Érdre menni a Magyar Földrajzi Múzeumba? Első hallásra nem hangzik valami jól. Már eleve Érd város sem a legütősebb desztináció, a földrajzi múzeum sem kimondottan vonzó úticél. Én most mégis arra biztatok mindenkit, hogy egyszer kerekedjen fel, és lesz, ami lesz, látogasson el ebbe a különleges világba. Hogy miért teszem, annak számos oka van. Ezek között az első az, hogy szerintem a magunk megismerése után, kis hazánk feltérképezése a legfontosabb.
Az egyik kulcsszó: a térkép
Mert anélkül nem mennénk semmire és sehová. Ma, amikor csak éppen azt kell tudnod, hová indulsz, semmi mást, mert az okos eszközök megmondják, hogy onnan, ahol vagy, merre, mivel, milyen gyorsan juthatsz el, megmutatja, hol van dugó, hol kell útdíjat fizetni, merre jár a busz, hol kell kijönni az aluljáróból, akkor joggal kérdezheted: minek a térkép egyáltalán? Ki használ már ilyet? Hol van már az az idő, amikor széthajtogattuk, az eltervezett útvonalra cérnát fektettünk és a léptékkel megmérve számoltuk ki, hány kilométert kell megtenni? A térkép nem egy idejemúlt dolog. Jó, ha éppen nincs térerő, vagy ha egyben szeretnéd látni a felfedezni való vidéket. A hagyományos papírtérkép használata javítja az irányérzéket, fejleszti a térlátást. Nem vagyok egyedül azzal, hogy szeretek kiteregetni térképeket, és gondolatban utazni már bejárt vagy oly vágyott vidékekre. Az asztal nagyságú térkép láttán azonban ott egy másik kérdés is. Hogyan készül a térkép? Ma már persze könnyű drónokkal vagy műholddal lefotózni, de hogyan jutottunk el idáig? Belegondoltál már abba, hogyan tájékozódtak eleink?
Tabula Hungariae
Magyarország legkorábbi fennmaradt, nyomtatott országtérképe a Tabula Hungariae 1528-ból. A latin és német nyelvű országleírással ellátott térképet egy Lázár nevű ember készítette, aki Bakócz Tamás érsek alatt hivatalos teendőket látott el. A világ emlékezete program nemzetközi tanácsadó bizottsága javaslatára az UNESCO 2007-ben felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára a középkori Magyar Királyságnak a mohácsi csata utáni állapotáról ismereteket adó térképet, ami csak egyetlen példányban létezik. A Tabula Hungariae előtt Anonymus közölt először földrajzi adatokat. Nekik vajon mi volt a vezérfonal, ami alapján tájékozódtak?
Földgömb- és térképtörténelem
A Magyar Földrajzi Múzeumban végigkísérhetjük a térképek történetét, a legnevesebb térképészeket. Közelről láthatjuk azokat a műszereket és segédeszközöket, amelyek segítenek a térképek elkészítésében, és pontos képet kapunk arról, hogyan készül el egy földgömb.
Megismerjük a földrajzi leírások készítőit, a Balaton kutatóit, a geográfiai nagy klasszikusainak életét. Olyan nagy nevek életébe pillanthatunk be, mint Cholnoky Jenő, a sokoldalú földrajztudós, Szabó Pál Zoltán, a Mecsek és környékének kutatója, Mendöl Tibor, a magyar településföldrajz megteremtője, vagy Bulla Béla, a természeti földrajz művelője.
A növényföldrajz megalapozói
Szorosan kapcsolódik a földrajzi ismeretekhez a flóra tudománya. A hazai flóra felfedezője, a magyar növényföldrajz megalapozója Kitaibel Pál munkássága előtt hódolhatunk, és külön tárlóban láthatjuk Jávorka Sándor és Csapody Vera műveit. Jávorka Sándor a növénytan kiemelkedő kutatója, Csapody Vera pedig a növényvilág tudományos ábrázolásának mestere volt. Nekem különösen öröm, hogy őt személyesen is ismerhettem, mert a nagyanyámat oktatta középiskolában, és két ízben találkozhattam vele öregdiák-találkozón.
Magyar utazók, földrajzi felfedezők
A látogatók közel hetven magyar utazó életútjának segítségével ismerhetik meg, hogy milyen szerepet játszott nemzetünk a Föld megismerésében, a térképek fehér foltjainak eltüntetésében. Volt közöttük őshazakutató, szabólegény, nyelvész, geológus és szerzetes, de ami közös bennük, hogy mindannyiukat a világ megismerésének vágya hajtotta távoli tájak felé.
A kiállítást a Glóbuszok terme nyitja meg, ahol a múzeum földgömbjeiből láthatnak az érdeklődők váltogatást, a legjelentősebb magyar utazók útvonalát ábrázoló térképpel szemben. Ebben a teremben mutatjuk be a világ körüli utazást tett magyarokat, mint Bartha Gyulát és Sulkovszky Zoltánt, akik egy Harley Davidson motorral járták körbe 8 év alatt bolygónkat.- olvashatjuk a múzeum honlapján.
Állandó kiállítások a múzeumban
Képet kapunk a Kárpát-medence tudományos feltáróiról, a „földisme leíróiról”, a barlangkutatás fontos eredményeiről és önálló egységben Erdély kutatóiról. A 3276 expedíciós nap nevet viselő kiállítás a múzeum alapítójának, dr. Balázs Dénesnek az életét mutatja be. A kiállításon a geográfus nyomában tehetünk Föld körüli utazást a repülőtérről indulva. Bepillantást kapunk a barlangok, a sivatagok, az őserdők, a jég- és a vulkánok világágába és távoli népek szokásaiba. A kiállításban nemcsak a földrajz szerelmesei érezhetik otthon magukat, hanem a földrajzjegytől függetlenül minden kíváncsi és a világra nyitott érdeklődő- ajánlja figyelmünkbe a kiállítást a múzeum.
Érd elszórt természeti kincsei
Érdről nem gondolnánk, hogy bővelkedne természeti kincsekben. Pedig elszórtan találhatunk említésre méltó és Natura 2000 területeket, mint a Duna partján a Beliczay sziget, az Érdi Magaspart vagy a Sánc-hegy, ahol hazánkban egyedülálló módon a kék virágú deres szádorgó lelhető fel. A Fundoklia-völgy a Kárpát-medence egyik legősibb lakóhelye, ahol Magyarország legjelentősebb paleolitkorú neandervölgyi vadásztelepének nyomait találták meg a kutatók. Csupa olyan érdekességet dob elénk a tárlat, amiért érdemes újra visszajönni, és az említett helyeket személyesen is felkeresni, akár Levenduna utat bebarangolni az őslevendulástól egészen a Dunáig.
Tudás, kaland, egzotikum és török kori minaret
Most a Magyar Földrajzi Múzeum, a Wimpffen-kúria kertje éppen felújítás alatt áll, nincs lehetőség arra, hogy sétáljunk a méltóságteljes gesztenyefák alatt, nagy felfedezőink szobraiban elmerengve. De maga a múzeum kánikulában, esőben, szélben, vagyis minden időben érdekes és izgalmas, vagyis tudás, kaland és egzotikum egyben, ahol észrevétlenül nem csak utazunk térben és időben, hanem ismeretekkel is gazdagodunk. Nem mellékesen pedig Érdet is rátesszük a múzeumi térképünkre. Ha pedig időnk engedi, ne mulasszuk el megnézni a ófalui minaretet, hiszen a pécsi, az egri, a szigetvári és az esztergomi mellett Érd is magáénak mondhat egy jellegzetes török kori építményt.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Amikor már semmi sem elég
Hogyan ronthatja el a pénz az életünket?
