Felismered a gyümölcsfákat virágaik alapján?

A gyümölcsfák virágzásának sorrendje

A tavasz első virágba boruló gyümölcsöseiből nyáron kajszibarackot szüretelhetünk. A korai fajták már kibontották szirmaikat – a kertészkedők pedig aggódva figyelik, lesz-e fagy, ami megálljt parancsolhat nekik. Ezt követi majd az őszibarack, a szilva, a cseresznye és a meggy. A körte és az alma később borul virágba, a sort pedig a dió zárja.

Még el sem rugaszkodott a tavasz, de sokan már csengő, mosolygó barackokról álmodunk. Egyelőre be kell érnünk a nemsoká virágzó fák látványával, és ha van a közelünkben barackültetvény, érdemes bekérezkednünk egy sétára – közben ne mulasszunk el fotózni sem!

A szilváról kevesen tudják, hogy az egytelen gyümölcs, amiből ha eleget fogyasztunk, képes megóvi, sőt visszaépíteni csontjainkat csontritkulás esetén. Tudományos kutatásokra sincs szükségünk azonban ahhoz, hogy a frissen és ezerféle feldolgozott formában népszerű gyümölcsért rajongjunk. Íme tavaszi virágai!

 

Egyik első, fáról szedhető gyümölcsünk, a cseresznye csokorban érik és csokorban virágzik. Jellegzetes látvány a tavasszal virágba boruló terebélyes cseresznyefa – ha aláállunk enyhe szellő idején, virágeső hullhat ránk. 

 

Leginkább fajtagazdag és fogyasztásunkban is legsokoldalúbban felhasználható gyümölcsünk az alma. A tavaszi almafavirágzás nemcsak gyönyörű látvány, de illata és a szél hordozta szirmok már az egyre melegebb idő és a majdani gyümölcs zamatának ígéretével is kecsegtetnek.

Lédús nyári, aranysárga koraőszi, keményhúsú téli – a körte hazai őshonos fajtáiból 109-et jegyez Kovács Gyula pórszombati génbankja. A sokféle körte közül talán nem mindegyiket ismerjük, de bizonyára mindannyiunknak megvannak a kedvencei. Virágja nem különben pompázatos!

A gyümölcsök királynője virágában is pompázatos. A gránátalma milliónyi zamatos magja önmagában, de salátákban is, a belőle nyert gyümölcslé pedig üdítőként is ínyencségnek számít. Virágja a tavaszi kert látványos ékessége, igazi különlegességnek számít.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a régen elfeledett naspolya új reneszánszát éli hazánkban. Ismét felfedezzük, egyre több kiskertben jelenik meg a jellegzetes gyümölcs, ami hajdanán királyi konyhák ínyencségei között is szerepelt. A hagyományos magyar gyümölcsösökbe nemcsak gyümölcséért, hanem a naspolyafa keménységéért is szívesen ültették.

 

Mi jut eszünkbe a mandulavirágzásról? Talán a Tisza partján mandulafa virágzik kezdetű népdal, esetleg van Gogh Mandulavirágzás című festménye vagy Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című epigrammája. nem véletlen, hogy a népköltészet és a művészet is ihletre lelt e páratlan természeti jelenségben, hiszen a mandulavirágzás valóban csodálatos. 

 

Hosszú, vékony szőlőfürtökben függnek a diófa virágai: méltán csodálkozunk rajta, vajon hogyan lesz ezekből kemény burokba zárt fenséges csemege őszire. Nem színével varázsol el a dió virága, inkább titokzatos formájával, metamorfózisával. 

 

A tavaszi gyümölcsöskert gyógyír a léleknek, kényeztetés a szemnek. Szépséggel és a bőség ígéretével kecsegtet, egyben azt is jelzi, hogy elérkezett az intenzív kertészkedés ideje. Rajtunk is múlik, hogy nyárelőtől késő őszig milyen hozamnak örülhetünk. A gondos és okos kertész úgy válogatja össze a különböző gyümölcsfajtákat, hogy egész évben legyen mit szüretelnie – így volt ez a bölcsességéért sokat emlegetett paraszti kultúrában is. A gyümölcs értéke a marháéval, azaz a jószágéval vetekedett, hiszen ha húst nem is ettek mindennap, de a frissen termő gyümölcsök laktató, tápanyagdús étekként adtak erőt az emberpróbáló munkához.