkal ünneplünk, bizony több meglepetés is érhet!

Angliai magyarként az ember Szilveszterkor sem tud teljesen elvonatkoztatni attól, hogy nem Magyarországon van, például azért, mert nálunk csupán este tizenegy óra van, amikor elkezdenek érkezni az újévi kívánságok az anyaországból. Otthoni családunk és barátaink számára már más évet mutat a naptár, mi pedig egyórás lemaradással követjük őket. Érdekes kettősség van ilyenkor bennem, arra gondolva: az otthoniak már túl vannak rajta.

Az első két főiskolai évemben alig vártam a karácsonyi szünetet, hogy a saját, természetes közegemben töltsem az ünnepeket. Harmadik évben viszont volt kiért maradni, ráadásul az akkori munkahelyem is megkövetelte, hogy dolgozzak szilveszter éjszakán, ugyanis az év egyik legforgalmasabb napja lévén minden dolgos kézre szükség volt.

Pohárszedői munkaköröm ekkor ért a csúcsára:

töméntelen mennyiségű poharat gyűjtöttem be a bárban, s ugyan kiemelt bért nem kaptunk, éjfélkor minket, dolgozókat küldtek fel a színpadra, és onnan köszönhettük az új évet. Nem énekeltünk Himnuszt, mint Magyarországon, hanem kivetítőn néztük a visszaszámlálást, majd ahogy fordult a naptár, a fejünkre hullott a konfetti, és abban az önfeledt pillanatban senkit sem érdekelt, hogy majd nekünk kell feltakarítani.

Éjfél után elindult az Auld Lang Syne, ami angol nyelvterületen igen sok helyen felcsendül az újév beköszöntekor. (Nem véletlen, hogy mi ballagáskor énekeljük, ugyanis ez egy búcsúdal, s nemcsak az óévtől búcsúznak általa, hanem emberektől is, így temetéseken is gyakran elhangzik. Maga az ,,Auld Lang Syne” annyit tesz: hosszú idő óta.)

 

Sokszor töltöttem az itteni szilvesztereket magyar barátaim szervezte házibulikban, és olyan is volt, hogy hozzánk jöttek át ugyancsak magyarok. Társaságtól függ, hogy mennyire ragaszkodnak a Himnuszhoz, ám az valamilyen oknál fogva állandó, hogy amikor éjfélt üt az óra – legyünk akár kettesben vagy bármelyik baráti társaságunkkal – nem kitörő örömmel ünnepeljük az újévet, hanem csendben nézzük a londoni tűzijátékot a tévében pezsgővel a kezünkben. Az ösztöneink komolyságot csempésznek az új év első perceibe. Ezután általában folytatódik a megkezdett szilveszter este, és legyen szó társasozásról, zenehallgatásról vagy beszélgetésről, többnyire jó a hangulat. Csupán az éjfél az, ami különös komolyságot hoz az én, és a velem ünneplő magyarok szilveszterébe.

 

Így ünnepelnek az angolok

Az angolok igencsak megadják a módját a szilveszterezésnek. Ezrek vonulnak ki az utcákra és terekre, hogy megnézzék az éjféli tűzijátékot. Természetesen a fővárosban, Londonban a legnagyobb a felhajtás: amint megkondulnak a Big Ben harangjai, indul a tizenkét percen át tartó tűzijáték, amit az Újévi Parádé követ. Először 1987-ben tartottak ilyet, amikor is az volt a cél, hogy pénzt gyűjtsenek a helyi jótékonysági szervezeteknek. Mára hatalmas bulivá nőtte ki magát az esemény, amire 2004 óta csakis jeggyel lehet bejutni. 

Nem mindenhol tűzijátékkal köszöntik azonban az új esztendőt: a szomszédos Skócia Stonehaven nevű városában tűzlabda-parádéval égetik el az előző év rossz szellemeit, Yorkshire-ben pedig mondókával kezdik az évet, amiben fekete és fehér nyulakról mesélnek: fusson el a fekete rossz szerencse, és ugorjon melléjük a fehér, az új, a jó.

Az angol rendszer igencsak kegyes a munkába járókkal: amennyiben január elseje vasárnapra esik, átcsúsztatják január másodikára a szabadnapot, ilyen esetben elég csupán harmadikán dolgozni menni.

Az angolok újévi hagyományai

Bár itt is vannak újévi hagyományok, korántsem olyan ismertek, mint Magyarországon a sajátjaink. Angol ismerőseimnek igencsak kutatni kellett az emlékeik között, hogy mit is kellene csinálniuk az év első napján. Egyiküknél szokás, hogy január elsején

a család legfiatalabb férfi tagjának el kell futnia a ház hátsó ajtajától az első ajtóig, mert csak így lesznek szerencsések. 

Észak-Angliában az, aki újév napján elsőként lép be a házba, szerencsét hoz az egész családnak. Ez az ember azonban nem tartózkodhat bent éjfélkor, és illik ajándékot magával vinnie, például egy pénzérmét, mely által a vendégfogadónak nem lesznek anyagi gondjai az új évben. Ildomos kenyeret is vinnie, hogy a háznál mindig legyen étel, sót, hogy íze is legyen az ételnek, boldogságot pedig egy üveg itallal garantál. 

Az amerikai filmekben látható szilveszteri csóknak is angol gyökerei vannak: ideális esetben párok között csattan el, ha pedig egyedülállóként vág bele valaki a következő esztendőnek, egy csókkal biztosítja magának a szerelmet az évre – csattanjon az el bárkivel is.

Ajánljuk még:

„Az üvegművesség oktatásában nagyhatalom vagyunk” – UNESCO örökségelem lett az üvegművesség

A hatodik alkalommal megrendezett GlasSpring kiállítás közel 60 alkotó munkáin keresztül mutatja be a sokszor generációról generációra hagyományozott, ma már szinte kizárólag autonóm módon, kis műhelyekben, stúdiókban gyakorolt szaktudás és művészet aktuális állapotát és egyéni útkereséseit. A Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap nyílt Glass is Forever – Az üveg örök! kiállítás megnyitóján adták át az okleveleket az UNESCO listára 2023 decemberben felkerült A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei nevű örökségelem magyarországi képviselőinek.

 

Már követem az oldalt

X