Nyafogás helyett összefogás: így lehet védekezni a tavaszi fagyok ellen

Romantikus mámor és ami mögötte van

Paul Suttont háborús rémálmai riasztják fel az éjszaka közepén a Napa-völgyi Aragon-birtokon, de alighogy magához tér, félreverik a harangot (40. perc). Fagyveszélyt jelez a baljós hang – mindenki rohan menteni a szőlőt. A hatalmas ültetvényen minden sorban tüzeket gyúlnak, és a birtok apraja-nagyja lepkeszárny-szerű legyezőkkel tereli a meleget a szőlőtőkékre. Las Nubes megmenekül. Alfonso Arau 1995-ös Pár lépés a mennyország című romantikus mozijában Maurice Jarre felejthetetlen zenéjére feledkezünk bele a gyönyörű képsorokba, Anthony Quinn, Keanu Reeves és Giancarlo Giannini játékába.

Ha viszont képesek vagyunk lefejteni a romantikus fátylat, azt is megláthatjuk talán, hogy nagyon is valóságos Alberto Aragón (Giancarlo Giannini) „Mindenünket elveszíthetjük...” mondatában a kétségbeesés: a fagy az egész termést letarolhatja, vagyis az egész család egzisztenciáját fenyegeti. A szőlőültetvény – ahogy bármilyen kert – nem nyolcórás munka, hanem életforma: teljes embert kíván, sőt, ennél is többet. Összefogást, áldozatot, azonnali cselekvést, ha a helyzet megkívánja. Nincs helye kifogásnak, se nyafogásnak.

Amikor az élet szüli a filmet

Az alábbi képsorok nem a film kedvéért készültek, a valóság szülte őket. Dél-Tirolban a szőlőültetvények, almaültetvények és különböző ültetvények károsodásának megelőzése érdekében a gazdák több ezer fagyvédelmi gyertyát gyújtottak, lélegzetállító látványt nyújtva a leszálló éjben. Ezt az ősi technikát használják a gyümölcsösök és a szőlők védelmére hideghullámok idején. A cél, hogy a hőmérséklet ne csökkenjen 0 °C-fok alá. 

A speciális fáklyatípust elsősorban szőlőültetvények melegítésére használják, de alma- és barackültetvények mentésére is hasznos. A sorok között gyúló apró tüzek felmelegítik a környező levegőt és megakadályozzák, hogy az éjszakai fagyok a szőlőt károsítsák. A szakemberek szerint Dél-Tirolban 1987-ben volt utoljára ilyen hideg – olyan település is akadt, ahol –9 °C-fokot mértek. 

A fagy elleni védekezés módszerei

A tavaszi fagyokban, amikor a hőmérséklet akár –9 °C-fokig is lecsökkenhet, a szőlő a rügyek elvesztését kockáztatja, a bortermelők pedig a termésveszteséget. Idén a korán érkező felmelegedés hatására minden gyümölcs sokkal korábban bontott rügyet, virágot, és a fákban, szőlőben meginduló életnek már biztató eredményei vannak. A fagyveszély ugyanakkor mg nem múlt el, érdemes résen lennünk. Több módszerrel is tudunk védekezni a fagykárok ellen – hogy melyiket választjuk, attól függ, mire van lehetőségünk a saját kertünkben, szőlőültetvényünkön.

Fotó: antifrostcandles.com

1. A szőlőtőkék felmelegítése

A szőlőrügyek –-3°C-fokig bírják, ez alatt fennáll a fagyás veszélye: a vízben gazdag nedv megfagy, és – ahogy a borászok mondják – „megégeti” a virágok vagy a levelek embrionális szöveteit. Ez okozza a növény több részének pusztulását. Ezt elkerülendő  fel kell melegíteni a szőlőtőkék körüli levegőt. Különböző eszközökkel tehetjük ezt meg:

• Gyertyákkal és parazsakkal

Az egyik elterjedt szokás a gyertyák elhelyezése. Ez a módszer abból áll, hogy nagy gyertyákat, fémdobozokban lévő petróleumtömböket helyeznek el a szőlőben. A gyertyák természetes viaszból készülnek, ezért használatuk környezetkímélő. Egy másik trükk az, hogy a szőlőültetvényeken parazsakat gyújtanak, jellemzően szalmabálákból. A gyertyák és a parazsak felmelegítik a szőlőtőkék körüli levegőt, és megakadályozzák, hogy a hőmérséklet túlságosan lecsökkenjen. Ilyenkor, a levegő keverésére ventilátorokat is használhatunk, amik szétoszlatják a meleg levegőt, megakadályozva ezáltal a fagyást. A szalmaégetés ugyanakkor nem veszélytelen, de kontrollált környezetben a füstölgő parázs melege is sokat segít a szőlőtőkék védelmében.

• Fűtőtestekkel

Egyes helyeken a fűtőtestek használata is elterjedt: ezeket a szőlősorok közé helyezik, és akár 3°C-fokra is képesek emelni a levegő hőmérsékletét. A fűtőtestek használata gyönyörű éjszakai látványt nyújt, de nem túl környezetkímélő, ugyanis ezek az eszközök szén-dioxidot bocsájtanak ki.

• Propánégőkkel

Ez a módszer megfizethetőbb, automatizáltabb és kevésbé környezetszennyező. Az a lényege, hogy propánégőket használnak a szőlőültetvényben, amelyek a levegőt melegítik. Hektáronként 150 égőre van szükség.

2. Locsolás

A locsolás abból áll, hogy a szőlőtőkéket vízzel permetezik. Ily módon a rügyek jégtakaróba kerülnek anélkül, hogy a bennük lévő víz megfagyna. Ezt nevezik szuprahűtésnek. Ez a technika kényes, mert a jégkocka nem olvadhat ki túl gyorsan. Ezért addig kell locsolni a telkeket, amíg a hőmérséklet ismét pozitívvá nem válik. A permetezés tehát folyamatos. Ez a rendszer hatékony, de jelentős energiabefektetést és eszközparkot igényel, ezért ezt a rendszert gyakran csak a legveszélyeztetettebb parcellák esetében alkalmazzák.

3. A levegő mozgatása

• Szélturbinákkal

A szélturbinákat fagyvédelem esetén levegőbefúvóként használják: a 11 m magas szélkerekek a levegő felkavarásával a szőlőtőkék fölött található levegőt a tőkék felé irányítják. Ez a levegő – amely egy kicsit melegebb – lehetővé teszi a szőlőtőkék felmelegítését.

• Helikopterek

A nagyüzemi szőlőművelésben, a világ nagy borgazdaságaiban helikoptereket is használnak a levegő felkavarására. Az alacsony magasságban (20 m alatt) repülő helikopter felkavarja és felmelegíti a szőlőtőke feletti levegőt. Így a szőlő szintjén a levegő melegebb lesz, ami megakadályozza a fagyást. Ez a művelet továbbra is veszélyes, mivel hajnalban, tehát kevés fénynél végzik. Emellett nyilván drága is.

Nincs lehetetlen, csak tehetetlen – szól a magyar bölcsesség, és úgy tűnik, hogy a világ más tájain is pontosan értik: a bajban az összefogás és a gyors cselekvés a leghatékonyabb erő.

A természet az úr, de a magunk jószágának, birtokának mi vagyunk a gazdái, tehát nem mutogathatunk ujjal az időjárásra,  nem ülhetünk ölbe tett kézzel: időben kell védekeznünk a fagykárok ellen!