
A barokk kor ünnepségei nem egyszerű események voltak, hanem valódi álomvilágok, amelyek képesek voltak megállítani az időt. A 18. század udvari kultúrájában az ünneplés művészetnek számított: a kastélyok kertjeit ezernyi gyertya fénye világította meg, a szökőkutak tükrében muzsika csendült fel, a díszudvarokon lovasbemutatók, operaelőadások és látványos szertartások kápráztatták el a vendégeket. Az arisztokrácia számára ezek az estek nem csupán szórakozást jelentettek: a pompa, a szépség, az életöröm ünnepét, hanem az uralkodói hatalom és tekintély látványos bemutatását szolgálták. Az opera, a balett és a színházi előadások éppúgy hozzátartoztak a barokk ünnepségekhez, mint a tűzijátékok, a lovagi tornák és a díszfelvonulások.

A fényűző barokk ünnepségek XIV. Lajos francia király udvarából indultak. Egyrészt az abszolút uralkodó önreprezentációját és a nagy uralkodóházak közötti versengést szolgálták, másrészt alkalmat adtak arra is, hogy az uralkodó ellenőrzése alatt tartsa a népes udvari társaságot. Az operákban, komédiákban balettekben, zenei előadásokban, álarcos mulatságokban, bálokban és kertünnepségeken foglalkoztatott művészek az udvartartás részévé váltak. A köznép nem vett részt az ünnepségeken, csupán közönség lehetett például az esküvői bevonulásokon.
Az osztrák barokk ünnepségek tematikája összefüggött a Habsburg-ház önmagáról kialakított képével és az uralkodói erények dicsőítésével. Gyakran jelentek meg olyan témák, mint a Habsburgok feltételezett trójai eredete, az argonauták története vagy az antik mitológia alakjai. A zene – különösen az opera – kiemelt szerepet játszott: a kulturális fölény és a dinasztia politikai vezető szerepre törekvésének eszközéül szolgált. Az európai udvarok egymással versengtek, hogy ki tud látványosabb operaelőadásokat rendezni és nevesebb zeneszerzőket szerződtetni. A Habsburgok azzal is kitűntek a többi uralkodóház közül, hogy közülük többen nemcsak zenéltek, hanem maguk is komponáltak – így például I. Lipót császár.
A már III. Ferdinánd idején is kedvelt operák, komédiák, színielőadások és zenés farsangi mulatságok I. Lipót uralkodása alatt érték el igazi fénykorukat. Ezek közül is a legkiemelkedőbb esemény a császár 1666-os házasságkötése a spanyol Margarita Teréziával, melyet csaknem két éven át tartó ünnepségek kísértek.

Az ünnepségek nyitányaként ágyúlövések közepette hatalmas, a házaspár dicsőítését és a Habsburg-ház tekintélyének hangsúlyozását szolgáló, a barokk fényűzésben nélkülözhetetlen tűzijátékot rendeztek. A tűzijáték gondosan megkomponált részekből állt, összesen 73.000 rakétát lőttek ki, a szó szoros értelmében bombasztikus színházi előadást produkálva, melyhez még saját programfüzetet is megjelentettek. Az ünnepségsorozat második évében La Contesa dell’aria e dell’acqua címmel egy lovas balettet mutattak be, melyben rendkívüli látványosságnak számított, hogy különleges szerkezetek segítségével a lovakat és kocsikat a levegőben „lebegtették”.
Maga I. Lipót is szerepelt a darabban Speranza nevű lován. Annak érdekében, hogy Európa-szerte értesüljenek a mű megszületéséről a császár kinyomtattatta a darab 27 képpel kiegészített leírását, és a táncok partitúráját. A feljegyzések szerint az előadásban mintegy 300 szereplő és 200 énekes vett részt, de sajnos az időjárás nem volt túl kegyes hozzájuk. Havaseső esett és a szereplők tolldíszét tönkretette.

Az ünnepségek csúcspontját Antonio Cesti Il pomo d’oro című operájának bemutatója jelentette, amelyhez I. Lipót is hozzájárult zeneszerzőként. A díszleteket Lodovico Ottavio Burnacini készítette. Az előadás a menyasszony tiszteletére készült, és sem költségekben, sem látványban nem ismert határokat: 23 színpadképből állt, hatalmas tömegjeleneteket tartalmazott, és valódi elefántok is megjelentek a színpadon. A produkció 300.000 guldenbe került. Csak összehasonlításképpen, majdnem száz évvel később Mária Terézia 400.000 gulden vételárat fizetett Schloss Hof és Niederweiden kastélyegyütteséért.
És ha már Schloss Hofnál tartunk, az osztrák barokk világ egyik legfényűzőbb ünnepségét 1754 szeptemberében rendezték meg Schloss Hof kastélyában, Mária Terézia császárné és férje, I. Lotharingiai Ferenc István tiszteletére. A négynapos ünnepséget Szász–Hildburghauseni József Frigyes herceg álmodta meg, aki minden korábbi pompát felülmúló látványossággal kívánta lenyűgözni a császári párt. Ez az ünnepség „csak” 60.000 guldenbe került.

Schloss Hof története már önmagában is egy barokk regény lapjaira kívánkozna. Schloss Hof kastélyát 1725-ben Savoyai Jenő herceg, a Habsburg Birodalom legendás hadvezére és egyik leggazdagabb főura építtette fényűző vadászkastélynak a Morvamező síkságán. A herceg nem csupán rezidenciát álmodott ide, hanem egy olyan reprezentatív világot, ahol a természet, az építészet és az udvari pompa tökéletes harmóniában találkozik.

Savoyai Jenő halála után a mesés birtok egyetlen örökösére, Anna Viktória Savoyai hercegnőre szállt. A hercegnő így 52 évesen, még hajadonként Európa egyik leggazdagabb asszonyává vált, és nem sokkal később férjhez ment a nála tizennyolc évvel fiatalabb Szász–Hildburghauseni József Frigyes herceghez. Schloss Hof kastélyát a herceg nászajándékként kapta feleségétől, és a fiatal pár fényűző udvari életet kezdett kialakítani a birtokon. A házasság azonban nem tartott sokáig. A pár néhány év alatt szinte mesés vagyonokat költött el ünnepségekre, reprezentációra és a fényűző életstílusra. A Savoyai-örökség darabjai sorra eladásra kerültek, gyakran jóval valódi értékük alatt. A kapcsolat végül válással zárult, ám Hildburghausen herceg megtarthatta Schloss Hof kastélyát. A hatalmas birtok fenntartása azonban óriási terhet jelentett számára, amelyet hosszú távon már nem tudott finanszírozni. A herceg végül az egyetlen lehetséges megoldást abban látta, hogy a kastélyt eladja a császári családnak. Elhatározta, hogy meghívja őket Schloss Hofra, és olyan ünnepséget rendez, amelyhez foghatót Európa addig még nem látott. Mária Terézia számára Schloss Hof különösen vonzó lehetett, hiszen ekkorra már megszerezte Savoyai Jenő más híres rezidenciáit is: a bécsi Belvedere kastélyt, valamint a herceg pompás téli palotáját Bécs belvárosában.

A négynapos esemény valójában a barokk kor egyik legzseniálisabb „reklámkampánya” volt. Hildburghausen herceg minden részletet tudatosan a lenyűgözés szolgálatába állított: operaelőadások, fényárban úszó kertek, vízi balettek, vadászatok, tűzijátékok és látványos allegorikus jelenetek követték egymást, hogy megmutassák, milyen káprázatos rezidenciává válhat Schloss Hof a császári család birtokában.
Schloss Hof és Niederweiden kastélya az ünnepségek idején valóságos mesebeli világgá változott, ahol a fény, a zene és a képzelet határtalan világa elevenedett meg.

Már a nyitány is a házigazda rendkívüli ötletgazdagságáról árulkodott. A Niederweiden és Schloss Hof kastélyait összekötő örömkertben és hársfasoron kezdődött az ünnepség. Külön erre az alkalomra kialakított sövényszínházban ünnepi kantátával fogadták az uralkodókat. Nemcsak az udvari opera legkiválóbb énekesei léptek fel, hanem kétszáz helybéli amatőr is részt vett az előadásban. Egy előre egyeztetett jelre a környékbeliek a fák, bokrok és sövények mögül léptek elő, majd vadászkürtök hangjára hatalmas erejű kórusban csatlakoztak a fináléhoz – a császári pár legnagyobb meglepetésére.
Még ugyanazon az estén Joseph Bonno operáját tapsolta meg a közönség Schloss Hof színházában, másnap pedig az ünnepség egyik legkiemelkedőbb pillanata következett: Christoph Willibald Gluck „Le Cinesi” (A kínai nők) című operájának ősbemutatója, amelyet kifejezetten erre az alkalomra komponáltak. A korabeli beszámolók szerint az opera modernnek és különösen látványosnak számított. Több száz színes üvegprizma csillogott a gyertyafényben, szivárványszínű ragyogásba borítva a termet, miközben a zene és a díszletek a barokk kor legfényűzőbb álmait idézték meg.

Az ünnepség azonban még ennél is különlegesebb látványosságokat tartogatott. A következő napon hajtóvadászatot rendeztek a Morva folyó árterein. Velencei gondolásoknak öltözött inasok pompás bárkákon evezték a vendégeket a dévényi várhegy lábához, ahol diadalív formájú hidat emeltek. A vadászat során nyolcszáz őzet és szarvast hajtottak a folyóba, ám Mária Teréziát annyira megrendítette az állatok látványa, hogy azonnal megtiltotta a vadak kilövését.
Joseph Friedrich herceg ezt követően a kastélykert szökőkútjait és vízeséseit tápláló tavakon rendezett grandiózus vízi látványossággal kápráztatta el vendégeit. Lovagnak és evezősnek öltözött parasztok vízi balettet mutattak be, amely fokozatosan egy ókori tengeri csata játékos paródiájává alakult. A vízen Commedia dell’arte-maszkokkal díszített emelvények lebegtek, különféle állatokkal és rejtett szikladíszletekkel, amelyekből váratlanul kacsák, ludak, malacok, nyulak, farkasok és rókák törtek elő – a nézők legnagyobb mulatságára.

A zajos vigasságot idilli pásztorjelenet követte. Mintha a semmiből emelkedett volna ki egy sziget egzotikus kerttel, halastóval, szökőkutakkal és a Parnasszus hegyének másolatával. A szikla csúcsán Clementina és Justitia alakjai trónoltak, Mária Terézia kegyelmét és igazságosságát jelképezve. Atlasz- és ezüstruhába öltözött kertészek invitálták a császári párt, hogy kóstolják meg a cukorból és fagylaltból készült gyümölcsöket, miközben a főhercegi gyermekek aranyhálóval pisztrángot és pontyot fogtak a medencéből.
Schloss Hofra visszatérve az esti szórakozás egy lövöldénél folytatódott, amelyet a bokrok közé rejtett több ezer fény világított meg. Minden telitalálat tűzijáték-rakétákat gyújtott meg, amelyek az uralkodópár és gyermekeik neveit rajzolták fénylő betűkkel az éjszakai égboltra.

A negyedik napon Bacchus-ünneppel búcsúztatták a magas rangú vendégeket. Hírnökök, trombitások, nimfák és szatírok kíséretében Bacchus vonult el a császári pár ablaka alatt. Ünnepi szekerét aranyozott szarvú ökrök húzták, mögötte pedig egy hatalmas hajó haladt, amelynek árbocaira vitorlák helyett lakomák fogásait függesztették fel.
Négyszáz alattvaló művészien összefonódó alakzatban formálta meg Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc István monogramját, majd örömteli vigasság közepette megkezdődött az ünnepi lakoma. A korabeli Wiener Diarium beszámolója szerint az uralkodók rendkívüli elégedettséggel fogadták a látványos rendezvényt, amelyet méltán neveztek „még soha nem látott, különleges találékonysággal megalkotott ünnepségnek”. Schloss Hof ekkoriban szinte varázslatos éjszakai várossá alakult: fényekkel teli sétányok, zene, tánc, lovasjátékok és pazar díszletek teremtettek olyan hangulatot, amelyről még hosszú évekkel később is beszéltek Európa udvaraiban.
Schloss Hof csodálatos kastélyegyüttese ma is látogatható. Az eredeti bútorokkal és gazdag textíliákkal berendezett termek, valamint a gondosan összeállított időszaki tárlat felejthetetlen élményt nyújtanak az egész családnak. A novemberig nyitva tartó Játékos szimmetria elnevezésű kiállítás pedig a barokk kertet mutatja be, és magyar nyelvű tárlatvezetéssel is látogatható minden hónap első vasárnapján és a magyar állami ünnepeken 12:00 és 14:30 órakor. Ráadásul gyerekeknek 5 éves korig a belépés ingyenes. Részletesebb információ itt. A belépőjegyek megvásárolhatók online is itt. További információt pedig itt találnak.
És ha mindez még nem lenne elég, több mint 270 évvel a fent elmesélt pazar ünnepség után, ez a történelmi örökség inspirálta a kastély egyik legkülönlegesebb nyári rendezvényét, a „Fények tánca” estét is, amely augusztus 1-én kerül megrendezésre a kastélyban. Érdemes a látogatást erre a napra időzíteni, a modern esemény ugyanis a 18. századi barokk ünnepek világát idézi meg új formában: elegáns pezsgős fogadás, esti kastélyvezetések, élőzene, artisták, csillagászati programok és látványos fényinstallációk repítik vissza a látogatókat a múlt ragyogó korszakába.
Ahogy a nyári alkony lassan ráborul a kastély kertjeire, a barokk teraszok ismét fénybe öltöznek. A zene átszűrődik az árkádok alatt, a csillagok megjelennek a kastély fölött, és a látogatók egy estére újra átélhetik azt a különleges érzést, amelyet a barokk kor oly jól ismert: amikor az ünneplés nem csupán esemény, hanem maga a varázslat.
A cikk a Schönbrunn Group támogatásával készült.

A birtokteremtés művészete és a pazar luxus
Teszteld tudásodat Schloss Hofról









