Dubrovniktól alig húsz kilométerre, egy meredek domboldal és az Adria türkizkék vize között húzódik meg Trsteno különleges világa. A levegőben rozmaring és ciprus illata keveredik a sós tengeri széllel, a kőlépcsők között gyíkok sütkéreznek, odalent pedig hullámok mossák a sziklákat. Nehéz eldönteni, hogy egy történelmi kertben járunk, egy reneszánsz birtokon vagy egy botanikai gyűjteményben, mert ez a különleges hely igazából mindhárom egyszerre…
Több mint ötszáz évvel ezelőtt kezdődött…
A birtok története egészen 15. század végéig nyúlik vissza: a terület a Dubrovniki Köztársaság egyik legjelentősebb nemesi családjáé, a Gučetić–Gozze famíliáé volt. A korabeli dubrovniki nemesek közül sokan kereskedőként vagy diplomatákként járták a Földközi-tenger kikötőit, és amikor egzotikus növényekkel találkoztak, gyakran küldtek magokat és facsemetéket az otthoniaknak. Így alakult ki az a különleges gyűjtemény, amiből később az Adriai-tenger partvidékének legrégebbi arborétuma született.
A reneszánsz ember számára azonban a kert nem csupán dísz volt: a harmónia, a tudás és a természet iránti tisztelet megtestesítőjének számított. Trstenóban ezért a dísznövények mellett gyümölcsösök, gyógynövények és árnyas sétányok is helyet kaptak- a birtokot évszázadokon keresztül folyamatosan alakították és szépítették: a reneszánsz alapokkal barokk elemeket ötvözve.
A látogatók többsége már a bejáratnál megáll egy pillanatra: két hatalmas keleti platán (Platanus orientalis) emelkedik a főkapu mellett, amelyek a szakemberek szerint körülbelül ötszáz évesek. Valószínűleg még a 15. század végén ültették őket, amikor Európa éppen csak elkezdte felfedezni az Újvilágot. Törzsük több méter átmérőjű, lombkoronájuk pedig olyan árnyékot ad, amely a legforróbb nyári napokon is hűvös menedéket kínál a látogatók számára.
A kert egyik legszebb része a 18. századi barokk szökőkút, amelyet a római isten, Neptunusz alakja díszít. Körülötte kőpadok, díszes korlátok és geometrikus virágágyások idézik fel a mediterrán főúri kertek világát, a háttérben álló pavilonból pedig lenyűgöző kilátás nyílik az Adriára. A távolban apró szigetek rajzolódnak ki, a mélykék víz és a világos mészkőfalak kontrasztja pedig olyan látványt teremt, amelyet a látogatók közül sokan Horvátország egyik legszebb panorámájaként emlegetnek.
Több mint kert
Az arborétumban több száz növényfaj található, és a mediterrán táj jellegzetes növényei – ciprusok, olajfák, babérok és gránátalmák – mellett számos egzotikus faj is helyet kapott. Pálmafák, óriás agávék, kaméliák, bougainvilleák és különféle díszcserjék teszik változatossá a kertet. A teraszokkal tagolt domboldalnak köszönhetően minden néhány lépés után új nézőpont tárul a látogató elé: hol egy árnyas lugas, hol egy kőlépcső, hol pedig a tengerre néző kilátópont ragadja magával a figyelmet.
A termesztett növényfajok gyűjteménye (ami nagyrészt a reneszánsz kertben található) ma körülbelül 465 taxont tesz ki, 111 családból. A fajok növényföldrajzi eredete szerint a legnagyobb számban mediterrán és európai növények találhatók (31%), ezt követi az ázsiai (22%), és jelentős számú amerikai növény (17%). 25,61 hektáros területén az arborétum számos különböző egységet foglal magába: a történelmi reneszánsz kertet és villát, a 20. század elejéről származó történelmi neoromantikus kertet, a történelmi olajfaligetet, valamint a molyhos tölgy, az aleppoi fenyő és a mediterrán cipruserdők, illetve a partmenti sziklanövényzet természetes növényzetét.
Nem véletlen, hogy a kert több jelenet hátteréül szolgált a Trónok Harcában, és a sorozatban a Királyvár palotakertjeiként jelent meg. A forgatások után a hely népszerűsége is jelentősen megnőtt, bár szerencsére a kert meg tudta őrizni nyugodt hangulatát.
Háborúk nyomában
A Trsteno Arborétum története azonban nem volt mindig ilyen békés: az 1667-es nagy dubrovniki földrengés jelentős károkat okozott a környéken, de a kert csodával határos módon túlélte a pusztítást. A Dubrovniki Köztársaság történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája az 1667. április 6-i raguzai földrengés volt: a rengés Dubrovnik jelentős részét romba döntötte, és a környező birtokokat sem kímélte. Az arborétumban több építmény megsérült, a támfalak és egyes kertépítészeti elemek megrongálódtak, számos fa kidőlt vagy súlyosan károsodott, és a helyreállítás évtizedeken át tartott.
A modern időkben, az 1990-es évek délszláv háborúja során az arborétum ismét súlyosan megsérült: rakétatalálatok érték az épületeket, és tűzvész pusztított a növényzetben. 1991. október 2-án és 3-án, a horvát függetlenségi háború idején a Jugoszláv Néphadsereg tengeri és légi támadásokat intézett a Dubrovnik környéki területek ellen. Az arborétumot tüzérségi találatok érték, majd tűz ütött ki, amely a kert nagy részét elpusztította.
A pusztítás során a növényállomány jelentős része megsemmisült, a történelmi kert számos szakasza leégett, részben megsérült a Gučetić–Gozze család reneszánsz nyaralója, az arborétum legrégebbi részei is károkat szenvedtek, és a tetejében még fosztogatások is történtek. A helyreállítás hosszú évekig tartott, a kertészek és természetvédelmi szakemberek azonban óriási munkával újraélesztették, és ma már a látogatók szinte semmit sem érzékelnek a múlt sebeiből.
Amit érdemes tudni a látogatás előtt
A Trsteno Arborétum Dubrovnikból autóval körülbelül fél óra alatt elérhető, de a rendszeres buszjáratokkal is megközelíthető. A kert területe nem túl nagy, kényelmes tempóban másfél-két óra alatt bejárható. A nyári hónapokban célszerű reggel vagy késő délután érkezni, amikor a hőmérséklet kellemesebb, és a kényelmes cipő szinte kötelező, hiszen a kert számos lépcsővel és lejtős ösvénnyel tagolt. Az élmény viszont maradandó: mindenképp megér egy látogatást!
Történelmi kertek sorozatunk folyamatosan bővülő gyűjtőoldalát itt találják.
Borítókép: Pudelek (Marcin Szala)/commons.wikimedia.org
Történelmi kertek
Monet kertje Giverny-ben
