Festői tájak, határtalan élmények, kellemes kikapcsolódás, kulináris kalandok és bőséges feltöltődés
Az osztrák Toszkána
Szőlőkkel borított domboldalak ragyognak, a völgyekben megül a pára, a gerinceken büszkén sorakoznak a nyárfák. A Südsteierische Weinstrasse vidéke ősszel olyan elbűvölő látványt nyújt, amit nehezen lehetne elképzelni. Az, hogy dombvidék, ne csapjon be senkit! Ezek a dombok nem magasak, ám igen meredekek, hegynek is beillenek. A Dél-Stájer borút és környéke bővelkedik útvonalajánlatokban: borkedvelőknek, ínyenceknek, bringásoknak és túrázóknak, de a kulturális emlékek szerelmeseinek is szuper kirándulóhely.
Az itteni dombok meredekek, elképesztő látványt nyújtanak az ég felé tartó szőlősorok. Stájerország Ausztria zöld szíve: itt is lépten-nyomon szívecskékbe botlunk: itt egy szíves pad, amin ülve átpillanthatunk Szlovéniába is. Amott vöröslő szív ragyog a sárga szőlőben: az októberre sárgára színesedő lombú szőlők közé rőt levelűt ültettek úgy, hogy messziről szépen kirajzolódjon a szív. Szív alakú lábtörlő, virágtartó, szívet formáz a szappan, a keksz. Itt van a világ legnagyobb szőlőfürtje, találunk komlómúzeumot, kalandozhatunk Leibnitzben, amely 1490-ig magyar város volt.
Vulkánok földjén a 66-os úton
A stájer Vulkanland, vagyis a vulkánok földje azt a célt tűzte maga elé, hogy egy változatos domborzatú régióban kirándulva megismerhesse a látogató a kulináris örömök széles kínálatát. A talaj, a természeti környezet adottságaiból kovácsoltak behozhatatlan előnyt: egy vonzó turisztikai attrakciót álmodtak meg. Vulkanland Route 66 – Road of Lust for Life az út neve, és szőlőültetvények, gyümölcsösök, erdők, legelők, tök, torma, talán ezek a legfontosabbak, amik a kulináris kalandokat megalapozzák.
Bad Radkersburgban a Bevog sörmanufaktúra, az első stájer rizsmalom vár. Nevezetes az itteni alma, a bodzából készült huncutságok, a stájer torma, ami itt lelt a legjobb termőhelyre. Klöch a környék szőlőtermesztésének gyöngyszeme, a tramini fellegvára, Auersbach a Vulkan sonka szülőföldje, van itt kávépörkölő, kézműves sajtüzem, tökmag-feldogozó látványmanufaktúra, csokoládé, pezsgő, ecet, tehát minden adott ahhoz, hogy néhány napot a Vulkanland kulináris élménypontjain töltsünk el, és ehhez bármilyen időjárás megfelelő!
Szélmalom, kalandpince, biciklimúzeum
Alsó-Ausztria északi szélén, a cseh határ mellet bújik meg Retz városka. Mátyás király emlékeivel, gyönyörű tornyával bújik meg a szőlőkkel borított dombok között. Csöndes, sétálgatós kisváros, ahol városnyi kalandpince várja az érdeklődőket, biciklimúzeum a kerékpározás szerelmeseit.
Itt van Ausztria egyetlen, ma is működő szélmalma, ahol rendszeres molnár-bemutatót tartanak, részesei lehetünk a gabona őrlésének, és azután a kenyérsütésnek is. A környező dombokon jól kiépített séta - és túra utak várják a kirándulókat. Őszi napjainkon a szőlők feletti erdőkben tengernyi gombát lelhetünk, degeszre ehetjük magunkat kökényből, hatalmas szemű galagonyából, a cserjében tekergőző, kivadult szőlők édes, töppedt szemeiből. Ha itt járunk, ki ne hagyjuk a nevezetes helyi véreshurkát!
Az osztrák Dunakanyar és a zöldveltelini
A Világörökség részeként is számon tartott vidék, az osztrák „Dunakanyar”, Wachau 30 kilométer hosszan kanyarog a Duna mentén Krems és Melk között. A kerékpáros turisták paradicsoma, de a gyalogos kirándulók is remek útvonalakat találnak. Lépten-nyomon kompokkal kelhetünk át a Duna túlpartjára, így néhány nap alatt keresztül-kasul felfedezhetjük az egész vidéket.
Dürnstein, a Wachau kapujának is nevezett városka templomának kék tornya a térség jelképe. Ezt pillantja meg a turisták tengere, akik nap mint nap elárasztják a várost. Ezért ha csak tehetjük, kellemesebb hétköznapokat választani a környék felfedezéséhez.
A Dürnstein felett magasodó oromra remek túrákat tehetünk, a várrom börtönében raboskodott egykor Oroszlánszívű Richárd. Wachau elsősorban a szőlőjéről és boráról híres, a zöldveltelini hazája. Így borkóstolás sem maradhat el, közben pedig eltöprenghetünk, hogyan lehet egyáltalán a sziklás hegyoldal teraszain növekedő tőkéket művelni?
Madárberkenye Kelet-Stájeroszágban
A kelet-stájerországi St. Kathrein am Offenegg település központjából, majdnem 1000 méter magasságban indul a Madárberkenye-panorámaút, amelyen bő 2 órai gyaloglás során mindent megtudhatunk a madárberkenyéről. A változatos tájon, erdők mélyén, ligetek szélén, réteken át vezető úton nagyrészt madárberkenyék között haladunk, de találkozunk sokféle más, őszi bogyós terméssel is: veresgyűrűs sommal, bodzával, galagonyával. Különféle élményállomások teszik izgalmassá az utat azok számára, akiket nem köt le teljesen a természeti szépségekben való elmélyülés.
Leheveredhetünk egy hatalmas deszkakanapéra, gyönyörködhetünk a vadvirágos rét pihentető látványában. A hangoázisban fából készült erdei xilofont próbálhatunk ki, eljátszhatjuk rajta a legkedvesebb dalunkat, melynek messzecsengő hangját visszhangozza az erdő. Deszkapallókon sétálhatunk a pisztrángos tó felett, vörösfenyőkkel szegélyezett rétről pásztázhatjuk az Alpok távoli csúcsait, a szlovéniai Karni-Alpok bérceit, a Passail-vízesést.
Szerethetően kedves pannon táj, lenyűgöző falumúzeum
Miért hívják Alsó-Ausztria ezen vidékét Weinviertelnek, azaz Bornegyednek? Maga Alsó-Ausztria négy részre tagolódik, a szőlő- és bortermő vidék kapta bő száz évvel ezelőtt ezt a nevet és az ezzel együtt járó rangot. A régiót a Thaya, a Morva és a Duna folyóvölgyei, nyugaton pedig a Manhartsberg ormai határolják, és egészen Bécs városhatáráig húzódik.
Ez a termékeny, dombos vidék Közép-Európa legrégebbi mezőgazdasági kultúrtája, amiről több mint 7000 éves leletek tanúskodnak. Alsó-Ausztria legsűrűbb múzeumi hálózata rendkívül változatos kínálatot kínál a látogatóknak, amelyekben betekinthetünk az elmúlt évezredek, a múlt századok viharos történelmébe, a virágzó mezőgazdaság életébe. A MAMUZ régészeti bemutatóhelyei, feltáratlan halomsírok, de legfőképpen a niedersulzi Falumúzeum az, ami felfedezésre hív!
22 hektáron hűen rekonstruált történelmi építészet és autentikus növényvilág, állatok várják a látogatókat. Lenyűgözőek a régió házai, szinte minden helyiséget bejárhatunk. Megismerhetjük a különféle mesterségek művelőinek műhelyeit, szerszámait, simogathatunk békés bárányokat. A múzeumfaluban különös gondot fordítanak arra, hogy az épített örökség mellett a régió növényvilágába és a növények felhasználási módjáról is átfogó képet kaphassunk. Poysdorfban pezsgő, schöngraberni pincesoron szunnyadó hordók, és a régmúlt csatáinak emlékei kísérnek. A Weinviertel közel van, a táj szerethetően kedves, történelmében otthon érezhetjük magukat, ízeiben ott keveredik Kelet-közép Európa, boraiban a szelíd lankák napsugara.
Világörökség határok nélkül
A Fertő-tó környékén minden öröm. Kerékpározás, úszás, kulturális látványosságok vagy csak lustálkodás a napon, itt mindenki megtalálhatja a tökéletes programot. Az évi 300 napsütéses napra gondolunk, akkor tényleg pompás környék, ahol ősszel borfesztiválok színesítik az arany pompába öltözött vidéket. Érdemes túrázni, vízi élőhelyeket meglesni, gyönyörködni a nádasok élővilágában, hajóval átszelni a tavat, két keréken barangolni be a dimbes-dombos vidéket. Ehhez a közel 1000 km hosszúságú, családbarát kerékpárút-hálózat kínál számtalan lehetőséget.
Kihagyhatatlan Ruszt, a gólyák és a bor városa, Magyar Királyság legkisebb szabad királyi városa, Kismarton, azaz Eisenstadt, Haydn városa az Esterházy-kastéllyal. Ne hagyjuk ki St. Margarethenben a Family Parkot, ami egész napos szórakozást nyújt, Mönchhofban falumúzeum vár. A Fertő kultúrtáj, az Unesco világörökség része ősszel talán a legszebb arcát mutatja mindenkinek.
+1 „Túl szép ahhoz, hogy ne itt legyél”
Így hirdeti magát a régió, és az tényleg így igaz. Tessék meggyőződni róla, és irány Klöch, a határtól alig 40 km-re fekvő település, délkelet-stájerországi borrégió gyöngyszeme. Ha túrázni indulunk, felfedezhetjük az 1856-os osztrák-magyar határkövet, aranyló szőlők közt kanyaroghatunk, és megfejthetjük a rózsaillatú tramini szőlő és a belőle készült bor minden titkát.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
