
Ha ősszel Ausztria felé veszed az irányt, nem hagyhatod ki, hogy meg ne kóstold a mustot, a murcit, az újbort. Hallottál már a több száz éves Heuriger kultúráról, ami az osztrák szőlőtermő vidékek sajátossága, egyben a szellemi világörökség része?
Számos osztrák szőlészet és borászat számára a Heuriger a legfontosabb értékesítési hely, és biztosítja a szőlőültetvények fennmaradását, a helyi kultúrtáj megőrzését, egyben idegenforgalmi vonzerőként van jelen Ausztria turizmusában. De mindenekelőtt a Heuriger a vendégeiknek szórakozást, finom borokat és kulináris élvezetet kínál híresen szívélyes légkörben. Egy hely, ahol mindenki jól érzi magát, és mindenki szeretettel látott vendég. A borozók a tipikus fa asztalok kockás abrosszal, székekkel vagy Heuriger padokkal olyan helyek, ahol kapcsolatok születnek, barátságok szövődnek, hírek cserélődnek, és olykor dalra fakad mindenki.
A Heuriger jelentése
A „Heuriger” szó nemcsak borozót jelent, így hívják az aktuális évjárat borát is, amelyet a hagyományok szerint november 11-ig, Márton napjáig szabad így nevezni. A hagyomány egyik fontos mérföldköve II. József 1784-es rendelete volt, amely lehetővé tette a termelők számára, hogy saját készítésű boraikat és élelmiszereiket közvetlenül értékesítsék. Ezek a hangulatos borozók pillanatok alatt magával ragadják a betérőt.

Az 1970-es években még szokás volt saját ennivalót vinni a Heurigerbe. Ma már ez nem dívik, a helyszíni svédasztalok a megszokottak, a kínálat Heurigerről Heurigerre változik. Hidegtálak, felvágottak, sajtok, sült húsok, saláták jellemzik a kínálatot, amiből mindenki kiválaszthatja a kedvére való, borhoz illő falatokat.
A Heuriger nyitvatartásának biztos jele a bejárat fölé lógó koszorú vagy zöld csokor. A rendelkezésre álló erőforrásoktól függően a Heurigerek az év során saját nyitvatartási időt határoznak meg. Hogy mikor, hová térhetünk be, erről a helyi Aussteckkalenderből tájékozódhatunk. A bejáratnál lógó „Buschen”, vagyis az ágakból, gallyakból készített csokor jelenti azt, hogy a Heuriger tárt karokkal várja a betérőket.
Bécs szőlőskertje, Grinzing
Bécs a világ egyik olyan nagyvárosa, ahol jelentős szőlőtermesztés és bortermelés zajlik a városhatáron belül is. Grinzing, Nussdorf, Sievering vagy Stammersdorf neve ezért sokaknak egyet jelent a szőlőhegyekkel és a hamisítatlan Heuriger-hangulattal. Bécs leghíresebb bornegyede Grinzing, ami ma már inkább a turistáknak kínálja a nosztalgikus hangulatot.
A bécsi Heuriger kultúra a bécsi kolbászos standokhoz és a hagyományos bécsi kávéházi kultúrához hasonlóan az UNESCO szellemi kulturális örökségének része, sokfélesége a hagyományos borozóktól a közvetlenül a szőlőhegyeken található pincékig terjed. Elsősorban fehérborok kerülnek a poharakba, zöldveltelini, rajnai rizling, Pinot Blanc és Chardonnay. A bécsi vegyes házasítás, a Wiener Gemischter Satz DAC Bécs legemblematikusabb és leghíresebb eredetvédett bora. Különlegességét az adja, hogy egyazon dűlőbe különböző szőlőfajtákat ültetnek vegyesen, amelyeket egyszerre szüretelnek és dolgoznak fel.

Budapest szőlőskertje Budafok lehetne, ahol ma is megvan még a szőlő- és borkultúra magja és emléke, bár sokan úgy tartják, a „magyar Grinzing” Hévíz Egregy városrésze, amelynek pincesora hozza legjobban ezt a hangulatot.
Bécs legöregebb Heurigerei
A legrégebbi és máig is működő borozó a 10erMarie, amelyet 1740-ben alapítottak. A történelmi hangulatú hely Ottakring kerületben található, metróval is könnyen elérhető. Megfordult itt Franz Schubert, idősebb Johann Strauss, a legenda szerint maga Ferenc József császár a Rudolf trónörökös is.
Szintén nagyhírű borozó a Mayer am Pfarrplatz Döbling hangulatos Heiligenstadt negyedében található. Az 1683 óta működő Heuriger történelmi épületében maga Ludwig van Beethoven is lakott 1817-ben, és itt dolgozott a IX. szimfóniáján. Itt a hagyomyányos bécsi muzsika, a Schrammelmusik mellé bécsi szeletet is kérhetünk borkorcsolyának.
Ősszel remek lehetőségek adódnak arra, hogy kirándulással, kisebb túrával kössük össze a must vagy borkóstolás élményét Bécs környékén vagy Ausztria keleti részén. Ilyen például a Genussmeile Wienerwald, a világ leghosszabb Heuriger-utcája Mödling és Bad Vöslau között. Perchtoldsdorfban egymás érik a kisebb-nagyobb borozók, pincék. Lépten-nyomon találhatunk pince-utcákat, Kellergasse-kat, ahol hódolhatunk borkultúra klasszikus élményének.

A hagyományos bécsi bortúranap, a Wiener Weinwandertag idén szeptember 26-27-én kerül megrendezésre, amikor szőlőültetvények között felállított borozó- és ételstandok várják a bor- és túrakedvelőket.
Must, murci, újbor
Szeretem, hogy ősszel minden sarkon lehet kapni Ausztriában mustot. Igaz, az ára vetekszik a boréval, de így a gyerekek, a sofőrök és az alkoholt nem fogyasztók sem maradnak ki az élményből. Októberben megjelenik a Sturm, ami a murci megfelelője. A must és a bor között átmeneti állapotban leledző murci nyers, tejszerű, kissé zavaros, meglehetősen édes ízű, és szénsavassággal telített ital. A Sturm szó vihart jelent, ami fel is hívja a figyelmet eme ital veszélyeire. Egyik ilyen, hogy az ital még mozgásban, érésben van, tehát teljesen lezárt palackban nem lehet tárolni, a kulacsba töltött murci kifolyik. Tudni kell, hogy alkoholt tartalmaz, mert erre senki sem fogja felhívni a figyelmet. Aki pedig érzékeny rá, annak a gyomrában kitörhet a „vihar”, némi gyorsabb bélműködést eredményezve. A Sturmot az osztrákok nem tartják italnak, mivel még nem kész bor, ezért nem illő vele koccintani és hozzá jó étvágyat szokás kívánni (Mahlzeit).
Kis Heuriger-szótár minden esetre
Buschenschank: egy hagyományos, törvényileg szabályozott osztrák vidéki borozó és gazdaság, ahol a borászok kizárólag a saját készítésű borukat, mustjukat, párlataikat, valamint saját termelésű hideg ételeiket szolgálhatják fel.
Aussteckkalender: naptár, amelyből megtudjuk, éppen melyik Heuriger van nyitva.
„Ausg’steckt” – nyitva, itt biztosan hozzájuthatsz némi nedűhöz.
Brettljause: deszkán felszolgált bőséges hidegtál, amely füstölt húsokat, sonkát, sült húst, kolbászt, sajtokat, tepertőkrémet és friss tormát tartalmaz kenyérrel, péksüteménnyel.
Verhackert, Verhackertes: tradicionális ausztriai szendvicskrém, amely alapját apróra vágott vagy darált füstölt hús, levegőn szárított füstölt szalonna, krémes disznózsír, fokhagyma és só alkotja.
Blunzen: hagyományos véres hurka, remek borkorcsolya nem csak magában, hanem akár felkarikázva és kirántva (Gebackene Blunznradln), vagy serpenyős fogásként főtt burgonyával meg pirítva (Blunzengröstl).
Schmankerl: különlegesen finom csemege, házias falat, a helyre jellemző finomság, amit nem érdemes kihagyni.
Saumagen: különleges fűszerezésű, a mi disznósajtunkra hajazó húsétel. A zöldveltelinit kívánja nagyon.
Sturm+Kastanien: murci sült gesztenyével, az egyik legfinomabb párosítás.
Gemischter Satz: eredetvédett bécsi bor, rendkívül komplex, friss, ropogós és vibráló fehérbor, amelyben a gyümölcsös, citrusos jegyek gyönyörűen keverednek a fűszeres és ásványos karakterrel.
Staubiger: vagyis „poros”, szűretlen újbor. Már nem murci, de még nem forrt ki teljesen.
Gespritzter: fröccs, fele víz, fele bor az osztrák bortörvény értelmében. Leginkább zöldveltelini vagy olaszrizling adja az alapját.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho














