Ez állati! Ha az állatok dönthetnének róla, vajon melyiket választanák?
Idén negyedik alkalommal hirdették meg azt az intézményeknek szóló pályázatot, ami egyszerre hívja fel a figyelmet az állatvédelem fontosságára, és igyekszik megteremteni az aktív cselekvést intézményi és közösségi szinten is. A bölcsődék, óvodák, iskolák, gyógypedagógiai intézmények és gyermekotthonok április 30-ig nyújthatják be pályázatukat az „Állatbarát” cím elnyerésére – mutatjuk a részleteket!
Kezdetét vette a költési szezon – vigyázz te is kerted madaraira!
Kezdetét vette az igazi tavasz, és ezzel együtt a természet is új életre kel. Egymás után bontják szirmaikat a virágok, csapatostul rajzanak ki a beporzók, és nászénekektől vált hangossá a kertünk. Az év egy különösen csodálatos időszaka ez, amikor milliónyi élet kezdi meg szárnyalását, beépülve a természet sokszínű rendszerébe, hogy puszta létezésével is segítse a fennmaradásért vívott küzdelmeket.
Növényeink üzennek: ilyen a talajunk állapota a kertben
Kötött vagy laza? Meszes vagy savanyú? A sikeres kertészkedés alapfeltétele a növények igényeinek megfelelő termőtalaj. A legtöbbünknek azonban nincs lehetőségünk drága laborokban bevizsgáltatni kertünk éltető talaját, így kénytelenek vagyunk a természet jelzéseire figyelni. És ha jobban belegondolunk: nem is feltétlenül szükséges részletes analízis ahhoz, hogy megismerjük a lábunk alatt elterülő életteret, hiszen a belőle táplálkozó vad- és gyomnövények részletes képet adnak állapotáról.
Segítsük madarainkat odúk kihelyezésével! Mutatjuk, milyennel!
Magas vagy alacsony, kis lyukas vagy nagy nyílású, álló vagy fektetett – variációk feldolgozhatatlan sorával találjuk szembe magunkat, amikor kertünk madarai számára igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. Nem egyszerű eligazodni a különböző típusok útvesztőjében, ezért most egy részletes útmutatással készültünk – egy igazán madárbarát tavasz reményében. 
Történetünk főhőse egy fa – nevezd te is kedvenc fádat az Év Fája hazai versenyére!
Talán mindannyian ismerünk egy-egy olyan fát, aminek árnyékában már gyermekkorunkban is megpihentünk, vagy amely megmentéséért egy egész város fogott össze. Találkozhattunk már olyannal is, amely csodával határos módon élte túl a legnagyobb viharokat, vagy amelyet a kihalás széléről sikerült visszahozni. Minden ilyen fának és minden hozzá kapcsolódó történetnek inspiráló ereje van, ezért ne habozzunk: jelöljük kedvenc történetünket, és lombkoronás főhősét az idei Év Fája versenybe!
A hely, ami elhozta lelkembe a csendet – a belgiumi Villers-apátság
Az útról már látszódtak a romok, amelyek méltóságteljes óriásként emelkedtek a kissé kopár, márciusi tájban. Érezni lehetett, hogy valami egészen kivételes élmény vár ránk a falak mögött, de az eszembe sem jutott, hogy valami mással, valami sokkal többel távozhatok a puszta látogatásnál.
35 éve gondoskodnak a hagyományos mesterségek továbbadásáról – a Kaptár Egyesület inspiráló története
Fiatal korában, a műszaki rajzok készítése közben még eszébe sem jutott, hogy valamikor, a távoli jövőben egy teljesen más területen kamatoztathatja kézügyességét és kreativitását. Aztán jött egy ötlet, megépült az első kemence, és ez elindított egy teljesen új életet, aminek középpontjában a mézeskalácsok és a népművészet hagyományainak ápolása áll. Turós Jánossal, a Kaptár Egyesület elnökével beszélgettünk mesterségekről, népművészetről és a fiatalabb generációk bevonásáról.
Új, invazív kártevő a gyümölcsösben: a kajszi levéltetű
Bár a kajszibarack mindig is kihívások elé állította a termelőket és lelkes kerttulajdonosokat, a kajszifákon az utóbbi időkig nem volt jellemző a levéltetvek kártétele, de jelenléte sem igazán. Az elmúlt években azonban szembetűnő változást tapasztalhattunk az ágak sűrűje között: egyre jelentősebbé vált a levéltetvek térfoglalása. Mi állhat a változás hátterében, és mit tehetünk ellene: ennek igyekeztünk utánajárni.
A körülöttünk élő csendes segítők nélkül nincs sikeres kertészkedés – a madarak nélkülözhetetlen szövetségeseink
Elfelejtettük, vagy csak nem akarjuk látni azt, amit elődeink pontosan tudtak: a körülöttünk élő csendes segítők nélkül nincs sikeres mezőgazdaság. Halkan, szinte észrevétlenül végzik munkájukat – de mi már nem halljuk meg a halk csodákat. Nem látjuk, nem tanuljuk, és már észre sem vesszük – pedig nélkülük valószínűleg sehol sem tartanánk.