Pécsett töltött gyerekkori élményeim közé tartozik sok egyéb mellett Vasarely művészetének megismerése. Akkor nyílt meg a Vasarely múzeum, és engem kisiskolásként teljesen lenyűgözött formabontó művészete, zseniális optikai játéka a színekkel, formákkal, fényekkel. Születésének 120. évfordulójára a hazai múzeumok most különleges tárlatokkal készültek Budapesten, Pécsett, és ez jó alkalom arra is, hogy felfedezzük rejtett hazai alkotásait is.
A Pécsett született mester a XX. század képzőművészetének egyik kimagasló újítója volt, az op-art és a kinetikus művészet atyja. Azon kevés magyar művészek egyike, akinek nevét, műveit szerte a nagyvilágon ismerik, és az 1960-70-es években igazi világsztár volt.
Csiszár Győzőből Victor Vasarely
1906-ban Csiszár Győző néven, édesanyja családi nevét kapva házasságon kívül született. Később édesapja vezetéknevét vette fel, Vásárhelyi Győzőként élt tovább, majd Franciaországba emigrálva Victor Vasarely néven lett igazán ismert.
Az op-art, az optikai művészet megalapítója
Vasarelyt tekinthetjük az op-art, az optikai művészet festészeti irányzata egyik megalapítójának, a New York Times egykor az irányzat „nagyapjának” nevezte. „Amikor 1930-ban magam mögött hagytam Magyarországot, már mindent magamba szívtam, amivel az absztrakt művészetem megalapíthattam.” – vallotta a művész, akinek korai művei, az 1935-ös Sakktábla és az 1937-es Zebrák az op-art előfutárainak tekinthetők. Először 1965-ben keltett világszenzációt a geometriai formákkal optikai illúziókat létrehozott alkotásaiból nyílt op-art-kiállítás New Yorkban.
„A művészetnek közkinccsé kell válnia”
Vasarely művészetével kilépett a kiállítóterek falai közül, úgy vélte, a művészet jövője a kollektív kreativitásban rejlik. Munkái elemi erővel hatottak az építészetre, a formatervezésre, a divatra. Úgy tartják, hogy univerzális vizuális nyelvet teremtett, és ő nyitotta meg a kaput a digitális művészetek felé.
Ma a néhány hónapos kisbabáknak javasolt kontrasztos, baba-geometriás könyvek is itt, Vasarely művészetében gyökereznek, és a szakemberek szerint a magas vizuális ellentétekkel vibráló képek kiemelkedően segítik a babák látásfejlődését az első hónapokban.
Mitől lett Vasarely világhírű?
Munkáiért hírességek lelkesedtek, például Andy Warhol, Yoko Ono, André Breton, Claude Pompidou vagy Jacques Chirac.
- 1969-ben David Bowie Space Odditycímű albumának borítóján Vasarely Planetáris folklór-sorozatának pöttyös mintái láthatók.
- 1971–1972-ben két híres logó fűződik a nevéhez, a Renault és a müncheni olimpia logóját tervezte.
- 1979-ben Monte Carloban, a Kongresszusi Központ tetejére álmodott meg egy mozaikot, hogy a tengerparti kilátást színesítse. Az alkotás hatalmas, a műholdképeken jól kivehető.
- 1982-ben az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien Vasarely 100 darab számozott szitanyomatát magával vitte a világűrbe.
- Az elmúlt 10 évben Vasarely műveit több mint 20 milliárd forintért keltek el a nemzetközi aukciókon, vagyis nem túlzás, hogy ő a „legdrágább” magyar képzőművész.
Vasarely Magyarországon
Magyarországon 1968-ban került sor az első kiállítására, a Szépművészeti Múzeumban, később ezek a művek Pécsre kerültek. Ma Óbudán, a Zichy-kastélyban van a legátfogóbb Vasarely-gyűjtemény. Pécsett a Janus Pannonius Múzeum Vasarely kiállítása művész szülővárosában nyújt teljes képet a teljes életműről a korai reklámgrafikáktól a monumentális kinetikus alkotásokig.
„A jövő geometrikus, sokszínű és napfényes várost ígér. A plasztikai művészet kinetikus, sokdimenziójú és közösségi lesz benne. Nyilván absztrakt is, a tudományokhoz közelálló.” –(Victor Vasarely, 1953)
A Déli pályaudvar mostoha sorsú kerengőjében fellelhetünk egy elfeledett alkotást, egy kék árnyalatú geometrikus képet méteres gaztengerben. A győri Nemzeti Színház homlokzatán kerámiakép, Kecelen a Zsolnai gyár közreműködésével készült egy hatalmas mozaik alkotás, amely ma a Nevelési Központ falát díszíti. A LECEK nevet viselő fali integráció 1984 óta az összefogásnak, a művészet iránti tiszteletnek, a szép iránti szeretetnek jelképe, a Bács-Kiskun megye Értéktárának kiemelkedő kulturális öröksége. Hosszan sorolhatnánk még, hogy hol akadhatunk bele a kiváló művész alkotásaiba, de most a 120 éves jubileum alkalmával elég három helyszínt meglátogatni ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a világhírű alkotó életművéről.
Három kiállítás egyetlen jeggyel
Victor Vasarely páratlan látványvilágát most egy jeggyel látogathatjuk végig. A budapesti Szépművészeti Múzeum Vasarely 120 kiállításán kívül a Magyar Nemzeti Galéria Kinetikus víziók tárlata és a Neo Kortárs Művészeti Tér Vasarely Don’t Go Home! című kiállításai is megtekinthetők. A korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek térhatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig betekinthetünk Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakába.
Így együtt a három kiállítás érthetővé teszi Vasarely majd’ ötven éve szárnyra kélt gondolatát: „A jövőben a csillagok s az atomok közé egyedül az absztrakciók illenek. A fizika hatalmas tájain költészet fakad.”
Óbuda helyett a nyáron Pécsre fókuszáljunk
A Zichy kastélyban található Vasarely Múzeum most ideiglenesen zárva tart, de szeptembertől megújult és Claire Vasarely műveivel kiegészített kiállítással várja a látogatókat. Pécs városa nemcsak a 120 éves jubileumot, hanem a Vasarely Múzeum 50 éves születésnapját is ünnepli, így egy egész éves programsorozatot kerekítettek. A Janus Pannonius Múzeum és Pécs, a modern művészet, az innováció és a vizuális gondolkodás városa is várja a modern művészetek rajongóit. A sokszínű és napfényes város 50 éves múzeuma úttörő szerepet tölt be a hazai kultúrtörténetben, Magyarország első olyan állandó közgyűjteményi tárlata, amely teljes egészében a geometrikus absztrakcióra épült.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
„A magyar gasztronómia mezítlábas gyalogosa”
A lecsószezon kezdetére egy kis irodalom és történelem
