A Tűz útja tanösvény komoly túra, nem néhány állomásból álló, egy óra alatt letudható kis séta. Összesen 27 kilométer hosszan kanyarog a Káli-medence hegyein és völgyein át, és nagy alapossággal mutatja be a térség vulkánjait, a régmúltat, az egykor itt munkálkodó hatalmas erőket. Érdemes több napra elosztani, vagy csak egy-egy részét bebarangolni. Bármely részét is vesszük górcső alá, bármely irányba is indulunk, mindenképpen izgalmas és látványos túrában lesz részünk.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park által kijelölt 13 állomással tarkított útvonal a monoszlói Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet, a Boncsos-tetőt, a Fekete-hegyet, Szentbékkálla környékét, a Kopasz-hegyet látogatja végig. A tanúhegyek látványa és megmászása, a sziklák, a kövek, az épített örökség, egyre-másra balatoni háttérrel a kék túra legszebb szakasza is egyben. Nincs ennél szebb vidék, itt úgy érzi az ember, hogy otthon van.
Június óta újra látogatható a Hegyestű Geológiai bemutatóhely
Természetvédelmi szempontból, az itt fészkelő és fiókákat nevelő ragadozó madarak miatt a bemutatóhely június elejéig nem fogadott látogatókat. Nyáron viszont annál inkább! A messziről is jól kivehető kőforma látványa felcsigázza a fantáziát: vajon mire hasonlít? Nekem Szentbékkálla felől egy fekvő óriás, aki az ég felé tekinget, tátja száját, talán ásít. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, a nyersanyag-kitermelésnek köszönhetően viszont feltárult a hegy belső szerkezete, láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.
Az egykori bazaltbányában ma kiállítás látható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani történetéről, felépítéséről, természeti értékeiről, betekinthetünk a bazaltbányászat mikéntjébe. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított szabadtéri kőpark egy geológiai időutazás, akárcsak a Tihanyi-félszigeten a gejzírkúpok világa.
A bazaltkúp tetejére felmászva csodálatos panoráma tárul szemünk elé. Az egész Balaton-felvidék, mint egy térkép, úgy hullámzik, a Balaton csillogó víztükre itt-ott beragyog. Panorámatérkép segít beazonosítani a jellegzetes tájrészleteket, a Káli-medencét körbeölelő hegyeket, és a Tűz útja vonalát. Tiszta időben a Keszthelyi-hegység, a Tátika, a Csobánc, a Gulács és egészen messze a Fonyódi-hegy is befigyel.
"Ott áll Szent György hegye. Néma méltósággal, fenséges nyugalommal. Ez is kúp. Ez is tűzhányó volt millió év előtt. Hatalmas vállain duzzadnak az izmok. Minden izomduzzadás óriási sziklagombolyag. Az egész hegy mégis kerek, valami csodálatos szerszámmal simára, gömbölyűre faragta az alkotás. Nem is hegy ez, hanem dombormű." Eötvös Károly
Vulkáni örökség, mosóházak és gyönyörű épületek
A Boncsos-tető alatti felhagyott kőfejtő a vulkáni örökséget mutatja be, Köveskálon és Kővágóörsön mosóházakat ismerhetünk meg. Ezek a mai napig megmaradt épületek a falusi mindennapok és egyben a társasági élet fontos helyszínei voltak. Így megőrizve, felújítva sehol máshol nem fordulnak elő a Kárpát-medencében, csak itt. Aki vezető nélkül rója az utat, az információkat a kétnyelvű táblákról olvashatja le. Miközben a Tűz útját járjuk, szemünk a szebbnél szebb, jellegzetes falusi házakat pásztázza.
Népi építészetünk leginkább karakteres, mégis tájba simuló ágának egyedi arculatát a helyi építőanyagok felhasználásának és a különleges jelentőségű vakolathímeknek, vakolatdíszeknek köszönheti. Terméskő fehér fugával, vakolattal, vagy fehérre meszelve, nyeregtető, nádtető, barokkos oromfalak, lopott tornác és gádor jellemzik az épületeket, amelyek mellett lehetetlen elrohanni, mert mindegyiknek van olyan szeglete, ami új és új fotótéma. Soha nem lehet megunni!
A Káli-medence szíve: Köveskál
Az 1700-as években épült mosóház és a Városkút mellett itt is szépséges házak, présházak, pincék közt kanyarog az út, és ha figyelmesek vagyunk, akkor a Csodaszarvas szobrát is lencsevégre kaphatjuk. „A Csodaszarvas szobor Köveskál honfoglalás korig visszavezethető történelmét szimbolizálja” – áll a fémagancsot viselő, fából készült szobor talapzatán. Aki megéhezne, itt több színvonalas étterem kínálatából is választhat, a magyar és mediterrán konyha minden ízéből.
A szőlők közt barangolva Szentbékkálla felé útba ejthetjük az Eötvös-kilátót, Kővágörs közelében a Kornyi-tavat. Bármerre indulunk, templomok és paloták romjaiba akadhatunk, mint a Sásdikáli templomrom, Kerekikál, Sóstókál és a Velétei templomromok, a salföldi kolostorrom. Nekünk legutóbb éppen a Pusztapalota rom került az utunkba, amelynek veszélyes voltát tábla jelezte. Innen tudtuk meg, hogy egykor a veszprémi püspök palotája lehetett, és különlegességét az egyik épen maradt sarokkő adja.
"A romnak van szépsége. Tetőtlen falak, merész oszlopok, düledék kövek, mohos üregek, egykori ajtók és ablakok óriás nyílásai, vihar süvöltése a nyílásokon, forgószél tánca a falromok között, vércsebagoly a falak odúiban, vadvirágok hervadt bokrai az ormokon. Mindenütt az elmúlás, és mégis élet mindenütt. Emlékek a múltról, szájról szájra szálló hagyományok az embereknél, képzelet és andalgó érzések széppé teszik a puszta várat." Eötvös Károly
Kőtenger
A szentbékkállai kőtenger jóval nagyobb kövekkel kecsegtet, mint a Kővágóörs határában elterülő. Ugyan jól jelzett parkolót alakítottak ki az autós turistáknak, azonban ez sokakat nem hatott meg, és jó magyar szokás szerint addig hajtottak be a járművekkel, amíg a kőtenger útjukat nem állta. Az autós természetjárás nem ugyanaz, mint amikor gyalogszerrel fedezzük fel a tájat, és elszomorító, amikor az ösvényen éppen egy hatalmas luxusautó trónol, a Természetvédelmi terület tábla tövében.
Mire felmásztunk a kövekhez, elszállt az autótenger okozta mérgem, és nem győztünk betelni a tűz és a víz alkotta természeti látványosságokkal, a különféle kő-formációkban. Itt aztán van lehetőség felmászni, ráülni, ráállni, elbújni, de csak és kizárólag saját felelősségre! Jó móka kitalálni, melyik kő, mire hasonlít, bebújni az üregekbe, átfurakodni két méretes kő között. Van olyan hatalmas kő is, amely akár 15 cm-t is képes elmozdulni, ha többen ráállnak!
A Balaton-felvidék flórája
A növényvilág rendkívül gazdag és sokszínű, a szubmediterrán mikroklímának köszönhetően, a változatos vulkanikus- és mészkő-alapkőzetnek, valamint a domborzatnak. Melegkedvelő molyhos tölgyesek, hűs bükkösök adnak árnyat, virágos kőrissel karöltve. Jól érzi magát itt a csipkebogyó, a som, a kökény, az ősszel ragyogó cserszömörce. A száraz sziklagyepek déli fekvésű, forró lejtőin nyáridőn leginkább kiszáradt fűcsomókat találunk, de ez az otthona a ritka leánykökörcsinnek, a tavaszi héricsnek és különféle árvalányhajaknak.
Több mint 10 éve jelentek meg az első fügekaktuszok a Balaton-felvidék több területén. A fügekaktuszok emberi segítséggel az utóbbi időben veszélyes terjeszkedésbe kezdtek errefelé is. A Természetvédelmi Világszövetség a legveszélyesebb inváziós fajokat összegző 100-as „feketelistájára” is felvette a fügekaktuszt, ami a legagresszívabban terjedő inváziós növény.
Akár egyetlen letört, eldobott darabból is hatalmas telepek jöhetnek létre. Ugyan jópofa látni, hogy egy hagyományos magyar falu határában fügekaktusz pompázik, mégis jó volna megőrizni a védett növényvilágot. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága önkéntesek bevonásával kaktuszmentesíti a területet.
Feledhetetlen hangulat, felemelő látnivalók
Ezzel a túrával, akármilyen kis részét is gyalogoljuk végig, belemerítkezünk a Balaton-felvidék semmi máshoz nem hasonlító, megkapó hangulatába. A Tűz útja olyan túraútvonal, amit nem is szabad egyszerre teljesíteni, mert olyan sok élményt, látnivalót kínál, hogy azt egyszerre befogadni nem lehet. Hagyni kell belőle legközelebbre is, újra vissza-visszamenni, ősszel és tavasszal is, aztán a jövő nyáron, és még mindig lesz benne szeretnivaló szépség, újra felfedeznivaló.
„Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkéntelen kiáltás jött ajakamra. Azután néztem, néztem, mereven néztem. Lelkemet bámulás, gyönyör, ihlet, kimondhatatlan érzés ragadta el. Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bércek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szent Györgynek és Badacsonynak komoly fensége, s az a Balaton mintha rám nevetne, s az a nádas mintha nekem súgna-búgna, s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása, s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve: íme, ez a kép rohanta meg lelkemet. A jelennek minden élettünete, sok százados múltnak minden árnya, természetnek ősalkotásai, emberkéznek apró szép dolgai együtt, egymás mellett. Van-e még ily ragyogó foltja több a kerek világnak?” Eötvös Károly
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
260 millió éves kövek. Használjuk őket, vagy hagyjuk meg a hegyet?
Közös kultúránk a vörös kővel a Balaton partján, a jövő építészeti kihívásai
