A dédnagymamám száz éves is elmúlt, amikor meghalt. Nincs sok emlékem róla. A nagyszüleimmel lakott egy kis melléképületben. Többnyire sötét ruhákban járt, a fejét kendővel kötötte be. Emlékszem a ráncaira. Délelőttönként főzőcskézett magának, jó időben az udvar közepén álló hatalmas diófa alatt ücsörgött egy zöldre festett thonet széken, vagy elsétált a kapuig a szőlőlugassal szegélyezett járdán, hogy hosszú perceken keresztül a forgalmat figyelje. Lassan ment, de nem csoszogott, és mindig volt a köténye zsebében selyemcukor. Az 1800-as évek végén született, élt mindkét világháború idején, látta a világ ezernyi változását élete száz éve alatt. Sajnos annak idején nem kérdezgethettem ki úgy, ahogy most tenném, pedig biztosan sok izgalmas és érdekes története lett volna. Nem tudom, hogy akart-e sokáig élni: száz évig és még egy kicsivel tovább, abban azonban biztos vagyok, hogy élete utolsó évei békések voltak, sokkal-sokkal békésebbek, mint fiatal(abb) korában. És csak remélni lehet, hogy ez szerinte is szép lezárása volt az életének.
Foto: Unsplash / Yu Kato
Abban biztos vagyok, hogy sokan szeretnének sokáig élni. Biztosan vannak közöttük olyanok, akik azért, mert félnek a szenvedéstől és a haláltól. Akik talán az életükben sem látják a jót és a szépet, de az elképzelt fájdalomtól és ismeretlen sötétségtől még jobban félnek, s így inkább mégis az életükhöz ragaszkodnak. Azt azonban inkább
remélem, hogy többen vannak, akik az élet szépsége és szeretete miatt igyekeznek még tovább maradni, minél tovább élni.
S közöttük van, aki a borban és van, aki a szerelemben véli felfedezni a hosszú élet titkát. Mások a gyerekek, unokák mosolyában, vagy éppen a finom ételekben, a friss levegőben, szeretteik ölelésében.
Fotó: Unsplash / Nat Fernandez
A kék zóna településeinek titka
Állítólag léteznek olyan helyek a Földön, ahol nemcsak egy-egy ember él az átlagosnál hosszabb ideig, hanem jellemző ez a lakosságra általában. Öt település tartozik ebbe a halmazba, ebbe az úgynevezett „kék zónába”. A kifejezést először Dan Buettner használta abban a cikkben, ami 2005. novemberében jelent meg a National Geographic magazin címlapján, és a hosszú élet titkának ígéretével kecsegtette az olvasókat. A szerző szerint tehát
ez az öt település tartozik a „kék zónába”: Okinawa (Japán), Szardínia (Olaszország), Nicoya (Costa Rica), Icaria (Görögország) és Loma Linda Kaliforniában (USA),
ahol egyébként hetednapi adventisták élnek. Magát a fogalmat Gianni Pes és Michel Poulain hozta létre: egy demográfiai kutatás során kék köröket rajzoltak a térképre, amelyen a hosszabb ideig élő népcsoportokat jelölték, innen ered tehát a „kék zóna” elnevezés.
Buttler szerint azok, akik sokáig élnek, főleg „helyes dolgokat” tesznek az életükben, és kerülik a „rossz dolgokat”. Könnyűnek hangzik, nem igaz? De nézzük az úgynevezett „helyes dolgokat”! Ide tartozik például a rendszeres testmozgás. De ez nemcsak azt jelenti, hogy ezek az emberek rendszeresen sportolnak, hanem azt is, hogy sokat mozognak a hétköznapokban is. Sétálnak, gyalogolnak, lépcsőznek, nem restek felkelni a kanapéról és tenni-venni a ház körül, kertészkedni, jönni-menni.
Fotó: Unsplash / Minh Pham
A második fontos dolog, ha sokáig szeretnénk élni, hogy minden napban találjunk okot, valami célt, örömöt, ami miatt érdemes felkelni és elkezdeni az újabb 24 órát. A következő ajánlatos, megszívlelendő „helyes dolog” a társas kapcsolatok ápolása: jókat beszélgetni, minőségi időt tölteni a barátokkal, a családdal. És kellemes időtöltésre törekedni mindenkivel, akivel csak találkozunk napközben. Mindez segíthet abban, hogy könnyedebben, gördülékenyebben haladjon az ember egyről a kettőre.
Végül, de nem utolsósorban pedig fontos, hogy mindig szem előtt tartsuk: legyen szó akár az étkezésről, az életmódról vagy az általunk kialakított szokásokról, az egészséget és
az egészségeset választani nemcsak lehetőség kell, hogy legyen, hanem kötelességünk is.
Ha ezt a négy dolgot szem előtt tartjuk, nemcsak hosszabb élettartamra tehetünk szert, de az átlagnál jobb mentális és fizikai állapotot is elérhetünk vele. Vagyis úgy tűnik, hogy rövid és hosszú távon is megéri.
Tudtad, hogy már tudományosan is bizonyított, hogy az idősödés bölcsebbé tesz?
Ajánljuk még: