Téli tartósítási kisokos: frissen tarthatod a szőlőt, paprikát és tököt is!

Sok ezer évvel időszámításunk előtt készítettek már bort és ecetet a tartósítás határozott szándékával, a korai egyiptomi emlékek pedig a búza szárításáról, és minőségmegőrzéséről mesélnek. A görögök és rómaiak sóval dörzsölték be a húst, hogy minél tovább megtartsa szavatosságát, az óceánok lovasai pedig a kifogott halak szárításával kísérleteztek, hogy a hosszú utakon vagy nem várt probléma esetén is legyen mit ennie a hajó legénységének.

Felmenőink gondosan megőrizték az elődök által összegyűjtött tapasztalatokat, és újabb praktikákkal kiegészítve azokat, a lehetőségek végeláthatatlan tárházát hagyták ránk bölcsességül. 

Íme néhány hasznos tanács, avagy tartósítás természetesen

Sajnos a mai világban egyre kevésbé ismerjük, és tartjuk tiszteletben a körforgás természetes dinamikáját. Ma már a leghidegebb téli napokon is zöldségek és gyümölcsök széles választékát szerezhetjük be a szupermarketek polcairól. Általános igény lett a folytonosság, a bármikor elérhető széles repertoár, a „most és mindig” realitásokat nélkülöző elve. Pedig a természet minden évszaknak saját kincseket adott.

Tavasszal kiéhezve várjuk a retek, a spenót vagy a friss saláták ízeit, nyáron nem győzünk válogatni a finomabbnál finomabb gyümölcsök és zöldségek között. Bokorról szemezgetjük a málnát, szörpöt főzünk a meggyből, és nem tudunk betelni a napfény ízével telt paradicsomokkal. Ősszel hódít a dió, fénykorát éli a szőlő, télen pedig levesben úszhat a póréhagyma és teret nyerhet a vadon termő kökény is.  

A zöldségfélék legnagyobb részét pincében, száraz homokban tarthatjuk el legjobban.

A sárgarépát, petrezselyemgyökeret, karfiolt, karalábét, zellert megtisztítva, gondosan rétegezve, tetejét homokkal letakarva tároljuk. A káposztaféléket akár a kamrapolcon is tarthatjuk, arra viszont figyeljünk, hogyha beköszönt a fagy, a növények is megfáznak. Ez ellen takarással, a zöldségek bebugyolálásával védekezhetünk. Nem kell más hozzá, mint egy tiszta pokróc, zsákanyag vagy más jól szellőző alternatíva.

A hagyma, a burgonya, a paprika és a tök frissességéről sem kell lemondanunk

A vöröshagyma leginkább a kosárban történő felakasztást kedveli, a fokhagyma pedig a klasszikus füzérbe fonást szereti a legjobban. Arra figyeljünk, hogy mindkét esetben a száraz, hűvös helyen való tárolás a leginkább célravezető, a szobahőmérsékleten tartott füzérek hamar romlásnak indulhatnak a konyhában.

A kertben termett, vagy szezonjában piacon vásárolt burgonyát lehetőség szerint pincében tároljuk. A burgonya tárolása télen is odafigyelést igényel: alkalomadtán válogassuk át a szemeket, a csírákat távolítsuk el, a hibás darabokat a tovább fertőződés és rothadás elkerülése érdekében vegyük ki.

Hosszantartó lehetőségeket biztosíthatunk azzal, ha a tárolóláda alá valamilyen éket, alátámasztást teszünk, hogy alulról is jól szellőzhessenek a burgonyaszemek. Kevesen tudják, hogy a paprika is kitűnően tárolható pincében, homokba rejtve. A paprikákat gondosan tisztítsuk meg, szárazon fektessük száraz homokrétegek közé, biztosítsuk a megfelelő szellőzést.

Az odafigyeléssel tárolt paprikák egészen tavaszig is képesek ellátni a családot.

Hasonlóan élvezhetjük a tökfélék ízét is a hóeséses napokon, ha egy apró trükköt megtanulunk: a tök szárát vágjuk rövidre, a vágás felületét pedig mártsuk forró viaszba. De kipróbálhatjuk a meszes technikát is: a tököket híg mészoldattal meszeljük be.

Ha biztosra akarunk menni, raktározzunk csíkos héjú tököt, mert vastag héjának köszönhetően ez a legtovább eltartható fajta.

Gyümölcsmegőrzés, de nem lefagyasztva!

Akár szőlőt is elrakhatunk későbbre, ha akasztva tároljuk. Ha a hetek múlásával a felakasztott szőlő fonnyadni kezd, tegyük a fürtöket egy szűrőbe, helyezzük forrásban lévő vízzel telt lábos fölé, és takarjuk le. A gőznek köszönhetően a szőlő új életre kel, ha pedig tálalás előtt hideg vízbe mártjuk és lecsöpögtetjük, a frissen szedett gyümölcs élményét idézhetjük fel.

Vazelines tojás? 

Kissé extrém ötletnek tűnhet, de valóban bevált módszer a tojás tartósítása is. A tojásokat alaposan kenjük be vazelinnal, helyezzük nagyméretű üvegekbe, az üveg tetejét fedjük le papírral, és tegyük sötét, hűvös de jól szellőző helyre.

Akármennyire is hihetetlennek tűnik, az így eltett tojás még hónapok múlva is felhasználható.

Ha a tyúkok a hideg miatt nem éreznek kedvet a tojásrakáshoz, nem árt ha van a kamrában egy kevés vazelines tojás, amit fel lehet használni a reggeli tojásrántottához, piskóta készítéséhez vagy éppen krémek főzéséhez.

Ne legyünk restek tájékozódni a tartósítás színes világában, mert egy-egy jó módszerrel színt, tartalmat és nem utolsósorban egészséget tudunk csempészni a szűkös napokba, amikor a testünknek és lelkünknek a legnagyobb szüksége van rá. Érdemes időt, energiát szánnunk a gondos előkészítésre és tárolásra, mert a hideg estéken felelevenített nyári hangulat felejthetetlen pillanatokat tud okozni.

Nyitókép: Daria Shevtsova / Pexels