Mint emberek a sót... – ami nélkül nincs ízes élet
„Úgy szeretlek Édesapám, mint emberek a sót!” – mondja a mesebeli királyleány, és valljuk be, a furcsa megfogalmazás ellenére – királyi édesapjához hasonlóan – igazat kell neki adnunk. Elsőre talán azt hihetnénk, hogy a só csak egy a gyakrabban használt konyhai ételízesítők közül, azonban ha jól végiggondoljuk, életünk szinte minden területén találkozhatunk vele. Változatos felhasználási lehetőségeihez hasonlóan történelme is izgalmas: volt már fizetőeszköz, rendeztek vele adósságot, ráadásul az egyik legjobb minőségű kősót Európában éppen a Kárpát-hazában bányásszák.
Azt hiszed neked szól, ám valójában ezért illatosak a virágok
Madárcsicsergés és virágillat: talán ez a két dolog jut eszünkbe először a tavaszról. S bár sokunk számára a friss pompájukban tetszelgő, illatozó, színes virágok valóban egyet jelentenek a tavasszal – Portánkon már kóstolgatjuk is az első ibolyavirágokat – vajon tudjuk-e, miért is jó a növénynek, ha már-már bódító illatfelhőbe burkolja a köré tévedőket?
Permakultúra – gazdálkodási forma, amely a növények és kertészek életét egyaránt megkönnyíti
Míg néhány évtizeddel ezelőtt a városban vagy a városokhoz közeli agglomerációkban lakó népesség teljes emberi populációra vetített aránya alig érte el az 50 százalékot, pár éven belül ez a szám meghaladhatja a 90 százalékot is! A városban lakó népesség arányának robbanásszerű növekedésével párhuzamosan a klasszikus vidéki területek lakosságszáma ijesztő mértékben csökken, a vidék elnéptelenedik. A kiürült területeket egyre nagyobb arányban vonják nagyüzemi mezőgazdasági művelés alá, vagy éppen hagyják parlagon. A Földanya rendszerszintű leélésével szemben valós megoldást keresők ugyanakkor ma már számos olyan lehetőség közül is választhatnak, melyek a globális tendenciák mellett valódi, a gyakorlatban is kipróbált alternatívát kínálnak.
A somvirág legendája
Emberemlékezet óta világmagyarázatokat gyárt az ember, a számára fontos dolgokról pedig egyenesen legendákat. A folklórhagyomány kultúránk legerősebb szövete: éppen arra garancia, hogy íratlanul is továbbadhassuk azt az ősi tudást, amelyből azzá a közösséggé lettünk, akik ma vagyunk. A legendák valójában olyan útjelzők, melyeket követve kultúránk mélyrétegeihez juthatunk. Kikelet havának első napján fogadjátok szeretettel kimeríthetetlen folklórkincsünkből a somvirág legendáját.
Talajmunkára fel! Minden, amit a jól termő földről tudnod kell
Az előkészítéstől egészen addig, hogy mit hova érdemes vetned a kiskertedben!
Metsző kérdések: a gyümölcsfákért vagy önmagunkért ragadunk metszőollót?
Egy kertre ránézve két dolgot azonnal meg lehet állapítani. Az egyik, ha gazdája nyugdíjba vonult, mert ilyenkor a kert kivirul, rendezettebbé válik, hiszen immáron a kertészkedésre is bőven jut idő. A másikra február környékén derül fény: könnyen megtudhatjuk, mekkora a létra a háznál, ugyanis pont olyan magasra vannak metszve a gyümölcsfák… Tél vége felé bizony sok ember tenyere kezd viszketni, nyúl automatikusan az ágvágóért és metszőollóért. A fákkal foglalkozó kertészt pedig szinte naponta hívják, hogy tud e segíteni a metszésben, hiszen azt ilyenkor kell végezni. De vajon valóban kell, vagy csak a szántáshoz hasonlóan ez is egyfajta régi beidegződés?
Szárítmány, morzsolmány, fűszersó – a gyógynövények útja a termőhelytől az asztalunkig
A gyógynövények legtöbbször akkor jutnak eszünkbe, ha valamilyen betegséget szeretnénk megelőzni, vagy éppen valamilyen nyavalyából szeretnénk a segítségükkel kigyógyulni. Szerencsére azonban ezekre a növényekre nem csak kórságokkal kapcsolatban gondolhatunk, hiszen a fűszernövényként is nagyon sok örömet szerezhetnek fogyasztóiknak! Már a tavasz első gyógynövényeire is érdemes fűszernövényként is gondolni, és úgy gyűjteni őket, hogy ne csak teába jusson belőlük.
Karnyújtásnyira vannak ezek a páratlan energiabombák – le ne maradj a tavasz első gyógynövényeiről!
Az első ibolyát mindig megeszem – mentségemre szóljon, hogy kandírozott virágját állítólag Erzsébet királyné is szívesen fogyasztotta. Bár a cukrozáshoz hasonló királynői huncutságokra a magamfajta kertésznek módja – és valljuk be – igénye se nagyon van, az illatos-ízes kis virág hosszas rágcsálása számomra a tavasz érkezésének egyik legfontosabb rituáléja… Az ibolya mellett ilyenkor számos másik növény is előbújik a hó vagy éppen a korhadó avar alól, melyek a hosszú téli zöld-ínséget követően akár kint a természetben, azonnal fogyasztva, vagy éppen konyhában feldolgozva is vitaminokkal és egyéb tápanyagokkal látják el szervezetünket.
Ne becsüljük alá a fagyvédelem jelentőségét!
A tavaszi időszak egyik legnagyobb kihívását a hideg és meleg időszakok teljesen hektikus váltakozásai okozzák. Elég akár csak néhány melegebb nap, a hosszú tél után startra készen álló növények máris hajtani, rügyezni kezdenek, amit könnyen tönkretehet egy váratlanul érkező hidegbetörés. Vegyünk sorra néhány olyan praktikát, melyekkel kiskertekben is megvédhetjük növényeinket!
Lemondással nyert tisztaság és erő – a böjt minden vallásban alapvető gyakorlat
Korunk embere a böjt fogalmához a legtöbb esetben valamiféle negatív érzetet társít. Éhezés, lemondás, szűk idők… „Meg lesz még ennek a böjtje!” – szól a mondás, amelyet magunk is inkább figyelmeztetésként, semmint bíztatásként dörgölünk embertársaink orra alá. De mi is volt régen, s mi lehetne ma is a böjt? Milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a hazai egyházak szokásrendjében? A régi ember számára a böjti időszak éppúgy az évkör természetes részét alkotta, mint a különféle ünnepek vagy a legegyszerűbb hétköznapok, de vajon a böjt valóban csupán lemondással és hiányérzettel jár?
