
Emberemlékezet óta izgalomban tartja a világot a gyors meggazdagodás reménye. Ez persze csak keveseknek adatik meg, az arany-lelőhelyek legtöbbünk számára mint geológiai érdekesség, mint lenyűgöző történelmi és gazdasági emlék jelentős. A csillogó arany mindig vonzó. Az aranybányák ma is izgalmas történeteket mesélnek, a múlt egy-egy érdekes időszakát vázolják fel.

Salzburg tartományban, az Angertal, Gastein egyik legszebb mellékvölgye, amely nagyjából Bad Hofgasteinnel egy magasságban fekszik, már a középkorban is híres volt gazdag arany- és ezüstlelőhelyeiről. A régióban a bányászat már 1490-ben elkezdődött, és a maga nemében egyedülállóan a kinyert ércet gyakorlatilag ugyanazon a helyen dolgozták fel, ahol megtalálták. Hogy megismerhessük ezt a nehéz és nélkülözésekkel teli életet, hogy a völgy történetének ez a ragyogó fejezete ne merüljön feledésbe, és hogy az emberek betekintést nyerjenek az iparosodás előtti bányászok világába, a „Via Aurea” néven ismert bányatörténeti egyesület Bad Hofgastein vásárvárossal közösen megalapította a Bányászok Világa múzeumot.

Az Angertal bejáratánál lévő parkolótól a bányászati múzeumig tartó túra körülbelül egy órát vesz igénybe, és olyan, mint egy utazás a Gastein-völgy múltjába. Maga a völgy egy paradicsom, a Schattbach patak mentén, buja növényzet, finom pára és madárdal kíséri a látogatót. Szinte harapni lehet a friss levegőt, és gyönyörködni a fenyvesekben, az üde rétekben. Itt együtt nő az angyalgyökér, macskagyökér, szőrös baraboly, pogadrafű, nagy földitömjén. Jól meg lehet figyelni eme ernyős virágzatúak közti alapvető eltéréseket, miközben beszívjuk az alpesi erdő friss illatát.
Knappenwelt Angertal vagyis a bányászok világa
Az érdeklődő látogatók megtekinthetik a bányászházat, a hegymester házát, a kovácsműhelyt és a régi olvasztókemencéket. A régészek hét kohót fedeztek fel, ahol az aranyércet feldolgozták. A késő középkori arany- és ezüstolvasztó kemencék Közép-Európában egyedülállóak, és egy központi vízikerék hajtja a két fújtatót az olvasztókemencékhez és egy zúzót az ércőrléshez. A múzeum betekintést ad az ércbányászok életébe is.

Egy nehéz és nélkülözésekkel teli időbe nézhetünk vissza, egy olyan időszakba, amely a nemesfémek bányászait erejük és kitartásuk határaira feszítette. Mert az arany nem nekik hozott gazdagságot és könnyű életet. A bányászat középkori fellendülése miatt egyre többen kezdtek dolgozni a bányákban, abban a reményben, hogy „meggazdagodnak”. Magyarországról és Erdélyből is sokan próbáltak szerencsét a Hohe Tauern aranybányáiban, mint bányászok vagy olvasztárok.
Kemény, szigorú és gyakran rövid élet várt rájuk, legtöbben a 40 évet sem élték meg, annak ellenére sem, hogy a bányászok kiváltságos státuszt élveztek, fegyvereket hordhattak, és kezdetleges szociális intézmények gondoskodtak családtagjaikról, ha odavesztek.

Az aranymosást te is kipróbálhatod
Az arany völgyében, a régi aranyásók nyomdokaiba lépve, autentikus helyeken próbálhatunk szerencsét az aranymosásban, abban a reményben, hogy értékes rögökre bukkanunk. Az ércbányászat mellett az arany mosása is az érc kinyerésének egyik formája volt.
„Az aranymosás kétségtelenül egy nagyon vonzó és szórakoztató tevékenység. Az aranymosás valójában meglehetősen egyszerű, ha tudjuk, hogy a patakban vagy folyóban hol kell begyűjtenünk az anyagot. Az aranyról köztudott, hogy nagyon nehéz (19,3 g/cm³), ezért nem ülepszik le a kút homokjában, hanem csak ott, ahol durva kavics rakódik le az erős áramlatok ellenére. Ha ezt a durva kavicsot ezután szitálják, és a maradék finomszemcsés anyagot többször átmossák, akkor egy első koncentrált arannyal teli homokot kapnak. Az arany és a hulladékkő szétválasztása kizárólag a súly elve alapján történik. A mosási folyamat során a könnyebb anyagot mindig el kell választani a nehezebb anyagtól” – tájékoztatja az érdeklődőket Raimund Granögger a Via Aurea program egyik tapasztalt aranymosója.

Még a legkisebb arany megtalálása is különleges és lenyűgöző élmény. A kincskeresés izgalma, hogy a patakban egy tál és egy lapát segítségével akár egy aranyrögöcske vagy némi aranyliszt boldog tulajdonosa lehetsz, semmihez sem hasonlítható. Úgy tartják, hogy megfelelő helyen, kitartó munkával, némi szerencsével akár napi fél-egy gramm aranyat is ki lehet nyerni. Ez éppen elég indok ahhoz, hogy az ember felkerekedjen, és ne csak egy kellemeset túrázzon a Magas Tauern bércei alatt, ne csak a múlt egy ragyogó időszakával ismerkedjen, hanem maga is részese legyen a kétkezi munka nehézségének abban a reményben, hogy a fáradság meghozza csillogó gyümölcsét.
Borítókép: Gasteinertal Tourismus GmbH, Michael Koenigshofer

260 millió éves kövek. Használjuk őket, vagy hagyjuk meg a hegyet?
Közös kultúránk a vörös kővel a Balaton partján, a jövő építészeti kihívásai













