Egyre gyakrabban tűnik fel a közösségi médiában a „soft love” kifejezés, amelyet sokan a drámáktól mentes, nyugodt kapcsolatok trendjeként azonosítanak. Mások azt mondják, egyszerűen azt kereszteltük át, amire valójában mindig is vágytunk, a biztonságos, érzelmi intimitással teli, kölcsönös elfogadáson alapuló kapcsolatot. De vajon tényleg unalmas, ha nem kell állandóan csatázni? Ha félszavakból is megértjük egymást? Lehet-e szenvedélyes a szerelem akkor is, ha nem a bizonytalanság, féltékenység és állandó konfliktusok mozgatják? Erről beszélgettünk Havasi Judit imágó párterapeutával, családrendszeri konzultánssal.
Mi is az a soft love?
A párterapeuta szerint a kliensek nem soft love kapcsolatot keresnek, hanem nyugodt, biztonságos és pozitív érzésekkel kapcsolódást. „Akik hozzám fordulnak, azt mondják, olyan kapcsolatot keresnek, ahol önmaguk lehetnek, miközben van közelség, nincs állandó dráma, nem kell folyamatosan azon gondolkodni, hogy vajon mit érez a másik. A „soft love” lényegében a toxikus kapcsolatok ellenpontja. Talán van olyan tapasztalatunk, ami azt sugallja, hogy csak az az igazi szerelem, ami tele van drámával, féltékenységgel, bizonytalansággal, akár mélységes fájdalommal. Pedig a gyengéd szerelem egyáltalán nem nélkülözi az érzelmeket vagy a szenvedélyt, csak nincs benne szenvedés. Van viszont érzelmi biztonság. Önmagunk lehetünk, a másik nemcsak néz, hanem lát is bennünket. Nem kell folyamatosan megfejteni, mit akar és nyugodtan el lehet mondani neki, ami a lelkünkben zajlik. Megoszthatjuk egymással a világainkat és egy-egy konfliktus korántsem jelenti a kapcsolat végét.”
Miért vágyunk rá?
A szakember szerint a viharos kapcsolatok hosszútávon kimerítik az idegrendszert. Ha az érzelmi életünkben sok a bizonytalanság, az idegrendszerünk folyamatos készenléti állapotban működik, hiszen nagy energiával figyeljük a veszély jeleit, a másik reakcióit, így felkészítve magunkat a következő konfliktusra, esetleg a csalódásra. Tulajdonképpen a védekezési mechanizmusainkat működtetjük. Sokan egyszerűen belefáradnak az állandó érzelmi hullámvasútba és olyan kapcsolatra vágynak, ahol nincs szükség a készenléti és a túlélő üzemmódra.
Mi húz vissza mégis a viharos kapcsolatokba?
A vonzalom nem mindig tudatos, hangsúlyozza a terapeuta. A szerelem romantikus szakaszában úgy érezzük, hogy teljessé váltunk a másik mellett, energikusak, életteliek vagyunk, legszívesebben minden időt együtt töltenénk.. Az imágó-elmélet szerint ilyenkor egy tudattalan kép aktiválódik bennünk a szeretetről, amely a gyermekkori tapasztalatokból épül fel. Ebben a belső képben azonban benne vannak a gondozóinkkal megélt jó és rossz élményeink egyaránt. A szerelem elején elsősorban a pozitív oldalt látjuk, mivel erre hangolódik testünk-lelkünk és a hormonális folyamatok is segítik az idealizálást. Azt reméljük, hogy a kapcsolat majd begyógyítja a régi sebeket. Aztán ahogy felszáll a rózsaszín köd, egyre jobban látszanak a különbségek. Ami korábban vonzó volt, egyszerre idegesítővé válhat. Ez azonban nem feltétlenül jelenti az, hogy rossz embert választottunk, hanem megérkeztünk a kapcsolat természetes fejlődési szakaszának a következő állomására.”
A soft love nem megtalált, hanem felépített kapcsolat
Fontos megérteni, hogy a „hatalmi harc” szakaszban megélt veszekedések sora nem hiba egy kapcsolatban, hanem egy természetes fejlődési szakasz. A kérdés nem az, hogy eljutunk-e oda, hanem az, hogy mit kezdünk vele – hangsúlyozza Havasi Judit. „Azok a párok, akik képesek túljutni ezen az időszakon, tudatosabb kapcsolódást alakítanak ki, és ezzel elérkeznek az igazi szerelemhez, ahol már nem az a cél, hogy mindenben egyetértsenek, sokkal inkább az, hogy kíváncsiak maradjanak egymás világára, miközben önmagukat sem adják fel. Egyszerre tudnak figyelni mind a saját szükségleteikre, mind a partner valóságára.
A konfliktus nem a kapcsolat vége, a biztonság nem egyenlő az unalommal
A hosszú távon is jól működő kapcsolatok sem mentesek a vitáktól, itt azonban a felek hamarabb felismerik, hogy kibillent az egyensúly és képesek újra kapcsolódni. Épp attól lesz erős a kapcsolat, hogy a konfliktus után vissza tudnak találni egymáshoz. A biztonság nem konfliktusmentességet jelent, hanem azt, hogy a nehéz helyzetek sem szakítják szét a kapcsolatot. És ez a biztonság korántsem egyenlő az unalommal, pedig a két fogalmat gyakran összekeverik. „Egy biztonságos kapcsolatban érzelmi közelség, nyitottság van, tudunk beszélni a félelmeinkről, a vágyainkról és a szükségleteinkről. Megértjük, hogy ami történik, az nemcsak a párunkról szól. Rálátunk arra, hogy amit csinál, hogyan emlékeztet minket a gyerekkorunkra. Ezt merjük megmutatni neki, és tőle együttérzést kapunk. Megérti, hogy ha változtat a jelenlegi viselkedésén, az a mi sebünk gyógyulását is segíti. Ez olyan mély intimitást hozhat létre, ami a szexualitásra is pozitív hatást gyakorol. Ez a fajta intimitás nem gyengíti, hanem erősíti a vonzalmat. A szenvedélyt nem a dráma, hanem a kapcsolódás táplálja. Az unalom inkább akkor szokott megjelenni, ha eltűnik a valódi kíváncsiság és kapcsolódás.
Mit rontanak el a romantikus mítoszok és mi a valóság?
A filmek és a regények gyakran azt sugallják, hogy az „igazival” minden magától működik. Ez önmagában nem gond, csak akkor, ha az álomvilágot összekeverjük a valósággal, hiszen a hétköznapokban minél közelebb kerülünk egymáshoz, annál több sérülékeny pontunk kerül napvilágra. Mivel általában nem tanultuk meg, hogyan beszéljünk ezekről, ilyenkor gyakori, hogy az egyik fél közeledne, miközben a másik visszahúzódik. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szeretet, hanem azt, hogy másképp keressük a biztonság érzését. Ilyenkor kezdődik a „húzdmeg-ereszdmeg” játék. Az egyik fél annál jobban közeledik, minél nagyobb a hiányból fakadó feszültség. A másik ugyanebben a helyzetben időt vagy teret kér. Elindul az ördögi kör, minél jobban közeledik az egyik fél, annál jobban távolodik a másik. És fordítva: minél jobban kihúzódik az egyik fél, annál jobban távolodik a másik. Az is sokat segít, ha nem azonnali reakciót várunk, hanem megkérdezzük, mikor lenne alkalmas a beszélgetés. Sok konfliktus nem a témán, hanem az időzítésen bukik el.”
A kapcsolatban is lehet gyógyulni
A kapcsolatok nemcsak eredményei, hanem terepei is a fejlődésnek. Ritka, hogy két „kész” ember találkozik. A szerelem egyúttal lehetőséget nyújt arra, hogy fejlődjünk, megtanuljunk kérni, határt húzni, megmutatni a sérülékenységünket és a konfliktus után újra kapcsolódni. Általában pont azzal tudjuk boldoggá tenni a párunkat, amiben nekünk kell fejlődnünk. Ezáltal nemcsak önmagunkban gyógyulunk, hanem a kapcsolatban is. Persze ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a partnerünknek kell megmentenie bennünket. Sokkal inkább azt, hogy új tapasztalatokat szerzünk önmagunkról és egymásról.
A stabil kapcsolat 5 fő jellemzője
A párkapcsolati szakértő 5 olyan konkrét, biztos jelet említ, amiből pontosan felismerhetjük, hogy biztonságos és élő kapcsolatban vagyunk.
- Nemcsak a hibákat, hanem az értékeket is látjuk egymásban. Az elismerésünket, hálánkat rendszeresen ki is fejezzük.
- Nem csupán logisztikai kérdésekről beszélünk, hanem arról is, mi zajlik bennünk.
- Úgy érezzük, a másik megért bennünket, akkor is, ha ő máshogy gondolja, vagy mást tenne a helyünkben.. A szaknyelv ezt validációnak nevezi, mi úgy mondjuk, azt érezzük, hogy a másik valóban érti-érzi az élményünket és annak van értelme számára.
- El tudjuk fogadni és viselni, hogy különbözőek vagyunk. Nem akarjuk mindenáron meggyőzni egymást a saját álláspontunkról és nem tekintjük veszélyesnek, ha a másik mást gondol vagy érez. Van testi kontaktus közöttünk (ölelés, simítás, puszi, vagy csók).
- Képesek vagyunk javítani az adott helyzeten, és az eltávolodás után vissza tudunk találni egymáshoz és meg tudjuk beszélni, mi csúszott el.
Amit érdemes megjegyezni
Ha új kapcsolatot keresünk, érdemes időt adni arra, hogy megértsük a saját működésünket és levonjuk a korábbi kapcsolatok tanulságait. Ha pedig kapcsolatban élünk, fontos, hogy felismerjük saját mintáinkat és észrevegyük, amikor nem a jelen helyzetre, hanem egy régi sérülésre reagálunk. A biztonságos kapcsolat nem attól jön létre, hogy két tökéletes ember találkozik, hanem attól, hogy két ember újra és újra a kapcsolódást választja a védekezés helyett. A soft love lényege nem a tökéletesség, hanem a közösen felépített biztonság.
Fotók: 123rf
A csend kétarcúsága
Ünnepek idején, amikor végre kiléphetünk a hétköznapok rohanásából, több időnk van egymásra nézni. Valóban egymásra.
